Beszélgetés Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős
helyettes államtitkár úrral a civil szervezetek érintő aktualitásokról


Köszönöm Helyettes Államtitkár úrnak, hogy a civil szervezeteket érintő és érdeklődésükre
számot tartó aktualitásokról beszélgethetünk. Az ötödik alkalommal megjelent Civil
Kézikönyvet végiglapozva sok kérdésre választ kaphatunk, de kérem, hogy emeljük ki a
legfontosabb aktuális témákat. Azt hiszem, hogy a civil szervezetek következő évi
tevékenységét alapjaiban meghatározó forrás, a Nemzeti Együttműködési Alap 2024. évi
pályázatainak állása mindenkit érdekelhet. Melyek a legfrissebb információk jelenleg a NEA-
ról?

Abban az időszakban, amikor a mindennapokban érezzük a gazdasági nehézségeket, soha
nem látott mértékű keretösszeg áll a NEA rendelkezésére, míg 2023-ban 11,050 milliárd
forintból tudott gazdálkodni, addig a 2024. évi NEA keretösszeg az Alap fennállásának
történetében eddig a legmagasabb mértékű, 13,899 milliárd forint.
A 2024. évi pályázati kiírások már meg is jelentek, a NEA összevont pályázatra 2023. október
2. és 2023. november 2. között volt lehetőségük a civil szervezeteknek pályázni, az
igényelhető támogatási összeg pályázati kategóriától függően minimum 500.000 és maximum
4.500.000 forint volt.
A beadási határidő lezárult, milyen volt az érdeklődés az összevont pályázattal kapcsolatban?
A 8402 beadott pályázat nagyságrendileg megfelel a tavalyi adatoknak, az igényelt összeg
29,9 milliárd forint. Már most látható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló forrás majdnem
ötszörösét igényelték a pályázók. Évről évre nagy dilemma, hogy inkább több pályázó kapjon
kisebb összegű támogatást, vagy kevesebb pályázó nagyobb mértékű forrást. Erre az egyes
kollégiumokban a pályázatok bírálói adják meg évről évre a választ a beérkezett pályázatok
tartalma és a tervezett költségek alapján. Szeptember 1-jétől vezettük be azt a módosítást,
amely szerint az összevont pályázatok esetében a támogatás összege nem lehet kisebb
négyszázezer forintnál.


A kisebb civil szervezetek támogatását célozza az egyszerűsített támogatás, meddig volt
lehetőség erre a kategóriára pályázatot benyújtani?


A 2024. évi NEA egyszerűsített pályázati kiírásra 2023. október 16. és 2023. november 17.
között volt lehetősége a szervezeteknek pályázni. Itt is vannak változások, például az, hogy az
igényelhető támogatási összeg maximuma 350.000 forintról 400.000 forintra emelkedett. Az
éves bevételi értékhatár itt 7 millió forint, amelybe nem számít bele a Magyar Falu
Programból kapott támogatások összege. A beadott pályázatok száma közel 1500 darabbal
nőtt a tavalyihoz képest, 6395 db. Tulajdonképpen számítottunk rá, hogy a támogatási összeg
emelkedése miatt nagyobb lesz a pályázói kedv az egyszerűsített támogatás igénylésére.
Nagyon biztatóak ezek a lehetőségek a civil szervezetek számára, ugyanakkor sokszor hallani
a szervezetek vezetőitől, hogy a megnyert forrás nem minden, azt fel is kell használni és el is
kell vele számolni.

Igen, ezt meg tudom erősíteni. Magyarország kormánya, amely az anyagi feltételeket
biztosítja és mi, akik minisztériumi szinten a civil közösségek fejlődését kiemelt
feladatunknak tekintjük, folyamatosan vizsgáljuk a támogatások hasznosulását. Azt tekintjük
eredménynek, ha a forrásokból olyan programok valósulnak meg, olyan kezdeményezések
indulnak, olyan tevékenységek folynak, amelyek a helyi közösségeket segítik, a helyi
hagyományokat, értékeket őrzik meg, a helyi embereknek segítenek a problémáik
megoldásában. Ha az elnyert forrásból például egy értékes, a civil közösségnek szóló
rendezvény valósul meg, akkor szerintem annak az elszámolása sem ütközhet akadályba.
Ebben a feladatban mi is segítjük a szervezeteket, mivel bevezettük az egyszerűsített
elszámolást.


Az elszámolás egyszerűsítése pontosan milyen könnyebbséget jelent egy civil szervezet
számára?


A gyakorlatban tulajdonképpen azt, hogy egy számlaösszesítőt és egy, a szakmai
megvalósításról szóló nyilatkozatot szükséges benyújtania. Ez természetesen nem azt jelenti,
hogy a bizonylatok, dokumentumok, számlák teljes körével ne kellene rendelkeznie a civil
szervezetnek, hanem azt, hogy csak ezt a két dokumentumot kell benyújtani. A teljes
dokumentációt a civil szervezet székhelyén kell őrizni, hogy egy esetleges ellenőrzés során
bármikor bemutatható, vizsgálható legyen.
Ez a lehetőség minden civil szervezetre vonatkozik?
A BGA Zrt. honlapján és a Civil Információs Portálon részletesen megtalálható, hogy milyen
támogatási összegű, milyen pályázati kategóriába tartozó, melyik évben kiírt pályázati
támogatásokra vonatkozik a könnyítés. Az is fontos szempont, hogy a veszélyhelyzet
fennállása alatt él egy szervezet az egyszerűsített elszámolás lehetőségével, vagy azt
követően. Kérem, hogy a részletes eljárást mindenképpen tanulmányozzák a fent említett
oldalakon, mert a határidők elmulasztása esetén ettől a lehetőségtől eleshet egy civil
szervezet, márpedig tudjuk, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésére ez egy óriási
lehetőség.


Felmerül a kérdés, hogy mi történik azokkal a szervezetekkel, akiknek már lejárt az
elszámolási határidejük?


Alapvetően úgy tekintjük, hogy alapos indokuk van arra, hogy ezt eddig nem tették meg.
Segíteni szeretnénk nekik is. Tájékoztató e-mailt kapnak majd a Bethlen Gábor Alapkezelő
Zrt.-től arra vonatkozóan, hogyan tudják a beszámolót benyújtani, amennyiben élni kívánnak
az egyszerűsített elszámolás lehetőségével. Természetesen az elmulasztott elszámolási
határidő miatt ezeknek a szervezeteknek nagyon gyorsan kell reagálniuk az értesítést
követően.


Jól tudom, hogy az egyszerűsített elszámolás nemcsak a NEA, hanem a Falusi Civil Alap és a
Városi Civil Alap pályázataira is vonatkozik?

Igen, ezért is fontos, hogy a BGA Zrt. és a CIP portál tájékoztatóit a civil szervezetek nagyon
alaposan tanulmányozzák át. A veszélyhelyzet fennállását követően sem tűnik el a
rendszerből az egyszerűsített elszámolás lehetősége, hiszen a NEA eljárásait szabályozó
rendelet kiterjeszti az egyszerűsített elszámolás lehetőségét a legfeljebb 3 millió forint
összegű egyszerűsített támogatásokon és normatív támogatásokon felül a többi NEA
támogatásra (pályázat útján és egyedi támogatási kérelem útján biztosított támogatás
esetében) is.
Sokszor hallani a civil szektor kritikájaként, hogy a civil szervezetek csak a támogatásokat
várják, ha nem kapnak, akkor nem is végzik a munkájukat.
Ezzel a kritikával egyáltalán nem értek egyet. 2021 májusa óta úgynevezett
„vármegyejárásokon” több mint 110 kerekasztal beszélgetésen, több mint 1400 civil
szervezeti képviselővel beszélgetve azt tapasztaltuk kollégáimmal, hogy a civil szervezetek
jelentős többsége akkor is végzi a tevékenységét, ha nem kap hozzá támogatást. Nagyon sok
megható történetet, hatalmas közösségi erőt és segítő szándékot példázó összefogást
ismerhettünk meg. Abban azonban valóban segítséget kell nyújtanunk, és a vármegyei civil
központjainknak itt kiemelt szerepe van, hogy a civil szervezetek megismerjék, hogy milyen
lehetőségeik vannak még a támogatásokon kívül, gondolok itt a civil 1%-ra, adománygyűjtő
kampányok szervezésére, de akár a helyi vagy az uniós támogatások igénybevételére is.

A hazai pályázatok benyújtásában már többnyire rutinosan járnak el, de az uniós források
megpályázásától félnek a hazai civil szervezetek, Ön szerint jogosan?


Nagyon fontosnak tartjuk és erre mindig felhívjuk a civil szervezetek figyelmét, hogy mielőtt
bármilyen támogatási igényt szeretnének benyújtani, azelőtt vizsgálják meg, hogy a
megvalósítandó céljaiknak milyen pályázat felelne meg és milyen adottságokkal rendelkezik
maga a szervezet. Ha kisebb a program, például falunap, akkor az egyszerűsített támogatás
lehet a jó választás. Amennyiben egy nagyobb lélegzetű projekt megvalósítása a cél, például
egy képzési vagy hagyományőrző program, akkor összevont pályázatban gondolkodhatnak.
Ha adományokkal rendelkeznek, és ezt a számviteli beszámolóban is szerepeltetik, akkor
mindenképpen éljenek a normatív pályázati lehetőséggel. Az uniós források esetében szintén
nagy körültekintéssel kell eljárni, végiggondolni, hogy rendelkezik-e a szervezet megfelelő
humán- és pénzügyi erőforrással, van-e lehetőség például konzorciumi formában támogatási
kérelem benyújtására. Most jelent meg például a Helyi humán fejlesztések Top Plusz felhívás,
amelyben a helyi kulturális közösségfejlesztés és az ifjúságot célzó tevékenységek is helyet
kaptak a célok között, és amelyek megvalósítása esetén konzorciumi partnerként a civil
szervezeteket is bevonhatják az önkormányzatok. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a
civil szervezet tevékenységét ismerjék és elismerjék helyi szinten, hogy a megvalósítás
folyamatába partnerként sikeresen bevonódhassanak.
Valóban fontos egy civil szervezet szempontjából, hogy ismerjék a tevékenységét, annak pedig
különös jelentősége van, ha elismerik a munkáját, akár egy díjjal, akár egy közös projekt
megvalósításával. Jó érzés volt olvasni a Civil Kézikönyv Vármegyetükör részében, hogy sok

vármegyében vannak helyi civil díjak, például az év civil szervezete, az év adományozója, az
év civil rendezvénye díj, de van ahol az év civil jogászat és könyvelőjét is megválasztják.
Nagyon örülök, hogy a civil szervezeti tevékenység elismeréséről is beszélhetünk. 2020 óta a
Miniszterelnökség Értékteremtő Közösségekért adományozhat évente egy magyarországi
vagy határon túli székhelyű egyesületnek vagy alapítványnak, valamint egy természetes
személynek, aki munkájával támogatja a civil szervezetek magas színvonalú működését.
A díjat a Civilek Napja (február 1.) alkalmából adja át Gulyás Gergely miniszter úr. A
díjazottak emlékérmet, oklevelet, valamint 1.500.000 Ft értékű pénzjutalmat kapnak. Nagy
öröm, hogy nagyon sok jelzés érkezik minden évben. Olyan példaértékű
tevékenységek részesülhettek már elismerésben, mint például mentőkutyás kutatás,
diabéteszes gyermekek és családjaik segítése, táplálékallergiás gyermekek táboroztatása,
hagyományőrzés.
Természetesen nagyon örülünk, hogy a vármegyék maguk is alapítottak helyi civil díjakat,
hiszen a civil szervezetek tevékenysége a helyi igényekhez kötődik, a helyi embereket és
közösségeket segíti.


Köszönöm, sok információval lettünk gazdagabbak a beszélgetés során, és véleményem
szerint a civil szervezetek számára nagyon pozitív az üzenete annak, hogy a civil
szervezetekkel kapcsolatos ügyek kiemelt szerepet kapnak a helyettes államtitkárság feladatai
között.


Tudjuk, hogy ezeknek az értékteremtő közösségeknek a maguk helyén, a maguk céljait kell
követniük. Ezért partnernek tekintjük ezeket a civil kezdeményezéseket és minden erőnkkel
támogatjuk őket a működésükhöz szükséges lehetőségek kiszélesítésével. Hiszem és
tapasztalom, hogy a civil közösségek a legrugalmasabbak, legdinamikusabbak, hiszen jelen
van az élet minden területén és olyan képességek vannak, amelyek ámulatba ejtő gyorsasággal reagálnak a
társadalom újabb és újabb kihívásaira. Én is köszönöm a beszélgetést.