Minden év május 31-ig letétbe kell helyezni a számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet az Országos Bírósági Hivatal felé.

A civil szervezeteknek egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.

A civil szervezeteknek a NAV oldaláról tölthetik le a „14KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, 2016. május 31-éig kizárólag elektronikus úton kellett beküldeni a NAV részére az Ügyfélkapun keresztül.

Az adatlap mellé az ABEV programot is le kell töltenie azoknak, akik a közzétételi kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, mert az adatlap kizárólag ezen programon keresztül tölthető ki. Előnye, hogy a program útmutatót és hibajelzést is ad, ha nem helyesen töltik ki a lapot.

A 14KOZ számú közleményben szerepelnie kellett mindazon szja 1 %-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság

• 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére,
• a tárgyévben (2015-ben) felhasznált összegként figyelembe kell venni azon összeget is, amelyet a kedvezményezett már az utalás évében, azaz a 2014. évben felhasznált, illetve amelyet
• a kedvezményezett a hibátlan 13KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel.

A közleményt abban az esetben is be kell nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2014. évben nem utalt ki a kedvezményezett és jogelődje részére szja 1%-os összeget az állami adó- és vámhatóság, azonban a 13KOZ jelű közleményében a kedvezményezett és/vagy jogelődje tartalékolt összeget tüntetett fel.

Amennyiben a kedvezményezett a számára 2008. év előtt átutalt összeg (vagy egy része) tartalékolásáról döntött (és erről sajtóközlemény útján beszámolt), az érintett összegeket 2015. december 31-ig használhatta fel. Ha a kedvezményezett a kiutalt összeget 2015. december 31-ig felhasználni nem tudta, akkor ezt nem sajtóközlemény útján, hanem a 14KOZ jelű közlemény „F” blokkjában kell feltüntetnie, és a fel nem használt összeget a közlemény benyújtásával egyidejűleg a NAV-nak viszza kell fizetnie.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

Az adatlapon meg kell adni a szervezet hivatalos adatait, egy táblázatban a kiutalt 1%-os összeg felhasználási módját (adott évben a két évvel korábban kiutalt 1%-os támogatást), majd írásban is be kell mutatni, hogy mire költötte a civil szervezet vagy intézmény a kapott összeget. Bár a tárgyév, melyről el kell számolni mindig az adott 1% kiutalását követő évet jelenti, amennyiben a szervezet/intézmény megkezdte a pénz elköltését még a kiutalás évében, akkor azt is bele kell számolni.

A pénzügyi adatoknál külön kell tételezni a működésre (mely a felhasznált összeg max. 25%-a), illetve a cél szerinti tevékenységre használt összeget, valamint a még el nem költött részt a tovább tartalékolt rovatban kell megjeleníteni.

A kitöltött, kész lapot a „Kapcsolat az Ügyfélkapuval” fül alatti „Elektronikus küldés Ügyfélkapun keresztül” felirat megnyomása után tudjuk benyújtani a NAV-nak, amennyiben a civil szervezet/intézet már érvényes regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.hu oldalon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a NAV által továbbított közleményeket a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján (www.civil.info.hu) június 30-tól legalább 1 évig ingyenesen teszi közzé. Azon kedvezményezettek, amelyek saját honlappal rendelkeznek, az 1% felhasználásáról szóló közleményüket el kell helyezzék azon legkésőbb május 31-éig, és azt onnan 1 évig nem távolíthatják el.

Egyesület létrehozásához legalább 10 fő szükséges, akik az alakuló ülésen kimondják a szervezet megalakulását, az alapszabályát elfogadják és megválasztják a képviseleti szervét. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az egyesület az alapító tagok által elfogadott alapszabályon alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani. 

Elérhetőségeink | Szegedi Törvényszék (birosag.hu)

A kérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok:

• az alapszabály
• az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék (tagok neve, lakhelye, aláírása)
• az alakuló ülés jegyzőkönyve
• az alakuló ülés jelenléti íve (dátum, helyszín, a jelenlévők neve, lakóhelye, aláírása)
• a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
• az ügyvezetés tisztségelfogadói nyilatkozata

Nem, a közhasznú jogállás 2 év működési után kezdeményezhető, a szükséges feltételek fennállása esetén.

Az önkéntes segítés egyik lehetőségeként az un. közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait határozza meg a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény. Megalkotásának célja az volt, hogy az önkéntesség, e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, és az önkéntesség e területének intézményesítésével, bizonyos kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözze az állampolgárok és szervezetek részvételét a társadalom előtt álló feladatok önkéntes segítő tevékenységgel történő megoldásában.
Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát értjük. Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, szervezhető, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen – az önkéntes számára pedig adómentes módon –, ha bejelentkezik a törvény hatálya alá, vagyis a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába.
A közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásáról bővebb információt (keresés a regisztrált szervezetek között, bejelentés módja, formája, szükséges űrlapok, stb.) a Civil Információs Portálon találhat.

Magyarországon 2020. november 1-ig 12.135 db fogadó szervezet regisztrált a Köt. alá amely azt mutatja, hogy azt a szervezetek széles köre ismeri és alkalmazza  a törvényben foglaltakat, de minden esetben érdemes tájékozódni az adott szervezet státuszáról a http://kot.emmi.gov.hu/onkentesseg link alatti keresőfelületen.

Közérdekű önkéntes tevékenységnek minősül:

• Helyi önkormányzat, ezek társulása, illetve települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladati körében
• Kisebbségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében
• Költségvetési szerv az alaptevékenysége körében
• a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;Magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében
• Jogszabályban meghatározott közszolgáltatási, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve -intézmény, egészségügyi szolgáltató, közoktatási, felsőoktatási, muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár, nyilvános magánlevéltár, közművelődési intézmény
• A nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében végzett tevékenység.

Az önkéntesség a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megtartásában is szerepet játszhat. Az 1993. évi III. törvény (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) 36. § (3) bekezdése szerint az ellátásra való jogosultság évenkénti felülvizsgálata során, amikor az eltelt egy évben minimum 30 nap munkaviszonyt, vagy egyszerűsített foglalkoztatást, vagy közfoglalkoztatásban eltöltött időt kell igazolni, akkor ebbe az igazolandó időtartamba a közérdekű önkéntes tevékenység is beleszámítható.

Viszont 2013-ban amikor megtörtént a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény felülvizsgálata, az egyértelműen elhatárolta az iskolai közösségi szolgálat és a közérdekű önkéntes tevékenység fogalmát. A köznevelési törvény szerint a „közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. A közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak. A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi előfeltételeként nem érdek nélküli.

A legtöbb civil szervezet kezel személyes adatokat. Ezeket érdemes két nagy csoportra elkülöníteni:

• vannak a szervezettel, a munkatársakkal, munkaviszonnyal kapcsolatos adatok (itt nem foglalkozunk vele),
• és azok, amelyek a szervezet működése során keletkeznek, a szervezet másoktól gyűjti be és tárolja őket.

A törvény értelmében minden olyan adat személyes adatnak minősül, amely kapcsolatba hozható az érintettel – különösen ilyen a neve, azonosítója, telefonszáma, emailcíme, lakcíme, és azok is, amelyekből következtetéseket lehet levonni az érintettre nézve.

A személyes adat kategóriáján belül külön kört alkotnak a különleges adatok, amelyek olyan érzékeny információk, amelyek a nemzetiségre, politikai, vallási meggyőződésre, szexuális életre vagy beállítottságra, egészségi állapotra vagy éppen kóros szenvedélyre utalnak.

A személyes adatnak kezelője az, akinél az adat van, vagyis az is adatkezelésnek minősül, hogyha az adatok egy senki által nem használt pendrive-on vagy egy fiók mélyén elsüllyesztett papíron szerepelnek. A három fő tudnivaló ennek kapcsán:

• az adatkezelés csak meghatározott célhoz kötött lehet (és ha a cél megvalósul, az adatokat törölni kell);

• az adatkezelés csak az érintett beleegyezésén alapulhat, az erről szóló dokumentummal az adatkezelőnek kell tudnia bizonyítani, hogy az adatkezelés jogszerű;

• az adatkezelő felelőssége, hogy gondoskodjon az adatok védelméről, vagyis hogy azok ne kerüljenek át máshoz.

Májusban lép hatályba az adatvédelemről szóló egységes EU-s szabályozás, az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). A GDPR sok változást hoz, az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb szempontokat, amikre érdemes odafigyelni az adatkezelés során.

Önellenőrző kérdések:

• Milyen személyes adatokkal dolgozunk és milyen adatokat kezelünk?

• Hol tároljuk ezeket az adatokat? (online, papíron, fájlokban stb.)

• Milyen módon szivároghatnak ki az adatok? Mit teszünk egy adatszivárgás esetén?

• Ki férhet hozzá az adatokhoz a szervezeten belül és kívül? (zárható szekrényben vannak? jelszóval védett fájlban? link birtokában bárki hozzáférhet az adatokat tartalmazó fájlhoz? stb.)

• Mi(k) az adatkezelés célja(i)? Megvalósultak ezek a célok, vagy még folyamatban vannak?

• Milyen hozzájárulást adtak a természetes személyek az adatkezeléshez?

Fontos, hogy az adatok kezelésének kell, hogy legyen valamilyen jogalapja. Ez civil szervezetek esetében leginkább az lehet, hogy az érintett hozzájárul az adatai kezeléséhez. A hozzájárulás ténye az érintettektől származó, az adatkezelésre vonatkozó, írásbeli hozzájárulási nyilatkozattal bizonyítható, ezt az adat kezelőjének kell megőriznie. Javasoljuk, hogy az adatkezelés csak a feltétlenül szükséges ideig és csak a feltétlenül szükséges adatokra vonatkozzon, azokat az adatokat, amelyek nem ilyenek, javasoljuk törölni.

Az adatkezelésre felhatalmazó hozzájárulásokat meg kell őrizni. A GDPR szerint az adatkezelőnek utólag is tudnia kell igazolni, hogy az érintettek a rendeletnek megfelelően hozzájárultak az adatkezeléshez. Ennek megfelelően a hozzájárulásokat meg kell őrizni, lehetőleg úgy, hogy visszakereshető legyen és kérés esetén törölni is lehessen a kérdéses adatokat.

16. év alattiak adatait csak a szülői hozzájárulással szabad kezelni. Ezt a fentieknek megfelelően dokumentálni kell.

Érdemes felülvizsgálni a meglévő adatvédelmi szabályzato(ka)t, adatvédelmi tájékoztatókat, egységesíteni és a szervezet honlapján is közzétenni azokat. A tájékoztató térjen ki az érintetteknek a kezelt adataival kapcsolatos jogaira is, ilyen például az adatok törléséhez való jog (az ún. elfeledtetéshez való jog).

Jó, ha van a szervezetben egy adatvédelmi felelős, aki tisztában van az adatvédelem szabályaival és odafigyel az adatok jogszerű kezelésére. Természetesen ez a munkaidejének csak kis részét köti majd le (a kezelt adatok mennyiségétől függően), de jobb, ha van valaki, akinek a dedikált feladata, hogy átgondolja a szervezeten belül az adatkezelési folyamatokat, és maximalizálja a személyes adatok védelmét, szükség esetén pedig hatásos lépéseket tudjon tenni.

Ha ún. adatvédelmi incidens történik, vagyis illetéktelen személyhez vagy nyilvánosságra kerülnek a személyes adatok, akkor ezt a lehető leghamarabb jelenteni kell az adatvédelmi hatóságnak (NAIH).

tasz.hu

---------------------

A Net-jog.hu Adatvédelmi és Internetjogi Tanácsadó Iroda írása az alábbi linken érhető el.

Felkészülés az Adatvédelmi Rendelet alkalmazására 12 lépésben
https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html 

Dr. Holló Dóra Ügyvéd: A Nagy GDPR Kérdezz-felelek
https://7blog.hu/gdpr/

Milyen szabályok vonatkoznak a kép- és hangfelvétel készítésére? - interjú Jakabosné dr. Németh Monikával
https://birosag.hu/media/aktualis/milyen-szabalyok-vonatkoznak-kep-es-hangfelvetel-keszitesere-interju-jakabosne-dr

Angol nyelvű összefoglalók:

Useful GDPR Resources:
https://www.eugdpr.org/more-resources-1.html

Önellenőrző lista adatkezelők számára, kapcsolódó magyarázatokkal (www.ico.org.uk):
https://ico.org.uk/for-organisations/resources-and-support/data-protection-self-assessment/data-controllers/

Egyéb önellenőrző listák:
https://ico.org.uk/for-organisations/resources-and-support/data-protection-self-assessment/

Az összeállítást folyamatosan bővítjük.

"Röviden: szinte borítékolhatóan komoly bírságoknak teszed ki magadat és a cégedet.

Hosszabban: azért javasolt mindenkinek felülvizsgálnia és hatályosítania az adatkezelési gyakorlatát, mert a GDPR az eddigieknél sokkal szigorúbb szankcionálási eszközöket ad a nemzeti hatóságok (Magyarországon a NAIH) kezébe:

a bírság maximális mértéke 20 millió euró vagy az előző év világpiaci árbevételének 4 %-a. A kettő közül a magasabb jelenti a felső határt. Természetesen a NAIH a konkrét bírság összegét számos tényezőtől teszi majd függővé, így figyelembe veszi a jogsértés súlyát, mértékét, az okozott sérelem nagyságát, illetve azt, hogy az gondatlanságból, szándékosságból, netán menthető nemtudásból fakad-e"

Dr. Holló Dóra Ügyvéd

https://7blog.hu/gdpr/

A 2011. évi CLXXV. Tv. 2.§ (6.) során meghatározásra került a civil szervezet fogalma, amit korábban csupán a gyakorlati szükségszerűség miatt emlegettünk a nonprofit szervezet fogalmán belül.

Civil szervezetnek tekintjük a civil társaságot, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület (a párt kivételével) és az alapítványt.

forrás: nonprofit.hu

Tartalmi elemei

1. a mérleg (egyszerűsített mérleg)
2. az eredménykimutatás (eredménylevezetés)
3. kettős könyvvitel esetében a kiegészítő melléklet (Ec tv. 29.§. 2/c)
4. közhasznúsági melléklet (minden civil szervezet köteles készíteni, Ec tv.29.§. 3.)

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni

• a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként
• a támogatási program keretében kapott visszatérítendő támogatásokra vonatkozó részletezett adatokat

Közhasznúsági mellékletben be kell mutatni

• a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat,
• a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
• a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását,

a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Ezt a helyzetet megelőzni lehet, kezelni nem: ha a tagok szabályos képviseleti meghatalmazást adnak más személyeknek, akik helyettük az üléseken eljárhatnak, akkor a meghatalmazott személyekkel meg lehet tartani a határozatképes ülést.

A másik lehetőség, amire szintén érdemes felkészülni és a Ptk. lehetőséget ad rá, az elektronikus úton lebonyolított ülésezés. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti. Fontos hangsúlyozni, hogy a létesítő okiratban erre a kérdésre ki kell térni.

 A harmadik lehetőség, hogy a határozatképtelen ülést követően összehív a szervezet egy másik ülést, amely a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Fontos szabály, hogy a megismételt ülést nem lehet a határozatképtelen ülés előtt összehívni (akár ugyanabban a meghívóban, amiben az eredetileg tervezett ülésre hívja meg a tagokat a képviselő), hanem csak azt követően.

Az „elnöki” pozíciót a jogszabály is ismeri, a „pénztáros” elnevezést ugyanakkor a törvény nem nevesíti, de a gyakorlatban nagyon sok egyesületnél létezik. Ennek megfelelően olyan kikötés nincs  a jogszabályban, hogy „az elnök és a pénztáros nem lehet ugyanazon személy”, ugyanakkor célszerű és kifejezetten ajánlott, hogy ez a két pozíció elkülönüljön, ez az egyesület tagjainak is érdeke.

Röviden tehát a válasz: a jogszabály ugyan nem zárja ki, de nem javasolt a dolog, később problémás lehet.

A civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei:

- magánszemélyek adományai
- cégek hozzájárulásai
- állami támogatások (európai uniós vagy hazai támogatások)
- önkormányzati támogatások
- a személyi jövedelemadó kötelezettséget teljesítő adózók1 %-os felajánlásai

A nyilvántartásba vételi, illetve változásbejegyzési eljárás során alkalmazandó dokumentumok elkészítéséhez tartalmi és egyben formai segítséget is nyújt a birosag.hu oldal. Ezek a sablonok a gyakorlatban többször előforduló hibák kiküszöbölése mellett, az új Ptk. és az új közhasznúsági törvény előírásainak figyelembevételével kerültek megszövegezésre. Mindemellett azok bírósági eljárásokban való alkalmazása nem garantálja a kérelem pozitív elbírálását, illetve a hiánypótlási felhívás nélküli bejegyzést, mert tartalmuk a jogszabály változások folytán folyamatosan alakuló bírói gyakorlathoz igazodik.

Az okiratsablonok az alábbi helyről letölthetők: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok.

2014. március 15. napján hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. (Ptk.). A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett egyesület, alapítvány a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezéseit felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz. Egyesület és alapítvány 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet.

Rendezvény időpontjának, helyszínének változása engedélyköteles – kérjük, nyújtson be az EPER-ben erre vonatkozó módosítási kérelmet!

Ebben az esetben szükséges megvárni, míg a kérelem bírálatra, kiértesítésre kerül – ezt követően nyújtható be az újabb kérelem – a támogatási időszak utolsó napjáig!

A letétbehelyezés a szervezet számviteli beszámolójának az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH-nál) történő letétbehelyezését jelenti. Letétbehelyezés igazolásául elfogadható: a postára adás feladóvevénye, vagy az OBH igazolása, illetve az OBH érkeztető bélyegzője a www.birosag.hu oldalon megtalálható számviteli beszámolón.

Igen, a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap pályázatai esetében nincs ezzel kapcsolatos kitétel.

Ha a pályázó a pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, és azok jellegüknél fogva pótolhatók, a BGA Zrt. egy alkalommal felszólítja a pályázót a pályázat kijavítására.

A hiánypótlást a pályázónak elektronikus úton kell benyújtania a NIR-en keresztül. A hiánypótlás benyújtására a hiánypótlási felhívás elektronikus kézbesítését követő nyolc napon belül van lehetőség.

Igen, a 2011. évi CLXXV. törvény  - az egyesülési jogról,  a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról -  29§ (3) pontja szerint ezt minden civil szervezetnek meg kell tennie.

Ha támogatásról van szó, azt úgy kell tekinteni, mint bármilyen más, a magánszférából érkező támogatást. Ezt a törvény egységesen adományként kezeli.

Az Országos Bírósági Hivatal honlapján, erre a linkre kattintva:

https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

A Bethlen Gábor Alapkezelő közzétette a 2020. október 12-én megjelent pályázatokhoz kapcsolódó “Gyakran Ismételt Kérdések”  (GYIK) című segédletét.

A GYIK az „Adományok után járó normatív kiegészítésen alapuló támogatás civil szervezetek részére 2020.”, a „Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2021.” valamint a „Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás 2021.” pályázatokhoz nyújt segítséget.

A GYIK megtekinthető, letölthető:
GYIK_NEA_2020_10_12.pdf (bgazrt.hu)

1. Regisztráljon az Nemzetpolitikai Információs Rendszerbe (NIR), vagy, ha már korábban regisztrált, ellenőrizze a regisztrációjának érvényességét és adatainak helyességét. A regisztrációs felület elérhető: itt 
   
   
2. Ellenőrizze a pályázati kiírásban és az útmutatóban, hogy jogosult-e pályázni! A szervezet jogosult pályázni, ha:

• helyi vagy területi hatókörrel működik
• nem pályázik a NEA összevont pályázati felhívásának keretében
• a 2018. és 2019. évi számviteli beszámolóját letétbe helyezte,
• a szervezet bevétele 2018-ban és 2019-ben is kevesebb volt, mint 5 millió Ft.

3. Ellenőrizze, hogy a szervezet 2018. és 2019. évi számviteli beszámolói elérhetők a www.birosag.hu oldalon! Ha még nem érhető el a Civil szervezetek névjegyzéke (keresés) | Magyarország Bíróságai (birosag.hu) honlapon, akkor a beszámolót és a letétbe helyezést igazoló dokumentumot együtt kell csatolni a pályázathoz!
   
   
4. Ellenőrizze, hogy a szervezet 2018. és 2019. évi beszámolói – tartalmukban – teljesek. A beszámolónak tartalmaznia kell a mérleget, továbbá a könyvelés módjától függően az eredménylevezetést vagy eredménykimutatást. Ismétlődő formai hiba, hogy a szervezetek – bár már régebb óta működnek – üresen hagyják a beszámoló előző évre vonatkozó oszlopait. Az esetleges hibát új beszámoló elfogadásával és közzétételével lehet javítani. 
   
   
5. Ellenőrizze a beszámolókban, hogy a szervezet a bevétele alapján jogosult pályázni! Ismétlődő hiba, hogy a beszámoló kitöltésénél, nem veszik figyelembe, hogy a nyomtatványon ezer forintban kell megadni a tételeket. (pl: 1 = 1 ezer Ft; 10=10 ezer Ft; 500 = 500 ezer Ft) Az esetleges hibát új beszámoló elfogadásával és közzétételével lehet javítani.  
   
   
6. Egy szövegszerkesztő programban írjon egy legfeljebb 2.000 karakter terjedelmű szöveget, melynek tartalma: „a szervezet tevékenységeinek, eddigi eredményeinek bemutatása”! Segítség lehet az alábbi címszavak mentén haladni:

• Mióta létezik a szervezet?
• Mi a küldetése?
• Milyen feltételek között működik szervezet, illetve mit tud hozzáadni a projekt megvalósításához /emberi erőforrások (foglalkoztatottak, „szerződéses” munkatársak önkéntesek); infrastrukturális és dologi feltételek/
• A szervezet munkájának háttere. Miért van szükség a szervezet munkájára? Milyen problémák megoldásához járul hozzá?
• Mely szervezetekkel, intézményekkel működik együtt?
• Az adott kollégium tevékenységének megfelelő eredmények (2-3 évre visszamenőleg; számszerűsíthető eredmények, kiemelve azokat az eredményeket, amelyek előkészítették a mostani projektet, ha korábban nyert a szervezet NEA-t annak eredménye, a folyamatos, egymásra épülő munka kiemelése)

Ezt a leírást a „Projektterv” pont alatt található mezőbe kell majd feltölteni!  A 2.000 karakter kevesebb, mint egy fél gépelt oldalnyi szöveget jelent, ezért a lényeges elemeket érdemes kiemelni. A pirossal szedett elemek azok, amelyeket kivonatolva át lehet emelni a projekt 8. pontjában említett összefoglalásba.

7. Egy szövegszerkesztő programban írjon egy legfeljebb 2.000 karakter terjedelmű szöveget, melynek tartalma: “a szervezet működésével, működtetésével kapcsolatos tervek bemutatása a költségterv indoklásának alátámasztása”!  Hasznos lehet az alábbi címszavak mentén haladni:

• a pályázat indokoltsága (miért van szüksége a szervezetnek és a szervezet által elért embereknek, közösségeknek a pályázati támogatásra; milyen helyi probléma megoldására vagy lehetőség kihasználására irányul a pályázat?)
• Mi a cél?
• Milyen célcsoport, célcsoportok igényeit szolgálja ki a szervezet?
• A pályázat tevékenységei és/vagy mit akarunk, mire van szükségünk, mihez kérünk támogatást!
• a tervezett ütemezés
• A pályázat mennyiségi és minőségi eredménye,
• pályázat hatása a helyi, térségi stb. vagy szakmai közösségre

A pirossal szedett elemek azok, amelyeket kivonatolva át lehet emelni 8. pontban említett összefoglalásba.

8. A korábbi évtől eltérően a pályázati űrlap kér egy hosszabb összefoglalást a projekt tatalmáról. Egy szövegszerkesztő programban írjon egy legfeljebb 2.000 karakter terjedelmű szöveget, ami összefoglalja a pályázat tartalmát. Hasznos lehet az alábbi címszavak mentén haladni:

• a szervezet jelenlegi helyzete, jellemzői
• a szervezet munkájának háttere. Miért van szükség a szervezet munkájára?
• a pályázat indokoltsága
• miért van szüksége a szervezetnek és a szervezet által elért embereknek, közösségeknek a pályázati támogatásra
• milyen helyi probléma megoldására vagy lehetőség kihasználására irányul a pályázat
• a pályázat célja és a helyi igények kapcsolódása a pályázati célhoz
• a pályázat tevékenységei
• pályázat mennyiségi és minőségi eredménye,
• pályázat hatása a helyi, térségi stb. vagy szakmai közösségre

Felesleges teljesen új szöveget írni, a 7. és 8. pontban ismertetett leírások lényegi részeit lehet átmásolni ide. Sőt! Figyelembe véve, hogy az egyszerűsített pályázatnál nincs tartalmi bírálat elegendő lehet ezt a legfeljebb 2 000 karakter terjedelmű szöveget megírni, és ennek részeit átmásolni a részletes leírásokba (6. és 7. pont).

9. A korábban nem volt, de most már szükséges egy nagyon rövid összefoglalás is. Egy szövegszerkesztő programban írjon egy legfeljebb 500 karakter terjedelmű szöveget, amiben összefoglalva leírja a pályázatának célját, tartalmát!
   
   
10. Tervezze meg előre a pályázat költségvetését ebben segít az Útmutató 1. „A támogatás terhére elszámolható költségek köre” pontja! A tervezéshez segítséget jelenthet az általunk közreadott táblázat:
    
    TERVEZET:
    

PÉLDA:

11.

Utalja át a 2.000 Ft pályázati díjat a Támogatáskezelő számlaszámára Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 10032000-00310024-00000017 (közlemény rovatba írja be a szervezet adószámát és azt, hogy NEA, így: ……..-..-..NEA 

12.

Amikor megnyílik a pályázat az előre elkészített tartalmakat már csak be kell másolnia a NIR felületére!

A pályázatok benyújtásának időpontja és támogatási idejét az alábbi táblázat tartalmazza:

Előny:

Ha a pályázat hivatalos dátumának megnyitása előtt Ön már felkészülten tudja megkezdeni a pályázatírást.

Tegyen előkészületeket, előzetesen már regisztrálja a szervezetét a pályázati felületre, amennyiben még nem rendelkezik NIR regisztrációval 1. pontban leírtak szerint és utalja át a pályázati díjat a 11. pontban leírtak szerint.

Igen, azonban a képviselő által a beküldő személy részére adott  – a letétbe helyezés és közzététel céljából történő benyújtásra, viszontválasz fogadására történő –meghatalmazását a Pp. 196.§ alapján teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyet az űrlaphoz elektronikus formában átalakítva – pdf formátumban – csatolni kell.  [Cnytv. 5. § (1) bek. 9.§, 21. § (8) bek., Pp. 69-73. §, 196. §] .

A pályázónak a pályázat beadása napjáig 2.000,- Ft összegű pályázati díjat kell megfizetnie (egy összegben) kizárólag banki utalással az alábbi fizetési számlaszámra:

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

10032000-00310024-00000017 (IBAN HU20100320000031002400000017)

Az utalás során a közlemény rovatban fel kell tüntetni, hogy „NEA” és a pályázó adószámát.

Az utalást alátámasztó banki dokumentumot (pl. banki átutalási megbízás, bankszámlakivonat nyitóés záró egyenleggel) csatolni szükséges a NIR Mellékletek űrlapjára.

A pályázat benyújtásakor a szervezet e-mail címét pontosan szükséges megadni, mert a pályázati díjról szóló számla elektronikus számlaként erre az e-mail címre kerül megküldésre.

Az önkéntes tevékenységnek hazai keretek között 4 fő ismérve van:

• az önkéntes szabad akaratán alapuló,
• szűkebb baráti vagy családi körön kívül,
• közvetlen anyagi ellenszolgáltatás nélkül (de a tevékenység ellátásával kapcsolatos költségek megtéríthetőek),
• a közjó érdekében végzett tevékenység.

Magyarországon az önkéntes tevékenységnek nem nem feltétele, hogy az civil szervezeti vagy intézményi keretek között történjen, de az esetek többségében szerencsés, ha a szervezeti koordinációs háttér valamilyen formában biztosított.

Az önkéntes tevékenységről szóló jogszabályt 2005-ben fogadta el a parlament, majd 2005. október 1-vel lépett hatályba, s mára már a civil szervezetek körében ismert jogszabállyá vált.

A törvény szerint önkéntes tevékenység az ún. fogadó szervezeteknél, a törvény által meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett munka. A törvény meghatározza a fogadó szervezetek körét és az ott végezhető tevékenységet is.

Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, mely ingyenes megbízási jogviszonynak tekintendő, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen és az önkéntes számára pedig adómentes módon, ha bejelentkezik a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába.

Magyarországon 2020. november 1-ig 12.135 db fogadó szervezet regisztrált a Köt. alá amely azt mutatja, hogy azt a szervezetek széles köre ismeri és alkalmazza  a törvényben foglaltakat, de minden esetben érdemes tájékozódni az adott szervezet státuszáról a http://kot.emmi.gov.hu/onkentesseg link alatti keresőfelületen.

Közérdekű önkéntes tevékenységnek minősül:

• Helyi önkormányzat, ezek társulása, illetve települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladati körében
• Kisebbségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében
• Költségvetési szerv az alaptevékenysége körében
• a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;Magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében
• Jogszabályban meghatározott közszolgáltatási, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve -intézmény, egészségügyi szolgáltató, közoktatási, felsőoktatási, muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár, nyilvános magánlevéltár, közművelődési intézmény
• A nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében végzett tevékenység.

Az önkéntesség a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megtartásában is szerepet játszhat. Az 1993. évi III. törvény (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) 36. § (3) bekezdése szerint az ellátásra való jogosultság évenkénti felülvizsgálata során, amikor az eltelt egy évben minimum 30 nap munkaviszonyt, vagy egyszerűsített foglalkoztatást, vagy közfoglalkoztatásban eltöltött időt kell igazolni, akkor ebbe az igazolandó időtartamba a közérdekű önkéntes tevékenység is beleszámítható.

Viszont 2013-ban amikor megtörtént a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény felülvizsgálata, az egyértelműen elhatárolta az iskolai közösségi szolgálat és a közérdekű önkéntes tevékenység fogalmát. A köznevelési törvény szerint a „közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. A közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak. A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad

akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi előfeltételeként nem érdek nélküli.

Az új szabályok szerint nem. Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Természetesen, ha az alapítók kívánják, az alapszabály tartalmát alakuló közgyűlésen is meghatározhatják.

A szervezet a bírósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, tehát működését a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdheti meg.

Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el, így az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. Ők egyben az egyesület törvényes képviseletét is ellátják, képviseleti jogukat önállóan gyakorolják. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. Alapítvány esetében a kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.

Ptk. 3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A kuratórium tagjaira ezt meghaladóan további szabályok vonatkoznak.

Ptk. 3:397. § [A kuratórium]

(1) A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.

(2) A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie.

(3) Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

(4) Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

(5) Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Az a szervezet amely a 2011. december 31. napján hatályos szabályok alapján közhasznú volt, 2014. május 31. napjáig megőrzi ezt a státuszát és a hozzá kapcsolódó kedvezményeket, jogállása közhasznú. Amennyiben a szervezet ezt követően is szeretné megtartani közhasznú jogállását, úgy 2014. május 31. napjáig terjeszthet elő kérelmet az Ectv.-nek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vétele iránt. A kérelmet a külön erre a célra rendszeresített űrlapon kell benyújtani.

​

1. a Felhatalmazó levél 

• a BGA Zrt. oldaláról kinyomtatott, számlavezető bank által aláírt eredeti példány

2.  az Aláírási címpéldány

• A szervezet képviselőjének aláírási címpéldánya,
• illetve ha 3 éven belül, azaz 2019. vagy 2020. évben nyertes pályázatukhoz már benyújtották és azóta adataikban és a képviselő személyében nem történt változás, akkor  az adatok változatlanságáról szóló nyilatkozat.

A nyilatkozat letölthető: https://civil.info.hu/nea/kezdolap/dokumentumtar/index.html

3. és az Általános nyilatkozat 

• a pályázat benyújtásakor aláírt és a NIR felületre feltöltött nyilatkozat eredeti példánya. A nyilatkozat a NIR -ből (Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer) a szerződéskötés szakaszában is letölthető

Az általános nyilatkozat letölthető: https://nir.bgazrt.hu/bga/

Jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.

Valamely közfeladat - vagy annak egy része - ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött írásbeli szerződés. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve.

Minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja. Közvetett az szolgálja, ha a közfeladat ellátását segíti.

Közfeladat, amit törvény, helyi rendelet közfeladatként határoz meg. Az alapító okiratnak jogszabályi hivatkozást kell tartalmaznia erre vonatkozóan.

A civil szervezetekre vonatkozó, azokkal összefüggő, vagy civil szervezetek számára érdekes minden információt tartalmaz, legyen az pályázati kérdés, nyilvántartás vagy a legfrissebb hírek. A portál célja az, hogy bárki, aki civil szervezetekkel kapcsolatban tájékozódik, vagy maga is civil szervezet képviselője, megtalálja a számára lényeges információkat.

A CIP-en lehet név, adószám és statisztikai számjel szerint is keresni.

Elérhető: http://civil.info.hu/ oldalon.

A Civil Központ célja

Egyszeres könyvelés:

Olyan zárt rendszer, amely a gazdasági társaság vagy Civil szervezet pénzeszközeiről, pénzeszközeiben bekövetkezett vállalkozásokat mutatja ki, folyamatosan, valósághűen.

Jellemzői:

• csak pénzmozgásokat rögzít, pénzforgalmi szemléletű naplófőkönyvet használ,
• a könyvek vezetését bizonylattal kell alátámasztani.

Kettős könyvelés:

A kettős könyvelés (más szóval kettős könyvvezetés) olyan zárt rendszer, amely a vállalkozás, civil szervezet vagyonában bekövetkezett változásokat, kettős vetületben – eszköz-forrás – folyamatosan és valósághűen mutatja ki.

Jellemzői:

• teljes körű, minden gazdasági eseményt regisztrál,
• főkönyvi számlákat alkalmaz.

Ha az ügyvezetés a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott (éves beszámolót elfogadta, stb), akkor a döntést legkésőbb 2021.október 15. napjáig összehívandó ülés napirendjére kell tűzni a kuratóriumnak, vagy a közgyűlésnek (döntéshozó szervnek).

Pályázati felület; Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR), 2020-tól kezdődően váltja fel az EPER felületet.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felületén érhető el, használata regisztrációhoz kötött: https://nir.bgazrt.hu/bga/

Mert, ha még nincs regisztrálva a NIR-ben, nem tud pályázatot benyújtani a NEA-ban.

FONTOS! A regisztrációhoz akkor kezdjen hozzá, ha van legalább 10-15 perce, amit folyamatosan erre tud szánni, mert sok adatot kell megadnia és a regisztrációt félbeszakítás és után újból folytatni nem tudja.

Milyen szervezeti dokumentumokra van a regisztrációhoz szüksége:

• alapító okirat
• pénzforgalmi adatok

Hasznos lehet hozzá a Regisztrációs kézikönyv és a súgó.

Fontos, a pontos adatok megadása és megjegyzése, például e-mail cím, felhasználó név és jelszó.
Az Ön által megadott e-mail címre érkezik a későbbiekben a regisztráció véglegesítését visszaigazoló e-mail, mellyel aktiválásra kerül a felhasználónév és a jelszó.

Figyelem! A NIR-be egy szervezet csak egyszer regisztrálhat, ha a szervezet e-mail címét tévesen rögzítették be, akkor nincs lehetőség új regisztráció indításra. Ebben az esetben kérje, a BGA Zrt. vagy a megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ segítségét!

A regisztráció során megadott adatok a szervezet profiljába kerülnek (íródnak be),  pályázat benyújtásakor a NIR automatikusan tölti ki, az Ön által előzőleg beírt adatokat, a pályázati űrlapba.

Pályázati díj: A pályázatok benyújtása során, a pályázat beadása napjáig a pályázónak egyszeri és egyösszegű pályázati díjat kell megfizetnie kizárólag banki átutalással, amelynek összege 2.000 Ft.

A pályázati díj határidőre történő meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése a pályázat formai érvénytelenségét vonja maga után.

 FIGYELEM! A pályázati díj postai feladóvevénnyel nem befizethető, kizárólag banki átutalással teljesíthető.

A pályázati díjat banki átutalással a következő számlaszámra kell befizetni:

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. – 10032000-00310024-00000017
IBAN HU20100320000031002400000017

A pályázatban csak a támogatási időszakot terhelő költségekre vonatkozó számlák, bizonylatok számolhatók el, a teljesítés időpontjának és a kiállítás dátumának a támogatási időszakba kell esnie és ezen számlák/bizonylatok pénzügyi teljesítése az elszámolási határidő végéig megtörténik. Átcsoportosításra a támogatási időszakban korlátlan mennyiségben van lehetőség, azonban csak azokra a sorokra és alsorokra lehet átcsoportosítani támogatást, melyre a támogatási kérelem benyújtásakor terveztek összeget. A költségek átcsoportosítását célszerű jelezni a támogatáskezelő felé a NIR rendszeren keresztül, még akkor is, ha az nem éri el az útmutatóban megjelölt 10%-ot!

Személyes ügyfélfogadás:

1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.

Hétfőn 8.30-tól 12-30-ig és 13-16 óráig

Szerdán 8.30-tól 12.30-ig

Pénteken: 8.30-tól 12.30-ig

Levelezési cím:

1253 Budapest, Pf. 70.

1253 Budapest, Pf. 52. – kizárólag egyházi és nemzetiségi támogatások esetében

1253 Budapest Pf. 36. – Nemzeti Együttműködési Alap ügyeiben

Nemzeti Együttműködési Alap ügyfélszolgálat elérhetősége:

telefon: +36 1 896 0620

hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 9-től 12 óráig,

kedden és csütörtökön 13-tól 16 óráig

E-mail: nea@bgazrt.hu

Nemzeti Együttműködési Alap elszámolással kapcsolatos ügyfélszolgálat elérhetősége:

telefon: +36 1 795 7999

hétfőn délután 14-től 16 óráig,

szerdán délelőtt  9-től 11 óráig

E-mail: nea.elszamolasok@bgazrt.hu

Kistelepülési üzletek támogatása ügyfélszolgálat elérhetősége:

telefon: +36 1 795 9730

hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 9-től 12 óráig,

kedden és csütörtökön 13-tól 16 óráig

E-mail: kisbolt@bgazrt.hu

Kistelepülési üzletek támogatása elszámolással kapcsolatos ügyfélszolgálat elérhetősége:

E-mail: kisbolt.elszamolasok@bgazrt.hu

Magyar Falu Program Falusi Civil Alap ügyfélszolgálat elérhetősége:

telefon: +36 1 896 0630

hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 9-től 12 óráig,

kedden és csütörtökön 13-tól 16 óráig

E-mail: fca@bgazrt.hu

Magyar Falu Program Falusi Civil Alap elszámolással kapcsolatos ügyfélszolgálat elérhetősége:

E-mail: fca.elszamolas@bgazrt.hu

Ügyfélszolgálati telefonszám: +36-1-896-4160

Az ügyfélszolgálat

hétfőn 9:00-11:00 között,

szerdán 14:00-16:00 között elérhető

Városi Civil Alap ügyfélszolgálat elérhetősége:

telefon: +36 1 795 9601

hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 9-től 12 óráig,

kedden és csütörtökön 13-tól 16 óráig

E-mail: vca@bgazrt.hu

Városi Civil Alap elszámolással kapcsolatos ügyfélszolgálat elérhetősége:

E-mail: vca.elszamolasok@bgazrt.hu

Egyházi támogatások

ügyfélszolgálat elérhetősége:

telefon: +36 1 795 5300

E-mail: egyhaz@bgazrt.hu

Telefonos elérhetőség: minden munkanap 9-12 óra között.

Egyházi támogatások elszámolásai

telefon: +36 1 795 4660

E-mail: egyhaz.elszamolasok@bgazrt.hu

Telefonos elérhetőség: kedd: 13-15, csütörtök: 9-11 óra között.

Nemzetiségi (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) nemzetiségi támogatások ügyfélszolgálata:

telefon: +36 1 795 5400

E-mail.: nemzetiseg@bgazrt.hu

Nemzetiségi támogatások elszámolásai

telefon: +36 1 795 4640

E-mail: nemzetiseg.elszamolasok@bgazrt.hu

Telefonos elérhetőség: minden munkanap 9-11 óra között.

Nemzetiségi önkormányzatok működési és feladatalapú támogatások elszámolásai

Bencsó Marietta +36 1 896 1829

Email: mukfel.elszamolasok@bgazrt.hu

Határon túli Támogatások Igazgatóság

Kollár Edina

igazgató

E-mail: edina.kollar@bgazrt.hu

Benczédi Eszter

igazgatóhelyettes

E-mail: eszter.benczedi@bgazrt.hu

Pályázati Programok Osztálya

Központi e-mail cím: hatarontulipalyazatok@bgazrt.hu

Andrási Szilvia

osztályvezető

E-mail: szilvia.andrasi@bgazrt.hu

Baranyi Elek

pályázati referens

Illetékességi terület:

• Kárpátalja

Telefon: +36 1 795 4313

E-mail: elek.baranyi@bgazrt.hu

Salat Csilla

pályázati referens

Illetékességi terület:

• Erdély (Arad, Bákó, Brassó, Beszterce-Naszód, Bihar, Bukarest, Fehér, Hunyad, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes és Valcea megye)

Telefon: +36 1 795 6601

E-mail: csilla.salat@bgazrt.hu 

Soós Kinga Karola

pályázati referens

Illetékességi terület:

• Erdély (Hargita, Kovászna, Maros megye), Magyarország
• „Szülőföldön magyarul” program

Telefon: +36 1 795 2384

E-mail: karola.kinga.soos@bgazrt.hu

Nigriny-Demeter Adrienn

pályázati referens

Illetékességi terület:

• Diaszpóra
• Felvidék
• Szász Pál tanulmányi ösztöndíj program

Telefon: +36 1 795 9591

E-mail: adrienn.nigriny-demeter@bgazrt.hu

Ferencz Anita

pályázati referens

Illetékességi terület:

• Muravidék
• Vajdaság

Telefon: +36 1 795 2276

E-mail: anita.ferencz@bgazrt.hu

Legény Árpád

pályázati referens

Illetékességi terület:

• Vajdaság
• Testvértelepülési Programok

Telefon: +36 1 896 5943

E-mail: arpad.legeny@bgazrt.hu

Nagy Beáta

pályázati referens

Illetékességi terület:

• Horvátország
• Testvértelepülési Programok

Telefon: +36 1 896 7158

E-mail: beata.nagy@bgazrt.hu

Központi nemzetpolitikai programok és rendezvények osztálya

Madarászné Róna Eszter

osztályvezető

E-mail: eszter.rona.madaraszne@bgazrt.hu

Határtalanul Program ügyfélszolgálata

telefon: +36 1 795 5700

hétfőn és szerdán délelőtt 9-től 12 óráig,

csütörtökön 13-tól 16 óráig

E-mail: hatartalanul@bgazrt.hu

Határtalanul Program elszámolásai

telefon: +36 1 795 3240

E-mail: hatartalanul.elszamolasok@bgazrt.hu

Telefonos elérhetőség: kedd: 9-11, csütörtök: 13-15 óra között

Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR)

https://bgazrt.hu/tamogatasok/kapcsolat/

A székhelyváltoztatáshoz az alapító okirat módosítása szükséges. A korábbi alapító okiratban a módosítást jelölni kell, technikailag legegyszerűbb módon át kell húzni a székhelycímet és dőlt betűkkel jelezni kell az új helyet.
Az alapító okiratot csak az alapító írhatja alá.
Szükség van még székhelyhasználati hozzájárulásra, vagyis a tulajdonos engedélyezi, hogy az alapítvány az ingatlant meghatározott ideig ingyenesen vagy bérleti/használati díj ellenében használja.
Ehhez csatolni kell az ingatlan nem hiteles tulajdoni lapját.
Ha több tulajdonos vagy haszonélvező is van, mindenkinek az írásos beleegyezése szükséges. Végül ki kell tölteni a változásbejegyzési formanyomtatványt (ez a PK102 V jelű nyomtatvány).
E szabályozás vonatkozik az egyesületekre is, nyilván akként, hogy alapszabályt módosítanak és a Pk 101V formanyomtatványt használják.

Az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – az alapító módosíthatja és adhatja be a változásbejegyzési kérelem kitöltésével (több alapító esetén együttes kérelemben).
Fontos, hogy a cél változtatható, akár bővíthető is, azonban az ennek teljesítéséhez szükséges vagyon rendelkezésre állását igazolni kell, vagy az alapítónak további vagyont kell rendelnie az új célhoz.

A változásbejegyzési kérelem benyújtása után az alábbi emaileknek kell érkeznie:

1. Másodperceken belül arról, hogy a rendszer befogadta az iratot.
2. Általában aznap vagy másnap, hogy a bírósági lajstromozás megtörtént.

Első körben a levelezés spam mappáját érdemes leellenőrizni, hogy nem keveredtek-e oda a fenti levelek, illetve az ügyfélkapus belépés után azonnal látszania kell(ene) ezeknek az üzeneteknek. Amennyiben nem található semmi erre utaló üzenet, úgy ismételten el kell indítani a számítógépes benyújtási folyamatot.

Az egyszerűsített pályázat célja a helyi vagy területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása, amelyet a civil szervezet alapcél szerinti közösségteremtő, a hatókörébe tartozó közösség érdekében végzett tevékenységéhez kapcsolódó költségeinek fedezésére fordít.

A hatókör: civil szervezet működésének földrajzi kiterjedése, amely lehet:

1. a) helyi: a működés területe a székhely (illetve telephelyek) településére vagy annak egy részére korlátozódik;
2. b) területi: a működés kiterjedése a helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit;
3. c) országos: a civil szervezet legalább hét megyében tartós tevékenységet végez;
4. d) nemzetközi: a civil szervezet több országban fejti ki tevékenységét.

Az alábbi – Magyarországon nyilvántartásba vett – helyi vagy területi hatókörű civil szervezetek nyújthatják be elektronikus pályázatukat:

1. szövetség vagy
2. alapítvány, illetve egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és a pártot).

Támogatás feltétele:

Egyszerűsített támogatásra pályázhat az a helyi vagy területi hatókörű civil szervezet, amely

1. a) a támogatási igény benyújtását megelőző két évben letétbe helyezett teljes és közzétett számvitelibeszámolóval rendelkezik,
2. b) a pályázat megjelenését megelőző utolsó két lezárt üzleti évben a beszámolóval igazolható éves összes bevétele egyik évben sem éri el az 5 millió forintot, és
3. c) az adott költségvetési év forrása tekintetében nem nyújtott be a Civil tv. 56. § (1) bekezdés b)–g), i) és
4. j) pontjaira vonatkozó támogatási igényt.
   
   Azon civil szervezetek, amelyek a „Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás 2020.”című pályázati kiírások keretében (NEA-20-Ö kategóriák keretében) pályázatot nyújtottak be, azok jelen pályázati kiírás keretében pályázat benyújtására nem jogosultak.

Előnyök:

-  közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet

- a közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót csökkenti az adomány értékének 20 %-ával, tartós adományozás esetén további 20 %-kal, tehát összesen 40%-kal

Hátrányok:

-  megnövekedett adminisztratív terhek

- pénzügyi-gazdasági átláthatóság követelményei (pl. könyvelés Felügyelőbizottság létrehozása, dokumentumok nyilvánossága és hozzáférhetősége)

A jogerős bírósági végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül szükséges a NIR-ben az adatok módosítása.

Az ülések megtartása elektronikus személyes jelenléttel, illetve tényleges és elektronikus jelenlét mellett is lehetséges

A RÉSZBEN VAGY EGÉSZBEN ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLŐESZKÖZ IGÉNYBEVÉTELÉVEL MEGTARTOTT ÜLÉSEKEN 2021. JÚNIUS 1-TŐL AZ ALÁBBI SZABÁLYOKAT KELL BETARTANI:

1. A tényleges és a személyes jelenlét mellett megtartandó ülés esetében is biztosítani kell, hogy minden arra jogosult tag részt vehessen az ülésen.
2. Az 502/2020 Korm. rendelet már nem tiltja, hogy a tagok kezdeményezzék az ülés személyes részvétellel történő megtartását. Ezért van jelentősége annak, hogy az „online ülést” is meg lehet szervezni úgy, hogy a tagok egyrésze ténylegesen is megjelenik a közgyűlésen.
3. Ha működik ilyen szerv, akkor a felügyelőbizottság tagjának és az állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kell lehetőséget biztosítani. (Bár a rendelet nem szól a tiszteletbeli és pártoló tagokról, de nem is oldja fel e különleges jogállású egyesületi tagok meghívásának, tájékoztatásának kötelezettségét!)
4. Az ülések nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi követelményt alkalmazni kell. A közhasznú szervezeteknek a részben vagy egészben elektronikus személyes jelenléttel megtartott ülésein is biztosítani kell a bekapcsolódás lehetőségét annak, aki ezt kéri.
5. A napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás a meghívóban nem mellőzhető. A napirendről előzetesen olyan részletességgel kell tájékoztatást adni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Célszerű a határozat szövegszerű tervezetét közölni velük.
6. Meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat és ezekről természetesen tájékoztatást is kell adni. A rendelet az „elektronikus jelenlét kapcsán nem tér ki arra, hogy milyen eszközöket/csatornákat lehet használni. De a rendelet nem változat azon a civil törvényben (a nonprofit vállalkozások esetében a Ptk-ban) megjelenő követelményen, hogy az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat, és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetők legyenek. Erre pedig figyelni kell, nem mindegy milyen programot, applikációt használunk;
7. Ha a szervezet létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának szabályairól nem rendelkezik,  e szabályok megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult.
8. Ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját. Arra sincs szabály, hogy ez miként és milyen eszközök útján történhet, de biztos, hogy az azonosításhoz szükséges, hogy az érintett személy arcát és az egyik fényképes igazolványát egy képernyőn lássa az azonosítást végző személy. (Adatvédelmi okokból ezt az azonosítást nem a többi tag előtt kell elvégezni. Az adott alkalmazás elkülönítést, privát közlést lehetővé tevő funkcióját kell használni.)   
9. Az ülést az erre kijelölt vezető tisztségviselőnek kell levezetnie, és neki kell elkészíteni a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét;
10. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is;
11. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, nem kell jelenléti ívet készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait (legalább név, lakcím vagy jogi személy tagok, alapítók esetében székhely).
12. Ha a tagok közül többen személyesen vesznek részt az ülésen a jelenléti íven kell feltüntetni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jelenléti ívet – speciális szabály hiányában – a Ptk. 3:75. § (1) bekezdés szerint közgyűlés levezető elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek kell hitelesítenie.
13. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.
14. Ha az ülésen több tag személyesen vesz részt, akkor a jegyzőkönyvet – speciális szabály hiányában – a Ptk. 3:75 § (2) c) pontja szerint az ülést levezető vezető tisztségviselő mellett jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének is alá kell írnia.
15. Az ügyvezetése köteles – ideértve a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével történő tájékoztatást is – megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak. Egyéb rendelkezés hiányában az alapszabály határozza meg, hogy mennyi ideje van az ügyvezetésnek a tagok és az érintettek tájékoztatására.
16. A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is – a tag elektronikus levelezési címére (e-mail-cím) is megküldhetik. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, az írásbeli jognyilatkozatot

1. vagy minősített elektronikus aláírással,
2. vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással
3. vagy ezek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással lehet hitelesíteni.

E követelménynek a civil szervezetek is meg tudnak felelni. A https://niszavdh.gov.hu oldalon az ügyfélkapu használatával, de ingyenesen és gyorsan lehet dokumentumhitelesítést végezni.

Ha az ügyvezetés a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott (éves beszámolót elfogadta, stb), akkor a döntést legkésőbb 2021.október 15. napjáig összehívandó ülés napirendjére kell tűzni a kuratóriumnak, vagy a közgyűlésnek (döntéshozó szervnek).

A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó
eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 2021. június 1. napjától hatályosan módosításra került.

Ennek fő szabályai a civil szervezet működésére vonatkozóan:

A jogi személy döntéshozó szervének ülése megtartható

a) a tagok személyes részvétele mellett.

b) elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható, vagy

c) sor kerülhet ülés tartása nélküli döntéshozatalra akkor is, ha a létesítő okirata elehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.
Az elektronikus és ülés tartása nélküli döntéshozatalra főleg akkor kerülhet sor, ha a tervezett megtartás idején még járványügyi korlátozok voltak, vagy egészségügyi kockázat is
csökkenthető.
Ugyanakkor elektronikus eszközzel akkor is megtartható, ha egyes tagok személyesen
megjelennek.

Fontos, hogy ahol jogszabály nyilvános ülést ír elő (közhasznú szervezetek), ott ülés tartása
nélküli határozathozatal már nem lehet.

Ha a létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása
nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, akkor is:

a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető és a határozat tervezetét a
taggal közölni kell,

b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan meg kell határozni az
igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes
kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és

c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani, és a Ptk. 3:20. § (2)-(4) bekezdését alkalmazni kell,

A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését, és
készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az
ülés megtartásának körülményeit is. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő
eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a
jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő
tagok adatait.

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a jogi személy ügyvezetése a
veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott (pl. beszámoló elfogadása), e döntést legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni.

Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon
kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

A legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés
napirendjére kell tűzni továbbá a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi
tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-
ig megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.

A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást
lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést
folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja.

Az ülésezésre és a döntéshozatal szabályaira a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi
rendelkezések alkalmazásával meghatározott eljárásrend e törvény hatálya alatt is
alkalmazható.

https://www.facebook.com/civilcsongrad/posts/2992949114267376

A kettős könyvvitelt vezető szervezetek kötelesek a 2019. évről készült egyszerűsített éves beszámolójukhoz a számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet csatolni. 
A számviteli törvény (Sztv.) szerinti kiegészítő melléklet nem azonos a civil törvény alapján kötelező kiegészítő melléklettel. 
A számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet nem része a Pk-542 jelű, (2019 évben) benyújtandó beszámoló űrlapnak. A számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet (továbbiakban: kiegészítő melléklet) külön dokumentumként kell csatolni a beszámoló űrlaphoz.

1. Hogyan kell regisztrálni magánszemélyként?

A regisztrációt a www.nka.hu/regisztracio linken lehet megtenni. Első lépésként válassza ki, hogy magánszemélyként kíván regisztrálni.

A fenti adatok megadása után a regisztráció sikeres befejezéséhez a személyi igazolvány (régi típusú személyi igazolvány esetén az érvényességet igazoló oldalt is, új típusú esetén mindkét oldalt), (vagy útlevél), a lakcímkártya (mindkét oldal), az adóazonosító kártya másolatát „pdf” (ékezetek nélkül) falj formátumban fel kell töltenie a „Dokumentumok” alatt található megfelelő helyre. Szkennelés során ügyeljenek arra, hogy az „OCR” (optikai karakter felismerő) funkció a szkennelő programban ki legyen kapcsolva! Az együvé tartozó dokumentumokból egy „pdf” (ékezetek nélkül) fájlt kell készíteni. A legnagyobb feltölthető dokumentum mérete: 3 MB! A regisztráció véglegesítésének feltétele, hogy a regisztráció során feltöltött jogi dokumentációk postai úton is beküldésre kerüljenek az NKA Igazgatósága részére (H-1389 Budapest, Pf. 128). Az NKA Igazgatóságán a feltöltött és a postai úton benyújtott jogi dokumentációk összevetésre és ellenőrzésre kerülnek. Amennyiben azok nem felelnek meg az előírt feltételeknek, vagy nem egyeznek, úgy a regisztráció visszavonásra kerül. Magánszemély esetén kérjük a postai úton beküldött dokumentációk saját kezű aláírását is! Határon túli magánszemély és szervezet esetén minden dokumentumot magyar fordításban is fel kell csatolni. A fordítás nem kell, hogy hivatalos legyen!

*Az Art. 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, amennyiben nem rendelkezik adóazonosító jellel – nem magyar állampolgárságú magánszemély is –, úgy a költségvetési támogatás igénylése előtt az állami adóhatóságnál adóazonosító jel iránti igényét bejelenteni köteles. A bejelentés alapján az adóhatóság megállapítja az adóazonosító jelet, és arról 15 napon belül hatósági igazolványt állít ki.

2. Hogyan kell regisztrálni szervezetként?

A fenti adatok megadása után a regisztráció sikeres befejezéséhez a szervezet működési formájának megfelelő jogi dokumentációkat valamint a szervezet első számú vezetője által aláírt „Regisztrációs adatlap szervezetek részére” másolatát „pdf” (ékezetek nélkül) fájl formátumban fel kell töltenie a „Dokumentumok” alatt található megfelelő helyre. Szkennelés során ügyeljenek arra, hogy az „OCR” (optikai karakter felismerő) funkció a szkennelő programban ki legyen kapcsolva! Az együvé tartozó dokumentumokból egy „pdf” (ékezetek nélkül) fájlt kell készíteni. A legnagyobb feltölthető dokumentum mérete: 3 MB! A regisztráció során képződik egy nyilvántartási szám, amelynek segítségével az elmentett regisztrációs folyamat folytatható! Felhívjuk figyelmüket, hogy az NKA Igazgatósága által sikeresnek értékelt (visszajelzést kapott a megadott e-mail címre) online regisztráció után küldje meg a jogi dokumentációkat postai úton az Igazgatóság részére (H-1389 Budapest, Pf. 128).

3. Hogyan tudom a regisztrációmat módosítani?

Amennyiben már van az NKA Igazgatósága által jóváhagyott érvényes regisztrációja, úgy az adatok módosítását a Felhasználói Fiókján keresztül teheti meg a „Regisztrációs adatlap” menüponton belül a Pályázó adatainak módosítása opció alatt. A regisztráció módosítását alátámasztó jogi dokumentációkat (beleértve az aláírt, módosított regisztrációs adatlapot is) ugyanúgy fel kell töltenie a megfelelő helyre, mint a regisztráció indításakor. Felhívjuk a figyelmét, hogy csak abban az esetben kezdeményezzen módosítást, amennyiben a regisztrációt érintő adatokban történik változás! A feltöltést követően kell a dokumentációkat postai úton megküldeni az NKA Igazgatósága részére (H-1389 Budapest, Pf. 128). A módosítás során feltöltendő dokumentumoknak is meg kell felelniük a regisztráció kezdeményezése során benyújtott dokumentációra vonatkozó feltételeknek, beleértve a hitelességet is! A jogi dokumentáció kritériumaira vonatkozó előírást megtalálja a „Jogi dokumentációk” pont alatt.

4. Hogyan tudok új megbízottat regisztrálni?

Amennyiben új megbízottat kíván regisztráltatni, úgy azt a Regisztráció menüpont alatt található „új megbízott regisztráció” pontnál teheti meg. Az új megbízott felvétele során csatolni kell az új aláírt regisztrációs adatlapot is. A feltöltést követően az eredeti aláírást tartalmazó regisztrációs adatlapot postai úton be kell küldeni az NKA Igazgatósága részére (H-1389 Budapest, Pf. 128). Az új megbízott regisztrációja során képződik egy nyilvántartási szám, amelynek segítségével az elmentett regisztrációs folyamat folytatható.

Jogi dokumentációk:
A rendszer automatikusan bekészíti a szervezetnek megfelelő, kötelezően feltöltendő jogi dokumentációkat. Amennyiben aláírási címpéldányt is fel kell töltenie, úgy a cégkivonatban képviselőként megjelölt személy vagy személyek aláírási címpéldánya fogadható el. Megfelelő a közjegyző által kiállított aláírási címpéldány, ügyvéd által a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során ellenjegyzett aláírás-minta, pénzintézeti és/vagy kincstári aláírás-bejelentő karton. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá a 2/2007. (XI. 19.) MÜK Szabályzat értelmében ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az ügyvéd nem jogosult cégeljáráson kívül aláírás-minta ellenjegyzésére, illetve az aláírás-mintával összefüggésben hiteles kiadmányok kiadására, az elveszett minták időközbeni pótlására. Ennek értelmében ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát kizárólag közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság regisztrációja esetében fogadunk el, amennyiben az cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során készült, és ez az okiratból kitűnik.

5. Milyen szervezeti formát válasszak?

A pontos szervezeti forma adószám beírásával a szervezeti forma lekérdezhető a www.ksh.hu/szamjel linken. Annak megfelelően kell kiválasztani a szervezeti formát.

6. Mit írjak a nyilvántartásba vevő szervhez?

A nyilvántartásba vételi okiratot kiállító szerv nevét.

7. Alapítványnál, egyesületnél hol találom a nyilvántartási számot?

A bírósági kivonat bal felső sarkában található ‘Ügyszámot’ kell beírni (Pl: Pk:12345/2000)

8. Ki lehet megbízó és megbízott? Lehet-e ugyanaz a személy?

A megbízó a szervezet hivatalos okirat szerinti hivatalos képviselője, aki egyben lehet megbízott is.

9. Mit fogad el az NKA „hiteles” cégkivonatnak?

A vonatkozó jogszabályok alapján „hiteles cégkivonat” kiállítására csak

• cégbíróság,
• az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata,
• illetve közjegyző

rendelkezik hatáskörrel. Természetesen ezen szervezetek által kiállított dokumentumok fénymásolata, egyéb módon történt sokszorosítása már nem minősül hitelesnek. A kiadmány akkor hiteles, ha a fenti Szolgálat hitelesítő záradékát tartalmazza, valamint a kiadmány kiállítóját azonosító bélyegzőjével látja el a másolatot. A kiadmány közokirat, mely teljes bizonyító erővel bír. Minden egyéb módon – papír alapon – kiállított, másolt cégkivonat nem minősül közokiratnak, így nem hiteles. Tekintettel arra, hogy a regisztrációhoz hiteles cégkivonatot kell benyújtani, így csak a fenti szervezetek egyike által, közokirat formájában kiállított cégkivonatot fogadjuk el. Felhívjuk figyelmét, hogy – tekintettel arra, hogy az elektronikus közokirat kizárólag elektronikus formában hiteles, kinyomtatott változatához nem fűződnek jogkövetkezmények – Igazgatóságunknak nem áll módjában az elektronikus közokiratot befogadni. E témában további információk találhatók a ceginformaciosszolgalat.kormany.hu honlap oldalain.

10. Elfogadható-e ügyvéd által hitelesített cégkivonat?

Nem.

11. Elfogadható-e E-cégkivonat?

Nem, tekintettel arra, hogy az elektronikus közokirat kizárólag elektronikus formában hiteles, kinyomtatott változatához nem fűződnek jogkövetkezmények – ezért nem áll módunkban az elektronikus közokiratot befogadni.

12. Elfogadható-e ügyvédi aláírási címpéldány?

Gazdálkodó szervezetek esetében ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát, nyilatkozati záradékkal kiegészítve kizárólag közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság regisztrációja esetében fogadunk el, amennyiben az cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során készült, és ez az okiratból kitűnik. Ezen okiratból is 30 napon belüli, eredeti példány fogadható el.

13. Mit kell tartalmaznia az egyházfőhatósági igazolásnak?

A 30 napon belüli, eredeti ellenjegyzéssel és pecséttel ellátott egyházfőhatósági igazolás, amely igazolja pályázó szervezet önálló jogi személyi státuszát és tartalmazza a szervezet főbb adatait (név, székhely, adószám, hivatalos képviselő neve).

14. Végrehajtási bejegyzést tartalmazó cégkivonattal tudok-e regisztrálni?

Igen, az online felületen benyújtható a regisztráció, azonban véglegesítésére csak pótlásként feltöltött végrehajtási bejegyzés mentes cégkivonat feltöltésével és eredeti példányának beküldésével kerülhet sor.

15. Egyéni vállalkozás esetében hol kaphatok Hatósági bizonyítványt?

KEKKH/Kormányablak/Belügyminisztérium által kiállított, eredeti, 30 napon belüli, ellenjegyzett hatósági bizonyítványt fogadunk el.

16. Vállalkozói igazolványt feltölthetek-e hatósági bizonyítványként?

Nem.

17. Mi az illetőségi igazolás és hol szerezhetem be?

A lakóhely szerinti ország adóhivatala állítja ki az iratot a kettős adóztatás elkerülése végett.

17. Mi az illetőségi igazolás és hol szerezhetem be?

A lakóhely szerinti ország adóhivatala állítja ki az iratot a kettős adóztatás elkerülése végett.

18. Határontúli pályázóként hogyan és hol igényelhetek magyar adóazonosító jelet és magyar adóazonosító kártyát?

A magyar adóhatóságtól kell igényelnie. (nav.gov.hu/nav/kapcsolat)

19. Hivatalos fordítás szükséges az idegennyelvű dokumentumok esetében?

Nem igénylünk hivatalos fordítást, de szó szerinti magyar fordítás szükséges.

20. Helyrajzi számot miért kell megadnom?

Csak akkor szükséges megadnia a helyrajzi számot, amennyiben okiratában székhelyként vagy okmányában lakóhelyként szerepel helyrajzi szám megjelölés.

21. Megadhatom a művésznevem névként?

Nem, a személyi azonosító okmányban szereplő teljes név megadása szükséges.

22. Lakcímnélküliként regisztrálhatok?

Nem.

23. A lakcímkártyámon külföldi cím szerepel lakóhelyként, így regisztrálhatok?

Igen, határon túli magánszemélyként nyújthat be regisztrációt.

24. Kettős állampolgárként magyar vagy határontúli magánszemélyként regisztráljak?

Amennyiben van magyar lakcímkártyája, mely magyarországi lakcímet tartalmaz, úgy magyar magánszemélyként, ellenkező esetben határontúli magánszemélyként.

25. Regisztrálhatok magánszemélyként és egyéni vállalkozóként is?

Igen, egymástól függetlenül regisztrálhat magánszemélyként és egyéni válallkozóként is.

26. Okmányaim minkét oldalát fel kell töltenem?

A személyi igazolvány és a lakcímkártya mindkét oldalát fel kell töltenie.

27. Milyen személyazonosító okmányt fogadnak el magyar magánszemélyi regisztrációhoz?

Személyi igazolványt, útlevelet, jogosítványt.

28. Ideiglenes személyi igazolvánnyal regisztrálhatok?

Az online felületen benyújtható regisztráció ideiglenes személyi igazolvánnyal, így a befogadást követően tud pályázatot benyújtani, azonban a regisztráció véglegesítéséhez állandó személyi igazolvány szükséges.

29. Nincs meg az adóazonosító kártyám, de tudom az adószámom, milyen irattal igazolhatom?

A magyar adóhatóság által kiállított, aláírással és pecséttel ellátott “Igazolás adóazonosító jelről” dokumentum feltöltésével.

30. Hány levelezési címet adhatok meg?

Összesen 5 levelezési cím lehet egyszerre aktív.

1. Feltölthetem az okmányaimat JPEG file-ként?

Nem! „pdf” fájl formátumban fel kell töltenie a „Dokumentumok” alatt található megfelelő helyre. Szkennelés során ügyeljenek arra, hogy az „OCR” (optikai karakter felismerő) funkció a szkennelő programban ki legyen kapcsolva! Az együvé tartozó dokumentumokból egy „pdf” (ékezetek nélkül) fájlt kell készíteni. A legnagyobb feltölthető dokumentum mérete: 3 MB!

2. Hogyan tudok több lapot egy file-ba tömöríteni?

Ingyenesen használható programot a www.nka.hu/technikai_ajanlas linken talál.

3. Hogyan tudok belépni a felületre regisztrációt követően?

A regisztráció benyújtása után (benyújtás gomb megnyomása) egy visszaigazoló e-mail-t kap az Ön által megadott e-mail címre. A visszaigazoló e-mail-ben meg kell erősítenie a regisztrációs szándékát. Ezután a belépéshez szükséges adatokat e-mail-ben kapja meg. Amennyiben a megadott jelszavát elfelejti, úgy van lehetőség jelszó emlékeztető kérésére is. A regisztráció véglegesítésének feltétele, hogy a regisztráció során feltöltött jogi dokumentációk, valamint szervezet esetén a „Regisztrációs adatlap szervezetek részére” dokumentum (az első számú vezető által aláírva) postai úton is beküldésre kerüljenek az NKA Igazgatósága részére (H-1389 Budapest, Pf. 128). Az NKA Igazgatóságán a feltöltött és a postai úton benyújtott jogi dokumentációk összevetésre és ellenőrzésre kerülnek. Amennyiben azok nem felelnek meg az előírt feltételeknek, vagy nem egyeznek, úgy a regisztráció visszavonásra kerül. Szervezetek esetén minden egyes új regisztráció megkezdése esetén új regisztrációs adatlap keletkezik, ezért, ha volt korábban megkezdett, majd visszautasított regisztráció (amelyről e-mail-ben értesítést kapott), úgy az már nem érvényes, és ismételt regisztráció esetén nem alkalmazható. A regisztráció kitöltése és benyújtása során jelentkező probléma esetén a (36-1) 550-2899-es és a (36-1) 550-2604-es telefononszámokon adunk felvilágosítást: hétfőtől-csütörtökig: 8-16.00 óráig, pénteken: 8-13.30 óráig. A regisztrációval kapcsolatos e-mail visszajelzés is csak a fenti időpontokban történik és elérheti a 48 órát is! Amennyiben munkatársaink telefonon nem érhetők el, úgy kérdéseiket a nka.regisztracio@emet.gov.hu e-mail címre is elküldhetik.

1. Mi a pályázat benyújtásának feltétele?

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 9/2006. NKÖM rendelet 19. § (3) bekezdése alapján támogatási kérelmet (pályázatot) benyújtani kizárólag az Igazgatóság által rendszeresített adatlapon, elektronikus úton lehet. A pályázat benyújtásának feltétele a pályázó azonosítását biztosító – az alap portálján, az ott meghatározott feltételeknek megfelelően történő – regisztráció. Amennyiben nincs változás az adatokban, úgy megnyílik a lehetőség a pályázatok benyújtására. Kérdéseiket és észrevételeiket írják a nka.regisztracio@emet.gov.hu e-mail címre. A regisztrációt a következő linken tudja megtenni: www.nka.hu/regisztracio

2. Hol tudok adatlapot kitölteni a felhasználói fiókban?

Az adatlap kitöltését nem a felhasználói fiókból tudja elkezdeni, hanem az adott pályázati felhívás rövid leírása mellett található “Adatlap kitöltése a (altéma száma) altémában” gombra kattintva.

3. Milyen esetben kell pénzügyi lebonyolító?

A pályázónak az alábbi esetekben pénzügyi lebonyolítót kell felkérnie:

1. külföldi jogi személy vagy természetes személy pályázónak, amennyiben nem rendelkezik magyarországi számlaszámmal,
2. amennyiben azt a vonatkozó pályázati felhívás előírja.

Lebonyolító magyarországi székhellyel rendelkező, önállóan gazdálkodó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. Egyéni vállalkozó nem! A lebonyolító igénybevétele esetén az azonosítását biztosító – az NKA portálján, az ott meghatározott feltételeknek megfelelően történő – előzetes regisztráció kötelező.

4. Hol találom a nevezési díj befizetéséhez szükséges adatlap azonosítót?

A megnyitott adatlap jobb felső sarkában, piros színnel kiemelve.

5. Minden esetben kell finanszírozási ütemtervet készíteni?

Alkotói támogatás igénylése esetén nem kell finanszírozási ütemterv (az adatlap 6.5. pontját nem kell kitölteni)! Az Ávr. 86. – 87 §-a alapján a költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A költségvetési támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően is folyósítható, figyelemmel a költségvetési támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett saját forrásának mértékére. Az Ávr. 76. § (1) bekezdés d) pontja alapján a támogatás részletekben történő folyósítása esetén az egyes finanszírozási időszakokat a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján a támogatási szerződésben rögzíteni szükséges.

6. Minden esetben két részletben kell ütemeznem a kért támogatási összeget a finanszírozási ütemtervben?

Igen, a támogatási igényhez a pályázati adatlap 6.5. pontjában fel kell tüntetni a témához/programhoz kapcsolódó, legalább két finanszírozási időszakot és a finanszírozási időszakokhoz rendelt kifizetések összegeit (a témához/programhoz kapcsolódó kifizetések összegét és a kifizetések összegének várható időszakát). A kifizetések összege összesen meg kell egyezzen a pályázati téma/program költségkalkuláció 4.1.5. C mezőben szereplő igényelt támogatás összegével. A 6.5. pontba beírt finanszírozási ütemterv kezdő és befejező időpontjának a 6.4. pontba írt pályázati témához/programhoz kapcsolódó kiadások felmerülésének kezdő és befejező időpontja közé kell esnie.

7. Mennyi a nevezési díj összege?

A pályázaton való részvétel nevezési díjhoz kötött, amelynek mértékét, illetve összegét a kollégium a pályázati felhívásban rögzíti. Egyedi pályázat (pályázati felhívástól eltérő támogatási igény) esetén a nevezési díj mértéke a támogatási igény 1%-a + 27% áfa, de minimum 10.000 Ft + 27% áfa. A befizetési kötelezettséget jelentő összeget a pályázati adatlap kitöltését, valamint letöltését követően az adatlap első oldal jobb felső részén (A befizetendő nevezési díj összege sorban) megtalálja. Kérjük, hogy a nevezési díj pontosan előírt összege kerüljön átutalásra/befizetésre a pályázat benyújtásáig. Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a nevezési díj fizetési kötelezettségének a pályázat benyújtásáig nem tesz eleget, illetve kevesebbet fizet be, és azt a pályázat bírálatáig nem pótolja, valamint a befizetést nem igazolja, úgy a pályázat érvénytelen!

8. Amennyiben több pályázatot nyújtok be, hogy kell nevezési díjat fizetnem?

A nevezési díj pontos összegét pályázatonként kell átutalni/befizetni. Több pályázat együttes benyújtása esetén a nevezési díj előírt összegét pályázatonként külön-külön kérjük megfizetni. Határon túli pályázók számára lehetőség van több pályázat együttes benyújtása esetén a nevezési díj előírt összegét egyösszegben megfizetni. Ebben az esetben kérjük, hogy a közleményben valamennyi pályázati adatlap azonosítót feltüntetni szíveskedjenek.

9. Milyen módon lehet nevezési díjat fizetni?

1. rózsaszín csekken,
2. átutalási megbízással,
3. elektronikus utalással.

10. A befizetett nevezési díjról kapok-e számlát, ha igen, mikor?

Igen, az Ember Erőforrás Támogatáskezelő minden befizetett nevezési díjról a pályázó nevére és címére szóló számlát állít ki, amely postázásra kerül a pályázó által megadott levelezési címre.

11. Amennyiben a döntés során elutasítják a pályázatom, visszakapom a nevezési díjat?

Nem. A nevezési díj visszafizetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a pályázó a döntés előtt visszavonja a pályázatát.

12. Mit tegyek, ha több nevezési díjat fizettem be?

A pályázatok ellenőrzését követően a többletbefizetést az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő visszautalja a pályázónak. Felhívjuk pályázóink figyelmét, hogy belföldi pályázók esetén 1.000 Ft alatti, határon túli pályázó devizaszámlájáról fizetett 5.000 Ft alatti többletbefizetést az az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnek nem áll módjában visszautalni.

13. Mit tegyek, ha a nevezési díj befizetésekor a megjegyzés mezőbe rossz adatlap azonosítót írtam?

A felhasználói fiók egyéb dokumentumai közé szíveskedjen feltölteni egy nyilatkozatot arról, hogy a nevezési díj befizetését melyik pályázathoz kapcsoljuk.

14. Munkabérre pályázhatok-e?

Nem.

15. Az adatlapon bruttó vagy nettó összegeket kell feltüntetni?

Amennyiben Áfa levonási joggal rendelkezik nettó összeget, ha nem rendelkezik Áfa levonási joggal, bruttó összeget kell feltüntetni. (Az Áfa levonási jogról az adatlap 1.11. pontjában nyilatkozni kell.

16. Miért nincs visszatervezés linkem?

3 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó állami támogatás esetén szükséges a költségvetés visszatervezése. Amennyiben a támogatási összeg nem éri el a 3 millió Ft-ot, úgy nem látható a visszatervezés link, vagy a visszatervezésre kapott 30 napos határidő lejárt. (A költségvetést a tájékoztató levelünk kiküldésétől számított 30 napon belül tervezheti vissza a Felhasználói fiók/Benyújtott pályázatok/(adott pályázat) Visszatervezés menüpontban. Ha ezen időszakban a költségvetést nem tervezi vissza, úgy a pályázatában benyújtott költségvetést tekintjük eredeti, azaz tervezett költségvetésnek. Amennyiben nem kíván élni a visszatervezés lehetőségével, úgy a visszatervezésről lemondó nyilatkozatot – a szerződése mielőbbi elkészítése érdekében – kérjük feltölteni a felhasználói fiókon keresztül az adott pályázathoz.)

17. Egybefűzhetem az egyes mellékleteket, vagy kötelező az adott ponthoz feltöltenem?

Nem, minden mellékletet külön, a kiírásban megadott sorrendben, az adott helyre kell feltölteni.

18. Honnan értesülök a pályázat elbírálásáról?

A pályázatokat az illetékes kollégium a pályázati felhívásban meghatározott benyújtási határidőtől számított 70 napon belül elbírálja. A kollégium döntéséről a pályázók a döntést követő legkésőbb 20 napon belül felhasználói fiókjukon keresztül értesítést kapnak, valamint az alábbi linken: www.nka.hu/kategoria/kiemelt-kategoriak/dontesek/kollegiumi-dontesek/

19. Ha támogatott lett a pályázat, mikor kapok szerződést?

A szakmai kollégium döntését követően az Igazgatóság készíti el a támogatási szerződéseket. A szerződések elkészítésének ütemezése során elsősorban a program megvalósulásának kezdő időpontját vesszük figyelembe. Szerződést – amennyiben foglalkoztat Magyarországon munkavállalót – csak abban az esetben készítünk, ha a pályázó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az Igazgatóság folyamatosan készíti a szerződéseket, de az évi 5-6000 támogatott pályázat esetén ez hosszabb időt is igénybe vehet.

19. Ha támogatott lett a pályázat, mikor kapok szerződést?

A szakmai kollégium döntését követően az Igazgatóság készíti el a támogatási szerződéseket. A szerződések elkészítésének ütemezése során elsősorban a program megvalósulásának kezdő időpontját vesszük figyelembe. Szerződést – amennyiben foglalkoztat Magyarországon munkavállalót – csak abban az esetben készítünk, ha a pályázó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az Igazgatóság folyamatosan készíti a szerződéseket, de az évi 5-6000 támogatott pályázat esetén ez hosszabb időt is igénybe vehet.

20. A támogatás utalására mikor kerül sor?

A szakmai kollégium döntését követően az Igazgatóság készíti el a támogatási szerződéseket. A szerződések elkészítésének ütemezése során elsősorban a program megvalósulásának kezdő időpontját vesszük figyelembe. Szerződést – amennyiben foglalkoztat Magyarországon munkavállalót – csak abban az esetben készítünk, ha a pályázó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az Igazgatóság folyamatosan készíti a szerződéseket, de az évi 5-6000 támogatott pályázat esetén ez hosszabb időt is igénybe vehet.

21. Mi a teendőm a felhatalmazó levéllel?

A felhatalmazó levelet a számlavezető banknál nyilvántartásba kell vetetni. A bank által aláírt felhatalmazó levél két példányát az aláírt szerződésekkel együtt vissza kell küldeni az Igazgatóság postacímére. A támogatási szerződés csak a bank által nyilvántartásba vett felhatalmazó levéllel együtt érvényes. (Lebonyolító igénybevétele esetén a felhatalmazó levél a lebonyolító nevére és számlaszámára szól.) A bank formanyomtatványi is elfogadható.

22. Mi a teendőm, amennyiben a programot nem tudom megvalósítani?

A támogatási szerződés 1. pontjában foglalt cél meghiúsulása esetében a Támogatott köteles a Támogatáskezelőt – indoklással – haladéktalanul értesíteni és egyidejűleg a támogatás összegét az átutalás napjától a visszatérítés napjáig számított jegybanki alapkamattal növelt mértékben az NKA 10032000-00288767-00000000 számú bankszámlájára haladéktalanul visszafizetni.

23. A támogatási összeggel való elszámoláskor a benyújtott pályázat pályázati adatlap 4. pontjában feltüntetett összes jogcímre el kell számolnom?

Nem. A támogatási szerződés kizárólag a jogcímeket tartalmazza összeg megjelölése nélkül, így a támogatási összeg a szerződésben rögzített jogcímek közül akár egy jogcímre is elszámolható.

24. Kizárólag a megítélt támogatási összeggel kell elszámolni, kivéve, ha a szerződésben saját forrás elszámolási kötelezettség is előírásra került.

Nem. A támogatási szerződés kizárólag a jogcímeket tartalmazza összeg megjelölése nélkül, így a támogatási összeg a szerződésben rögzített jogcímek közül akár egy jogcímre is elszámolható.

25. Hol található a támogatottak listája?

A támogatottak listája a következő linken érhető el: www.nka.hu/kategoria/kiemelt-kategoriak/dontesek/kollegiumi-dontesek/

26. Átruházható-e a támogatás összege másnak?

Nem.

27. Más nevében benyújthatok-e alkotói támogatásra pályázatot?

Nem.

28. Megkaptam a szerződést, miből hány példányt küldjek vissza?

Támogatási szerződésből 2 példányt a pályázó aláírásával, a banki felhatalmazó levélből szintén 2 példányt a bank által is aláírva, illetve az átláthatósági nyilatkozatból 1 példányt. Amennyiben a pályázó magánszemély vagy egyéni vállalkozó, úgy átláthatósági nyilatkozatra nincs szükség.

1. Mekkora összegű támogatás esetén kell visszaterveznem a költségvetést?

Csak a 3 millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó támogatások esetén van rá lehetőség.

2. Mennyi időm van a visszatervezésre és hol tudom megtenni?

A költségvetést a tájékoztató levelünk kiküldésétől számított 30 napon belül tervezheti vissza a Felhasználói fiók/Benyújtott pályázatok/(adott pályázat) Visszatervezés menüpontban. Ha ezen időszakban a költségvetést nem tervezi vissza, úgy a pályázatában benyújtott költségvetést tekintjük eredeti, azaz tervezett költségvetésnek. Amennyiben nem kíván élni a visszatervezés lehetőségével, úgy a visszatervezésről lemondó nyilatkozatot – a szerződése mielőbbi elkészítése érdekében – kérjük feltölteni a felhasználói fiókon keresztül az adott pályázathoz.

1. Ha a támogatási összeg megegyezik az igényelt támogatással, szükséges a finanszírozási ütemterv aktualizállása?

Nem. A finanszírozási ütemterv aktualizálásának kötelezettsége nem vonatkozik azon támogatottra, akinél az igényelt támogatási összeg és a Kollégium által megítélt támogatási összeg azonos.

2. Mennyi időm van a finanszírozási ütemterv aktualizálására és hol tudom megtenni?

A tájékoztató levelünk kiküldésétől számított 30 napon belül kell aktualizálni a Felhasználói fiók/Benyújtott pályázatok/(adott pályázat) Finanszírozási ütemterv menüpontban. A Támogatáskezelő a támogatást az aktualizált finanszírozási ütemtervhez igazodva, ütemezetten utalja át a Támogatott részére.

1. Van e lehetőség a szerződéskötést követően módosításra?

Igen. A támogatási szerződés módosítására egy alkalommal van lehetőség, a szerződésben leírt feltételek szerint. A pályázatban megjelölt téma, valamint a pályázó személyének módosítására nincs lehetőség.

1. Lehet-e munkabért, túlórát, többletfeladatra járó munkabért és ezekkel kapcsolatos járulékokat elszámolni?

Az NKA meghatározott programokat, és nem működést, fenntartást támogat. Ezért nem lehet munkabér-költséget elszámolni, mert az állandó működési és fenntartási kiadások csak a rezsi 5% terhére fogadhatók el, amennyiben a támogatási szerződés másképpen nem rendelkezik [Lásd: NKA-törvény 7/B. (2) bekezdés]. Pályázati kiírásban és támogatási szerződésben engedélyezett jogcím esetén keresetkiegészítés elszámolható.

2. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött munkaviszony költségeit el lehet számolni?

Nem lehet. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján létrejött munkaszerződésekből származó bérköltségek (bérek és közterhek) NKA pályázati támogatások esetén nem számolhatóak el.

3. Hogyan kell érvényteleníteni a beküldött bizonylatokat?

Érvénytelenítésként a pályázati azonosítószámnak az eredeti bizonylatokon történő feltüntetését fogadjuk el. A számlák, megbízási díjak vagy egyéb bizonylatok (kifizetési, kiküldetési rendelvények stb.) eredeti példányára kell aláírással együtt rávezetni, hogy „elszámolva az NKA xxxxxx/yyyyy azonosítószámú pályázatára”. Amennyiben az adott pályázatra nem a számla teljes összege kerül elszámolásra, az elszámolni kívánt összeget is fel kell tüntetni az azonosító szám mellett. Az elszámoláshoz az eredeti, érvénytelenített bizonylatot kell feltölteni.

4. Milyen címre szólhatnak a számlák?

Feltétlenül a pályázó (vagy a lebonyolító) nevére és hivatalos (a cégbíróságon, bíróságon) bejegyzett címére kell szólniuk. A telephely címe akkor fogadható el, ha bejegyeztették.

5. Önállóan működő önkormányzati intézménynél, ha a pénzügyi lebonyolító a települési önkormányzat, számlázhat-e a pályázó könyvtár, iskola, művelődési ház részére, úgynevezett belső számlával pl. étkezést?

Nem. Előfordul az önállóan működő költségvetési intézményeknél, hogy például a település önkormányzati iskolája leszámlázza az étkezési költséget az ugyancsak önkormányzat által fenntartott másik intézmény részére. A név és a cím ugyan más, de ha az adószám azonos, az összeg nem kerül ki a gazdálkodási körből, ezért nem fogadható el.

6. Alapítványok, egyesületek nem mindig vezetnek pénztárkönyvet, pénztárjelentést. Mi kerüljön az elszámoló lap utolsó oszlopába készpénzes fizetésnél?

Egy könyvelési bizonylatszám, amelynek alapján visszakereshető a bizonylat, (naplófőkönyv oldal/sorszám).

7. Váltóval, kompenzálással, engedményezéssel lehet-e pénzügyi teljesítést igazolni?

Nem, csak és kizárólagosan banki utalást vagy készpénzfizetést fogadunk el. Sem engedményezést vagy kompenzálást, sem a váltóval történő kiegyenlítést nem fogadjuk el.

8. Mit lehet elszámolni, ha a pályázati kiírás nem engedélyezi a személyi kifizetések utáni járulékot (2012. január 1. óta szociális hozzájárulási adót)?

A kifizetett bruttó összeget igen, az ez utáni fizetendő szociális hozzájárulási adót és egészségügyi hozzájárulást nem. (Ez jelenleg az önálló tevékenységből származó jövedelem adóalapjának 22%-a, vagy az illetményként kifizetett nem önálló tevékenységből származó jövedelem bruttó összegének 22%-a.) A kifizetett bruttó összeg azonban magába foglalja a biztosított által fizetendő járulékokat és egyéb levonásokat, ami természetesen elszámolható.

9. A pályázati programra fordított összes költséggel el kell-e számolni a pénzügyi elszámoláskor?

Nem, csak a szerződésben rögzített támogatási, vagy esetlegesen a kötelezően előírt önrésszel. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő ugyanakkor jogosult a támogatottaknál helyszíni ellenőrzést tartani és ennek során a támogatott programra vonatkozó utókalkuláció végösszegének és az elszámoló lapon feltüntetett tényleges megvalósítási költségnek az egyezőségét vizsgálni.

10. Abban az esetben, ha az önrésszel is el kell számolni, az önrésznek is a támogatási jogcímekről kell szólniuk?

Nem, a bizonylatok más költségekről is szólhatnak, de önrészként csak a pályázati adatlapon a tervezett összköltség oszlopában felsorolt jogcímek számolhatóak el.

11. Önrész elszámolása esetén más forrásból származó támogatás elszámolható?

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 75. § (4a) bekezdése alapján önerőként nem számolható el az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást. Az államháztartás központi alrendszerén kívülről érkező támogatás viszont önerőként elszámolható.

12. Az önrészként benyújtott bizonylatok érvénytelenítésére ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a pályázati támogatás terhére elszámolt bizonylatoknál?

Igen, ld. 3. pont.

13. Az elszámolás benyújtásakor a bizonylatok feltöltésekor nettó, vagy bruttó összeget kell megadni?

Ez attól függ, hogy a pályázati adatlapon a Pályázó az ÁFA-ra vonatkozóan hogyan nyilatkozott. Ha az adott program vonatkozásában ÁFA levonási joggal rendelkezik, akkor a nettó összegeket kell beírni. Amennyiben az adott program vonatkozásában ÁFA levonási joggal nem rendelkezik, akkor a bruttó értékeket kell feltüntetni.

14. Mit kell csatolnom a pénzügyi elszámoláshoz?

A pénzügyi elszámolás online benyújtása során minden egyes elszámolási tételnél a számlával vagy egyéb bizonylattal (pl. megbízási szerződés, vállalkozási szerződés) együtt, egy dokumentumban be kell nyújtani a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat (banki kivonat vagy pénztárbizonylat), továbbá amennyiben a bizonylat összege meghaladja a százezer forintot, szerződést vagy visszaigazolt megrendelőt.

15. Mi szükséges a szakmai beszámolóhoz?

A támogatási szerződés határozza meg, hogy mi szükséges a szakmai beszámoláshoz: a megvalósított program támogatott által megírt szakmai beszámolója a szervezet képviselőjének aláírásával, továbbá a program teljesülését bizonyító dokumentum, kiadvány, adathordozó, másolat ellenőrizhető formátumban. A szakmai beszámoló ismerteti a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét.

16. Bérszámfejtett megbízási díj esetén milyen bizonylatot kell benyújtani?

A érvénytelenített megbízási szerződést és számfejtést, valamint a megbízott részére történő kifizetést igazoló bizonylatot.

17. Milyen teljesítési dátummal nyújthatók be a számlák, bizonylatok?

A szerződés megfelelő pontja előírja a számlák befogadható teljesítési időpontját. Ezt az időintervallumot maga a Pályázó/Támogatott adja meg a Pályázati adatlapon.

18. Mit jelent a PR kötelezettség?

Azt jelenti, hogy a programmal kapcsolatban megjelent kiadványokon az NKA logóját jól látható módon fel kell tüntetni.

19. Lehet-e egy számlát megbontva több pályázatnál is elszámolni?

Igen. Azokat a számlákat, amelyek jellegüknél fogva elszámolhatóak más pályázatra is, meg lehet bontani, de fontos, hogy az adott pályázati azonosítóra elszámolt összeg világosan kitűnjön belőle.

20. Hogyan lehet az utazási költséget elszámolni?

Utazási költségek között a helyi/helyközi távolsági közlekedésnek a Támogatott nevére és címére kiállított számla fogadható el. (Internetes jegyvásárlás esetén is lehetőség van számla kérésére). Belföldi útiköltségek elszámolása kiküldetési rendelvény alapján elfogadható:

• Saját járművel, a NAV normatíva alapján elszámolt kiküldetési költség (a kiküldetési rendelvényen feltüntetett kilométer távolság, a gépkocsi-üzemanyag fogyasztási normája, valamint a gépkocsihasználat idején érvényes, a jogszabályban meghatározott mérték).;
• Bérelt gépjármű esetében a NAV által közzétett üzemanyagár és amortizációs költségátalánnyal útnyilvántartás/menetlevél alapján igazolt használatra eső üzemanyag fogyasztás számolható el. Bérelt gépjármű esetében az elszámolás alátámasztására a bérleti díjról szóló számla, a számla mellékletét képező bérleti szerződés és menetlevelet és NAV üzemanyagárakkal és amortizációs költségekkel készített költségkalkulációt kell benyújtani. A menetlevél tartalmazza a megtett távolságot és az utazás célját.;
• Szabályszerűen kiállított vonat/busz stb. számla.

Nem fogadható el a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárművekkel kapcsolatban autópályadíj és parkolási költség.

21. Hogyan kell a pénzügyi teljesítést igazolni?

Pénzügyi teljesítés bizonylata: átutalás esetén: bankszámla kivonat, készpénzfizetés esetén: kiadási pénztárbizonylat (a kiadási pénztárbizonylatot a Számviteli törvény 165.§.(3) bekezdése értelmében minden esetben ki kell állítani) vagy átvételi elismervény.

22. Mikor jelenik meg az elszámolás benyújtása link a felhasználói fiókban?

Csak a támogatási szerződés megkötését követően van rá lehetőség, azaz az pályázó/és lebonyolító által visszaérkezett, érvényesített szerződések esetén.

23. Mikor lehetséges részelszámolás benyújtása?

Csak abban az esetben, ha a támogatási szerződés részelszámolási kötelezettséget ír elő.

24. A hiánypótlást milyen módon kell benyújtanom?

Az elszámolási hiánypótláshoz a program minden esetben bekészíti a végelszámolásban, adott esetben részelszámolásban, vagy ezek hiánypótlásában (ha egy következő hiánypótlásról van szó) az utolsó benyújtott elszámolásban szerepelő bizonylatokat, a hiánypótlásban ezt Önök ki tudják egészíteni a hiányzó dokumentum(okk)al, mégpedig úgy, hogy a javítandó tételt a „Pénzügyi bizonylat” szövegre kattintva megnyitják, és a megnyíló ablakban a „Bizonylat fájl” résznél kicserélik a korábbi hiányos „pdf” fájlt a hiányolt dokumentumokkal kiegészített „pdf” fájlra. Ezt követően kell elszámoló lapot nyomtatni, aláírni, valamint az aláírt példányt feltölteni, majd ezt követően jelenik meg a hiánypótlás benyújtása gomb, erre kattintva érkezik be a hiánypótlás.

25. Miért nem jelenik meg a vég/részelszámolás/hiánypótlása benyújtása gomb?

Amennyiben az utolsó elszámoló lap nyomtatását követően Ön még módosított a bizonylatok adatain, a rendszer mindenképpen új elszámoló lap nyomtatását kéri. Törölje ki a csatolt aláírt elszámoló lapot, vegye ki a jelölőnégyzetből a pipát, nyomtasson új elszámoló lapot, majd a pipát tegye vissza és csatolja az aláírt elszámoló lapot. Ezt követően megjelenik a vég/részelszámolás/hiánypótlás benyújtása nyomógomb.

26. Mit tegyek, ha nem nekem – aki benyújtotta a pályázatot – hanem egy munkatársamnak kell elszámolnia?

Amennyiben az illető munkatárs legalább elszámolási feladatkörrel regisztrált az Effectorban, mint megbízott, akkor Ön az elszámoló kijelölése link alatt ki tudja őt választani. Ekkor a munkatárs fiókjában megjelenik a pályázat, valamint a pályázati kártyán az elszámolás benyújtása link.

27. Milyen módon kell az elszámolásomat, vagy azok hiánypótlását benyújtani?

A támogatási szerződés rendelkezik az online módon való elszámolás benyújtásáról, amelyet az EMET NKA Igazgatósága részére kell megküldenie, ezt a felhasználói fiókjába belépve teheti meg.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a bizonylattal együtt – egy dokumentumban! – be kell csatolniuk a pénzügyi teljesítés bizonylatát is (a banki kivonat/KP kifizetés bizonylat)! Felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben a bizonylattal elszámolni kívánt összeg eléri vagy meghaladja a 100.000 forintot, úgy a bizonylattal együtt – egy dokumentumban! – be kell csatolniuk a bizonylatot alátámasztó egyéb dokumentumot is (pl.: vállalkozási szerződés, megbízási szerződés… stb.).

A feltölteni kívánt bizonylatot érvényteleníteni kell. Érvénytelenítésként a pályázati azonosítószámnak az eredeti bizonylatokon történő feltüntetését fogadjuk el. Amennyiben az adott pályázatra nem a számla teljes összege kerül elszámolásra, az elszámolni kívánt összeget is fel kell tüntetni az azonosító szám mellett. Az elszámoláshoz az eredeti, érvénytelenített bizonylatot kell feltölteni a szükséges további dokumentumokkal (teljesítésről szóló bizonylat, szerződés vagy megrendelő) egy „pdf”-ben 1 MB méretben.

Megengedettnél nagyobb méretű dokumentumoknál, a fájl fekete-fehérre való átállításával, illetve alacsonyabb felbontás választásával csökkenthető a méret, illetve az NKA honlapján, a lap alján levő sávban a technikai ajánlás menüben találnak (http://www.nka.hu/technikai-ajanlas) ingyenesen használható segédprogramokat a „pdf”-ek kicsinyítéséhez, illetve összefűzéséhez.

Felhívjuk figyelmüket, hogy az Önök által feltöltött adatokból a rendszer automatikusan létrehozza az elszámoló lapot, amelyet az „Elszámoló lap nyomtatása” gombra kattintva tekinthetnek meg – a feltöltés során bármikor. Amennyiben az utolsó elszámoló lap nyomtatását követően még módosítanak valamely adatot, a benyújtás előtt mindenképpen szükséges egy új elszámoló lap nyomtatása, a rendszer nem engedi be a pénzügyi elszámolást, ha az elszámoló lap adatai és a feltöltött bizonylatok adatai nincsenek összhangban.

Elszámolás benyújtása esetén kérjük, nyomtassák ki a végleges elszámoló lapot, azt a megfelelő pecséttel és aláírással ellátva töltsék fel, majd a „Végelszámolás benyújtása” gombra kattintva véglegesítsék elszámolásukat.

A véglegesítést követően nem lesz több lehetőségük az elszámolás – bármilyen jellegű – módosítására, ezért a végső benyújtás előtt kérjük, alaposan ellenőrizzék a feltöltött adatokat.

Amennyiben a benyújtást követően kíván módosítani azt hiánypótlás keretében teheti meg.

Pénzügyi elszámolás

A pénzügyi elszámolás alátámasztásához szükséges bizonylatokat egyenként töltsék fel az „Új dokumentum” gombra kattintva!

Felhívjuk figyelmüket, hogy egy-egy bizonylat adatainak feltöltésére csak egyszer van lehetőségük!

Feltöltés előtt válasszák ki a bizonylat típusát:

• Rezsi költség: választása esetén csak az átalányként elszámolni kívánt összeget kell beírniuk. Ebben az esetben nem kell külön dokumentumot feltölteniük.

„Felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben a támogatási szerződés másként nem rendelkezik a pályázathoz kapcsolódó fenntartási és üzemeltetési (rezsi) jogcímen legfeljebb a támogatási összeg 5 %-át számolhatja el átalányként.”

• Egyéb költség: választása esetén az alábbi útmutatónak megfelelően járjanak el:

Bizonylatok feltöltése

A bizonylat rögzítéséhez kattintsanak a „Mentés” gombra. Ezután megkezdhetik a következő bizonylat feltöltését – ugyanezzel a módszerrel.

Feltöltés előtt válasszák ki a bizonylat típusát:
Amennyiben a kitöltés során meg kívánják szakítani az elszámolást, és azt később szeretnék folytatni, nyomják meg a „Mentés” gombot. Ezzel az addig rögzített adatokat elmenthetik, és később innen folytathatják az elszámolást.

* Végelszámolás esetén kötelezően kitöltendő!
** A dátum kiválasztását a mező végében lévő ikonra kattintva tehetik meg.
**** A nagyobb méretű dokumentumoknál, a fájl fekete-fehérre való átállításával, illetve alacsonyabb felbontás választásával csökkenthető a méret.

Amennyiben a benyújtást követően kíván módosítani azt Hiánypótlás keretében teheti meg.

Pénzügyi hiánypótlás

Amennyiben a már benyújtott pénzügyi elszámolással kapcsolatban hiánypótlásra van szükség, úgy az alábbi eljárást kell követni:

A pénzügyi elszámolás benyújtása menüpont alatt található „Hiánypótlás” gombra kell kattintani. Ebben az esetben megjelenik az Ön által már benyújtott eredeti pénzügyi elszámolás valamennyi dokumentuma.

A hiánypótlás során Ön törölhet, vagy benyújthat dokumentumot, illetve a bekészített dokumentumokon tud változtatni, kiegészíteni a csatolt „pdf”-et, mégpedig oly módon, hogy a pénzügyi bizonylat elnevezésre kattint a javítandó bizonylaton, itt ki tudja törölni az eredeti „pdf” másolatát és a helyére fel tudja tölteni az új, kiegészített „pdf”-et. A benyújtás során ugyanazt az eljárást kell követni, amit az eredeti elszámolás benyújtásakor.

Fontos, hogy a hiánypótlás során új elszámoló lapot generál a rendszer, amelyet ki kell nyomtatni, majd feltölteni és úgy benyújtani a hiánypótlást.

Szakmai beszámoló

Amennyiben Szakmai beszámolót kívánnak benyújtani, válasszák a „Szakmai beszámoló” menüpontot, majd kattintsanak az „Új beszámoló” gombra!

28. El tudok-e nagyobb összeggel számolni, mint a megítélt támogatás?

Nem. 2016. december 1-jétől elszámolást benyújtani csak a megítélt támogatás összegének megfelelő számlákkal lehet. Kötelezően elszámolandó, önrésszel növelt támogatás esetén pedig az ennek megfelelő összeggel.

29. Hol találom a tiszteletdíjban részesülő magánszemélyek nevében kiállított számlákhoz kötődő nyilatkozatot?

Ha a tiszteletdíjban részesülő magánszemélyek nevében gazdálkodó szervezetek állítanak ki számlát, úgy a magánszemély és a gazdálkodó szervezet között fennálló jogviszonyt igazoló, továbbá a tiszteletdíj átvételét nyugtázó nyilatkozatot az NKA portál Közlemények – további információk menü alatt találják.

30. A lebonyolítónak is alá kell írnia az elszámoló lapot?

Igen. Amennyiben a támogatási szerződés pénzügyi lebonyolítót tartalmaz, úgy az elszámolás benyújtásakor (feltöltésekor) a pénzügyi elszámoló lapot a pénzügyi lebonyolító hivatalos okirat szerinti aláírási joggal felruházott személyének is alá kell írnia!

31. Milyen esetekben és milyen módon kell záróbeszámolót benyújtanom az EMET NKA Igazgatóságára?

Amennyiben a pályázati felhívás és/vagy a támogatási szerződés záró beszámoló elkészítését és benyújtását írja elő, úgy annak teljesítését is tartalmazza a szerződés. Kérjük ennek figyelembevételét!

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

88/A. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetési támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta, és a költségvetési támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént.

(2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat, támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.

forrás:
https://nka.hu/gyik/

A pályázatokat a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren keresztül (a továbbiakban: NIR) lehet benyújtani.

A NIR-t a www.bgazrt.hu oldalon (a NIR belépési pontra kattintva), vagy közvetlenül a https://nir.bgazrt.hu/bga/ oldalon keresztül lehet elérni.

A belépési kódokat a nea@bgazrt.hu e-mail címen keresztül lehet igényelni a következő adatok megadásával: szervezet neve, adószáma, címe, e-mail címe, képviselő neve. Az e-mailhez mellékletként csatolni szükséges a NIR-ben regisztrált, aláírási jogosultsággal rendelkező képviselő erre vonatkozó kérelmét, aláírásával ellátva.

Ha a pályázó már rendelkezik NIR regisztrációval, nem szükséges újra regisztrálnia, azonban ha a regisztrációt követően változott a pályázó valamely NIR-ben rögzített adata, akkor azokat aktualizálni szükséges.

A szervezetet bejegyző jogerős végzés dátumát szükséges beírni. Ez az adat a www.birosag.hu oldalon a szervezet adatainál a "Legelső adatállapot" menüpontban is megtalálható.

A pályázónak a pályázat beadása napjáig 2.000,- Ft összegű pályázati díjat kell megfizetnie (egy összegben) kizárólag banki utalással az alábbi fizetési számlaszámra: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 10032000-00310024-00000017 (IBAN HU20100320000031002400000017) Az utalás során a közlemény rovatban fel kell tüntetni, hogy „NEA” és a pályázó adószámát. Az utalást alátámasztó banki dokumentumot (pl. banki átutalási megbízás, bankszámlakivonat nyitóés záró egyenleggel) csatolni szükséges a NIR Mellékletek űrlapjára. Kérjük, pályázatát csak akkor véglegesítse a NIR-ben, ha a pályázati díjat már átutalta, és az átutalást igazoló dokumentumot a NIR-ben a Mellékletek űrlapra feltöltötte. A pályázat benyújtásakor a szervezet e-mail címét pontosan szükséges megadni, mert a pályázati díjról szóló számla elektronikus számlaként erre az e-mail címre kerül megküldésre.

A pályázatok formai ellenőrzése során hiánypótlásra nincs lehetőség

A hatókör: a civil szervezet működésének földrajzi kiterjedése, amely lehet: 2 a) helyi: a működés területe a székhely (illetve telephelyek) településére vagy annak egy részére korlátozódik; b) területi: a működés kiterjedése a helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit; c) országos: a civil szervezet legalább hét megyében tartós tevékenységet végez; d) nemzetközi: a civil szervezet több országban fejti ki tevékenységét.

Az összevont pályázati kiírásokra hatókörtől függetlenül lehet pályázatot benyújtani. Az egyszerűsített pályázati kiírásra kizárólag helyi vagy területi hatókörű civil szervezetek nyújthatnak be a pályázatot, amennyiben a szervezet számviteli beszámolóban kimutatott összbevétele két egymást követő üzleti évben sem éri el az ötmillió forintot.

Igen, amennyiben változott a pályázó alapcél szerinti tevékenységi körének kollégiumi besorolása, vagy a pályázó alapcél szerinti tevékenységei között több kollégiumhoz köthető tevékenység is szerepel

•  Lehet-e több kiírás keretében is pályázatot benyújtania egy szervezetnek? 
  Azon civil szervezetek, amelyek az összevont pályázati kiírások keretében (NEAO-KP-1-2022 kategóriák) pályázatot nyújtottak be, az egyszerűsített pályázati kiírás (NEAG-KP-1-2022 kategóriák) keretében pályázat benyújtására már nem jogosultak. A fentiekre való tekintettel a pályázati kiírások megjelenésekor szükséges eldöntenie a szervezeteknek, hogy melyik kiírás (azon belül melyik kategória) keretében nyújtanak be pályázatot.
  
  
•  Milyen jogállású szervezetek nyújthatnak be pályázatot a NEA kiírásaira?

Igen. A NEA összevont pályázati kiírásra a 2020. december 31. napjáig bejegyzett civil szervezetek, az egyszerűsített pályázati kiírásra pedig a 2019. december 31. napjáig bejegyzett civil szervezetek nyújthatnak be érvényesen pályázatot.

Igen, a NEA pályázatai esetében nincs ezzel kapcsolatos kizáró feltétel.

Nem szükséges.

A jogerős bírósági végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül szükséges a NIR-ben a Törzsadatok módosítása.

Igen, a Közösségi környezet kollégium NEAO-KP-1-2022/2, a Mobilitás és alkalmazkodás kollégium NEAO-KP-1-2022/4, a Nemzeti összetartozás kollégium NEAO-KP-1-2022/6, a Társadalmi felelősségvállalás kollégium NEAO-KP-1-2022/8 és az Új nemzedékek jövőjéért kollégium NEAO-KP-1- 2022/10 pályázati kategóriákban. (A részleteket a 18. pont tartalmazza.)

Határon túli civil szervezet a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében tevékenykedő, más állam területén, annak jogszabályai alapján működő civil szervezet.

Határon túli civil szervezet önállóan nyújthat be pályázatot a Közösségi környezet kollégium NEAOKP-1-2022/2, a Mobilitás és alkalmazkodás kollégium NEAO-KP-1-2022/4, a Nemzeti összetartozás kollégium NEAO-KP-1-2022/6, a Társadalmi felelősségvállalás kollégium NEAO-KP-1-2022/8 és az Új nemzedékek jövőjéért kollégium NEAO-KP-1-2022/10 pályázati kategóriákban azzal, hogy az alábbiakban felsorolt feltételek mindegyikének eleget kell tennie: - az önállóan pályázó határon túli civil szervezet korábban társpályázóként NEA támogatás kedvezményezettje volt, - az önállóan pályázó határon túli civil szervezet benyújtott pályázatának célja a civil szervezeteket, határon túli civil szervezeteket érintő szakmai programok, különösen évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények, valamint a programok megvalósításához közvetlenül kapcsolódó költségek támogatása, és - az önállóan pályázó határon túli civil szervezet összevont NEAO-KP-1-2022 kategóriában társpályázóként nem szerepel.

FONTOS! Határon túli civil szervezet önálló pályázata esetén érvényességi feltétel a pályázó működéséről szóló igazolás NIR-be történő felcsatolása!

Határon túli civil szervezet a Közösségi környezet kollégium NEAO-KP-1-2022/2, a Mobilitás és alkalmazkodás kollégium NEAO-KP-1-2022/4,
a Nemzeti összetartozás kollégium NEAO-KP-1-2022/6, a Társadalmi felelősségvállalás kollégium NEAO-KP-1-2022/8
és az Új nemzedékek jövőjéért kollégium NEAO-KP-1-2022/10 pályázati kategóriákban nyújthat be társpályázóként együttes pályázatot.
A pályázatot ebben az esetben a Magyarországon bejegyzett civil szervezet nyújtja be, mint főpályázó a NIR-ben regisztrált határon túli társpályázóval.

Ennek további feltétele a határon túli civil szervezet együttműködési szándéknyilatkozatának NIR-be történő felcsatolása.

Igen, minden pályázónak regisztrálnia kell.

Nem, egy határon túli civil szervezet érvényesen csak egy pályázatban vehet részt társpályázóként.

A  kérdések és a válaszok részletezve a fenti 74. 1- 95. 22. pontban olvashatók.

A civil szervezetek, egyesületek, alapítványok könyvvezetési és beszámolási szabályait a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?dbnum=1&docid=A1600479.KOR) szabályozza. E szervezeteknek tehát nemcsak a Számviteli törvény (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0000100.TV&celpara=#xcelparam), hanem e kormányrendelet előírásait is figyelembe véve kell az éves beszámolót elkészíteni. A beszámoló formáját a szervezet által folytatott tevékenység, az általa az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből elért éves bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

A beszámoló lehet: – egyszeres könyvvezetés esetén egyszerűsített beszámoló,

Részei:

• egyszerűsített mérleg (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600479.kor&celpara=11&goto=80)
• eredménylevezetés

– kettős könyvvezetés esetén egyszerűsített éves beszámoló. Részei:

• mérleg
• eredménykimutatás
• kiegészítő melléklet

– az egyéb szervezet választása alapján a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló. Az éves beszámoló eredménykimutatásának tagolása eltér a Kormányrendelet alapján készített egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának tagolásától. Részei:

• mérleg
• eredménykimutatás
• kiegészítő melléklet

A civil szervezet (az is, amely nem közhasznú jogállású!) köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100350.KOR&celpara=#xcelparam)  is elkészíteni.

Az a szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600479.KOR&celpara=16&goto=99), sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.

A civil szervezet az elkészített beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét köteles minden év május 31. napjáig letétbe helyezni akként, hogy a beszámolót, illetve a közhasznúsági mellékletet elektronikusan, az Ügyfélkapun (https://ugyfelkapu.gov.hu/) keresztül ÁNYK űrlapon, vagy papír alapon -eredetben vagy hitelesített másolatban- megküldi az Országos Bírósági Hivatal részére.

Elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező:

• a magánnyugdíjpénztár,
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
• a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
• a köztestület,
• a kölcsönös biztosító egyesület,
• a hegyközség,
• a párt,
• az országos sportági szakszövetség,
• a szövetség,
• a közalapítvány,
• a kérelmező, aki jogi képviselővel jár el és
• a már közhasznú szervezet (a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.). (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100175.tv)

A beszámoló papír alapon történő benyújtása

Amennyiben a kérelmező nincs elektronikus úton történő bevallásra kötelezve, beszámolóját az ÁNYK nyomtatványkitöltő program használatával, vagy annak mellőzésével terjesztheti elő postai úton, vagy személyesen ügyfélfogadási időben. Kérjük, hogy a problémamentes feldolgozás érdekében, amennyiben a beszámolót postai úton kívánják előterjeszteni, úgy a beszámoló évéhez tartozó nyomtatványokat szíveskedjenek kitölteni.

A beszámoló elektronikus úton történő benyújtása

1. január 1. napját követően a beadványokat egy példányban az elektronikus úton történő bevallásra kötelezett kérelmező esetében elektronikus úton, ÁNYK űrlapon kell benyújtani az Ügyfélkapun keresztül az Országos Bírósági Hivatalnak.

Az elektronikus úton történő bevallásra nem kötelezett kérelmező beszámolóját választása szerint elektronikus úton is benyújthatja.

Az ÁNYK űrlap formáján nem szabad változtatni, annak csak adattartalma szerkeszthető. Aki az ÁNYK űrlapot módosított formában nyújtja be, annak beszámolója nem tekinthető szabályszerűen benyújtottnak. A civil szervezetek beszámolóinak benyújtásához szükséges aktuális nyomtatványok elérhetőek az alábbi linken: birosag.hu

Az ügyfélkapus regisztráció

Az elektronikus út azt jelenti, hogy a kérelmező a beadványát elektronikusan az ún. Ügyfélkapun keresztül terjeszti elő a bíróságon.

Az Ügyfélkapu használatához személyes ügyfélkapus azonosítóra van szükség. Ügyfélkapus regisztrációt kizárólag természetes személy kezdeményezhet. A regisztrációs eljárás bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten elindítható.

Az Ügyfélkapu a regisztrációt követően a https://ugyfelkapu.gov.hu/oldalon érhető el.

Az ÁNYK űrlap kitöltése nyomtatványkitöltő használatával

1. lépés Győződjön meg arról, hogy számítógépén telepítve van a JAVA futtatókörnyezet legalább 1.6-os verziója!     Ha az ön számítógépén nincs telepítve a JAVA futtatókörnyezet (JAVA Runtime Engine, JRE), vagy a már telepített futtatókörnyezet verziószáma nem megfelelő, először is ellenőrizze, hogy 32 bites vagy 64 bites operációs rendszert használ. Windows felhasználók ezt ellenőrizhetik a Start menü/Számítógép vagy Sajátgép/Tulajdonságok kiválasztására megjelenő részletes leírásban.

Ha 32 bites operációs rendszert használ és az ön számítógépén nincs telepítve a JAVA futtatókörnyezet, vagy a már telepített futtatókörnyezet verziószáma nem megfelelő, akkor a www.java.com/en/ oldalról töltheti le a szükséges telepítőcsomagot.

Ha 64 bites operációs rendszert használ felhívjuk a figyelmét, hogy a www.java.com nyitólapon megjelenő Free Java Download választásakor alapértelmezésként a Java 32 bites változata fog települni a 64 bites környezetben is, de ezzel nem fog elindulni az ÁNYK keretprogram. Ezért ilyen esetben ajánlott a Java 64 bites változatát telepíteni a www.oracle.com/technetwork/java/javase/downloads/ oldalról.

Fontos, hogy a Windows98 és WindowsME operációs rendszerek már nem alkalmasak a programok futtatásához! 

(forrás: civil.info.hu)  

Igen, az önkormányzati pályázati kiírásokat kell figyelemmel kísérni, illetve egyedi támogatási szerződések köthetők.

A szabály csak a Bíróság számára tartalmaz előírást. A Bíróság a letétbe helyezett beszámolót és a civil szervezet nyilvános adatait elektronikusan hozzáférhetővé teszi, mely a Civil Információs Portálon keresztül (https://civil.info.hu/index.html#organizationarea), illetve a Törvényszék közhiteles névjegyzékében (https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke) keresve érhető el.

A székhelyváltoztatáshoz az alapító okirat módosítása szükséges. A korábbi alapító okiratban a módosítást jelölni kell, technikailag legegyszerűbb módon át kell húzni a székhelycímet és dőlt betűkkel jelezni kell az új helyet. Az alapító okiratot csak az alapító írhatja alá.

Szükség van még székhelyhasználati hozzájárulásra, vagyis a tulajdonos engedélyezi, hogy az alapítvány az ingatlant meghatározott ideig ingyenesen vagy bérleti/használati díj ellenében használja. Ehhez csatolni kell az ingatlan nem hiteles tulajdoni lapját. Ha több tulajdonos vagy haszonélvező is van, mindenkinek az írásos beleegyezése szükséges.

Végül ki kell tölteni a változásbejegyzési formanyomtatványt (ez a PK102 V jelű nyomtatvány).

E szabályozás vonatkozik az egyesületekre is, nyilván akként, hogy alapszabályt módosítanak és a Pk 101V formanyomtatványt használják.

Közgyűlés tartása szükséges, ott kell megválasztani az új tisztségviselő(ke)t. A folyamathoz alapvetően az alapszabály módosítására is szükség van, amiben lehet, hogy csak a dátum változik (a 2017 január 1-től hatályos Ptk rendelkezései szerint nem kell az egyesületi alapszabályban szerepeltetni a tisztségviselőket, ezeket az adatokat javasolt a jegyzőkönyvben, illetve elfogadó nyilatkozattal rögzíteni).

Az alapszabály módosítását a változásbejegyzési kérelemmel (PK 101V) a közgyűlést követő 60 napon belül kell benyújtani. Csatolni kell a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a tisztségviselő(k) elfogadó nyilatkozatát.

Nincs ügyvédkényszer, viszont az okiratokon szerepeljen mindig két tanú.

Minden törvényszék csak az általa vezetett szervezetekről adhat kivonatot, melyre vagy postai úton, vagy személyesen, az ügyfélszolgálaton van lehetőség.
A bírósági kivonat hiteles okiratának kiadása oldalanként 100 Ft-ba kerül, melyet illetékbélyeggel kell kifizetni (illetékbélyeg kizárólag a postahivatalokban kapható).
Postai úton, kötetlen levélben is lehet kérni a kivonatot, az adott mennyiségű illetékbélyeg felragasztásával és egy felbélyegzett válaszboríték mellékelésével.

https://szegeditorvenyszek.birosag.hu/elerhetosegeink

Szegedi Törvényszék:
Cím: 6720 Szeged, Széchenyi tér 4.
Levelezési cím:6701 Szeged, Pf.: 408
Központi telefonszám: +36 62 562 500; +36 62 795 012 / Faxszám: +36 62 562 584
E-mail: címbirosag@szegedit.birosag.hu

NEM, ebben nagyon szigorú a törvényi szabályozás: egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és egyesületekre válhat szét [PTK 3:83. §].

https://nka.hu/gyik/

https://kultstat.oszk.hu/#/faq

és  a Feldolgozó központok munkatársai és elérhetőségeik:

https://kultstat.oszk.hu/#/home/contacts

https://civil.info.hu/nea/kezdolap/tamogatasok_kereso/index.html

A CIP–en keresztül (az alábbi linken) minden szükséges dokumentum (pl.: Általános Szerződési
Feltételek (ÁSZF), Elszámolási útmutatók, dokumentumsablonok támogató okirat kibocsátásához,
lemondáshoz és elszámoláshoz) elérhető:

https://civil.info.hu/nea/kezdolap/dokumentumtar/index.html

A letétbehelyezés igazolása abban az esetben szükséges, ha a www.birosag.hu oldalon nem elérhető a számviteli beszámoló.

Forrás: https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/palyazati_kiirasok/NEA_2020/GYIK_NEA_2020_10_12.pdf

A http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok/beszamolok oldalról kell kiválasztani a nyomtatványt . 

2020-ban: PK-641, PK-642, PK-643
2021-ben: PK-741, PK-742, PK-743
2022-ben: PK-841, PK-842, PK-843

Civil beszámolók

A beszámolót:

Célszerű ajánlva, tértivevénnyel postázni a beszámolókat (közhasznúsági mellékletet) ezzel igazolható a megküldés időpontja is. Az ajánlott szelvényt és a tértivevényt szíveskedjenek megőrizni.

Az iratok ne legyenek összetűzve, ragasztva, vagy fóliázva, mert ez a beadvány szkennelését akadályozza, kibontásukkor az irat sérülhet.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szkennelés és így a közzététel is fekete-fehérben történik. Ennek megfelelően előnyösebb, ha nem színes formában kerül sor a beszámoló és mellékletei megküldésére. A vékony, vagy átlátszó papíron történő beküldés is problémás lehet a szkennelésénél, hasznosabb tehát megfelelő vastagságú, nem átlátszó papírt választani.

Amennyiben a beszámoló mellékleteként, szakmai anyagként esetleg könyv, újság, újságcikk…stb. is készül, ennek közzétételére csak abban az esetben van mód, ha ezek a beszámoló részét képezik. Formailag ez úgy oldható meg, ha a kiadvány A/4-es lapméretre kinyomtatásra, vagy lefénymásolásra kerül.

Az előbbit végezheti bármely civil szervezet – bírósági nyilvántartásba vétel, erről szóló végzés nélkül is –, viszont az utóbbi, kedvezmények igénybevételére is jogosító jogállást csak a törvényszék közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló határozata, a közhasznúsági feltételeknek való megfelelés alapján nyeri el a szervezet.

Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését a törvény lehetővé teszi.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

1. milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
2. gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
3. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
4. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú feladatok meghatározásához a cél szerinti feladatok közül kell megjelölni, hogy melyik feladat kapcsolódik közvetlenül vagy közvetetten állami vagy önkormányzati feladathoz. Ehhez javasoljuk a fontosabb ágazati törvényeket figyelembe venni, melyek alapján pontosan megjelölhető, melyik állami vagy önkormányzati feladatot szeretné ellátni a civil szervezet (cél, szándék, preambulum nem elegendő). Javasoljuk továbbá az adott szervezetre vonatkozó szabályozás mellett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13. és 23. §-ának áttekintését, hiszen ez a törvény egyértelműen meghatározza az önkormányzati feladatokat.

https://drive.google.com/file/d/1QB4eVMKf9zxhWgbTclpiZJC57-JNp9SD/view?usp=drivesdk

A 2011. évi CLXXV. Tv. 45. §-a írja elő kötelező szabályzatként a befektetési szabályzatot, ha a szervezet közhasznú és befektetési tevékenységet végez.

A szabályzatot a befektetési tevékenység megkezdése előtt kell elkészíteni, s azt a döntéshozó szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogadja el. A döntéshozó szerv alapítvány esetén a kuratórium, mert ő jogosult dönteni az alapítványi vagyonról, egyesület esetén a közgyűlés.

A közhasznú jogállású szervezet minden esetben kettős könyvvezetést köteles alkalmazni.

Sem az egyszeres, sem a kettős könyvvitelnél nem kötelező jogszabály szerint könyvelő alkalmazása. Nincs akadálya annak, ha a szervezet saját emberi erőforrással intézi a könyvelését. Jogszabályi feltételei a könyvelői szolgáltatás nyújtásának vannak, amikor egy szervezet (gazdasági társaság, vállalkozó, stb.) egy másik jogi vagy természetes személynek nyújt számviteli szolgáltatást.

Minden civil szervezet kaphat az önkormányzattól, államtól működési és programtámogatást is. A központi költségvetésből ugyanakkor működési támogatás civil szervezet részére csak a Nemzeti Együttműködési Alap terhére nyújtható.

Igen, ha az Európai Uniótól származik, mivel az EU forrásai a tagállamok befizetéseiből származnak, illetve más államoktól is érkeznek támogatások.

A gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összes bevétel 60 %-át, valamint nem veszélyeztetheti a szervezet céljának elérését.

Amennyiben ezt a mértéket a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel mégis meghaladja, az adóhatóság felhívja erre a törvényességi ellenőrzésért felelős ügyészséget.

Az ügyészség – saját megítélése alapján – eljárást indíthat, amelynek keretében megvizsgálja, és szükség esetén felszólítja az egyesületet a törvénybe ütköző állapot megváltoztatására. Az egyesület által végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele felhasználható.

A működési költségek a szűken vett szervezet fenntartásának költségeit jelentik. Ha a működési jellegű költség közvetlenül az alapcél szerinti tevékenységek (így a közhasznú tevékenységek is) megvalósulását szolgálják, oda kell elszámolni. Abban az esetben, ha a költség nem rendelhető egyértelműen az alapcél szerinti (közhasznú), vagy a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez, a tevékenységtípusok bevételei arányában kell megosztani a költséget.

Minden szervezetnek december 31-i fordulónappal a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

A beszámolót - ha a szervezet külön törvény rendelkezése alapján a beszámoló letétbe helyezésére köteles - az OBH (Országos Bírósági Hivatal)
részére kell megküldeni, aki gondoskodik a közzétételről. 

Közzététel kereső:
https://birosag.hu/kozzetetel-kereso

Nem csak cél szerinti felhasználásra, hanem működésre is (együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás 30%-át nem haladhatja meg) fordítható az 1%.

Különösen az alábbiak vehetők figyelembe:

-   bérköltség

-  székhely, működési hely − kivéve, ha az valamely alapító tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben − fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek; (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)

-   postaköltségek, telefon-, internet szolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek)

A bevételeket elkülönítetten kell nyilvántartani a kiadásoktól. A bevételeket a civil tv. szerinti rendezettségben elkülönítve (a különböző bevételeket egymástól elkülönítve), a kiadásokat szintén egymástól elkülönítve kell nyilvántartani úgy, hogy azok megfeleljenek a számviteli szabályok előírásainak is (függetlenül a könyvvezetés módjától).

A bevételek és kiadások típusai, fajtái a korábbiakhoz képest némileg módosultak a civil tv. felsorolásában, az alábbiak szerint.

A civil szervezetek bevételei:

• egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítói befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
• gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
• költségvetési támogatás:
  o    pályázat, valamint egyedi döntés alapján kapott költségvetési támogatás;
  o   az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
  o    az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
  o    a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege    (1%);
  o    az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
  o    más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  o    befektetési tevékenységből származó bevétel;
• egyéb bevétel.

A civil szervezetek kiadásai:

• alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
• gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
• a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
• egyéb költség.

ELÉRHETŐSÉGEINK:

Iroda: 
6723 Szeged, Klauzál tér 7.

Telefon:
+ 36 20 285 9355 ; + 36 20 405 6422 ; +36 62 258 559

Email:
civilcsongrad@gmail.com

Ügyfélfogadás, nyitvatartási idő:

Hétfőn, szerdán és csütörtökön:

9:00-15:00

Kedden és pénteken:

8:00-12:00 óra között

A fenti időpontokban ügyfeleinket szeretettel várjuk, azonban javasoljuk, hogy előzetesen jelentkezzenek be hozzánk, megjelölve a témakört, pontos kérdéseiket,  a minél gördülékenyebb kiszolgálás érdekében .

Megkeresésüket köszönjük!

Iratkozzanak fel Hírlevelünkre, hogy mindig tájékozottak maradjanak!

https://listamester.hu/forms/fe/5/9/6/5968.html

   www.facebook.com/civilcsongrad 




   m.me/civilcsongrad

   civilcsongrad@gmail.com

Youtube oldalunk:

https://www.youtube.com/channel/UC_utHwk9LfG2RGxDCRoHq8w/videos

Legutóbb, a Civil Marketing Kft. nevében a civil szervezetek képviselőit telefonon, az OBH-ra hivatkozva keresik meg azzal, hogy ellenszolgáltatás fejében az éves beszámolókat ellenőrzik, felülvizsgálják, valamint szükség szerint javítják.

Felhívjuk a civil szervezetek figyelmét, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az OBH sem a Civil Marketing Kft-vel, sem pedig más gazdasági társasággal nem kötött együttműködési megállapodást a beszámolók ellenőrzésére, valamint felülvizsgálatára!

Az OBH feladata kizárólag a beszámolók közzététele és nyilvántartása, tartalmában, érdemében nem vizsgálja azokat, valamint a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységét sem, ugyanis ilyen vizsgálatokra nincs hatásköre.

Kérjük, ha ilyen tartalmú megkeresést kapnak, azt utasítsák el, illetve haladéktalanul jelezzék az illetékes törvényszéknek, vagy a nyomozóhatóságnak.

Amennyiben a beszámoló benyújtásával, illetve közzétételével kapcsolatban bármilyen kérdés vagy probléma merülne fel, úgy kérjük, hogy keresse az OBH Országos Nyilvántartási Irodáját a civilinfo@obh.birosag.hu e-mail címen vagy a Csongrád-Csanád megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ munkatársait http://www.recic.hu/csongrad/kapcsolat/!

Igen, lehet, de nem a tagságából vagy a tisztségéből adódó kötelezettségek teljesítésére. Tehát ugyanaz a személy állhat egyszerre tagsági és önkéntesi jogviszonyban is a szervezettel.

A közhasznúságról és az adományozásról szóló 350/2011. sz. kormányrendelet alapján a civil szervezetek az általuk használt tájékoztatási eszközökön (honlap, hírlevél, napilap, Facebook stb.) keresztül kötelesek beszámolni a működésükről és az adományok felhasználásáról.
Az adományok felhasználásáról szóló tájékoztatást tehát nem terhelik különösebb kötelezettségek azon kívül, hogy érvényesülnie kell az átláthatóság és a nyilvánosság követelményeinek.

Az adományokról szóló beszámolót tehát a civil szervezet bárhogy közzéteheti, a honlapján, vagy egyéb tájékoztatási módon, pl. Facebook oldalán vagy napilapokban is.
A beszámolóval kapcsolatban az egyetlen kötelezettség, hogy azt meg kell tennie a szervezetnek. A beszámolónak tartalmilag meg kell felelnie annak a követelménynek, hogy a civil szervezet adományainak felhasználása abból egyértelműen megállapítható legyen.

Az 1%-os felajánlásokról az előírás szerint a felajánlások kiutalását követő év, december 31-éig történő felhasználásról a kiutalást követő második év május 31-ig kell beszámolót készíteni. A beszámolót az adóhatóságnak elektronikusan kell beküldeni.

A jogutódokat az 1%-os felajánlásokról szóló beszámoló kötelezettsége éppúgy terheli, mint a jogelődjüket.
Ha a beszámoló számszakilag hibás vagy valótlan adatot tartalmaz (vagy elkésett) és az adóhatóság felhívására a szervezet azt nem javítja, akkor az adóhatóság a következő évben határozattal kizárja a szervezetet az 1%-os felajánlásokból való részesedésből.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő szervezet soron kívül tesz beszámolót.

Az áfafizetés kérdése bonyolultabb más adókötelezettségeknél.

Ugyanis abban az esetben, ha valamilyen sportolással, testedzéssel, szociális ellátással, iparművészettel, bölcsődei ellátással, felnőttképzéssel stb. foglalkozik a szervezet, az áfának nem alanya a törvény szerint (tárgyi áfamentesség). Tehát ebben az esetben bruttó áron (áfával növelten) vásárol és nettó áron (áfa nélkül) értékesít vagy nyújt szolgáltatást.

Minden más tekintetben az áfának alanya lesz.

Alapítvány megszüntetése

Az alapítványra teljesen eltérő szabályok vonatkoznak, mint az egyesületre. Az alapítványt az alapító nem vonhatja vissza, a kuratórium pedig nem szüntetheti meg. Megszűnésről szóló döntés és eljárás nincs az alapítvány esetében, mint ahogy van az egyesületnél a legfőbb szerv döntése alapján.

Alapítványok esetében az alapító kérheti az időmúlásra, feltétel bekövetkezésére, a cél megvalósulására, illetve az ellehetetlenülésére hivatkozva a nyilvántartásból való törlést (lásd még alább).
A cél megvalósulását vagy ellehetetlenülését okiratokkal bizonyítani kell. Az ellehetetlenülésre hivatkozást követően a bíróság 30 napos határidővel nyilatkozattételre hívja fel az alapítványt. Amennyiben az alapítvány az alapító kérelmét vitatja (mármint a cél ellehetetlenülését), a bíróság a nemperes eljárást megszünteti, illetve ha a bíróság nem látja indokoltnak a becsatolt iratokból a cél megvalósításának lehetetlenségét, akkor elutasítja a kérelmet.
Mindkét esetben a döntéstől számított 30 napon belül perelhet az alapító.

A gyakorlatban az alapító és a kezelő szerv együtt megszüntetheti az alapítványt úgy, hogy a törvényességi ellenőrzési eljárás során „megbuktatják” a szervezetet, pl. nem nyújtják be a szervezet beszámolóját egy évig, és az ügyészség kezdeményezésére a bíróság a szervezetet megszünteti. Ez ugyanakkor veszélyes játék, hiszen a beszámolót el kell készíteni, mivel a beszámoló elkészítésének hiánya bűncselekmény is lehet, ha a szervezet gazdasági adatokat titkol el.

Eljárási szabályok

A civil szervezetek esetében a nyilvántartásból való törlés előtt, és a megszűnést elrendelő bírósági határozat vagy legfőbb szerv döntése után a választott végelszámoló végelszámolást kezdeményez a székhely szerinti bíróságon.
A végelszámolás cégjogi szabályai a civil szervezetekre is vonatkoznak, ezért a választott végelszámolóra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a képviselőre.
Minden olyan esetben, amikor nem felszámolási vagy csődeljárásra kerül sor és a megszűnés jogutód nélküli, kötelező a végelszámolás.
Ez egy nemperes eljárás, melyre a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban cégtörvény) megfelelő szabályainak alkalmazásával kerül sor.
Egyszerűsített végelszámolás nincs.

• Alapítvány esetében a jogutód nélküli megszűnés esetén, azaz a cél megvalósulásán, az idő elteltén, a feltétel bekövetkezésén alapuló törlést megelőzően, a cél lehetetlenné válásán alapuló alapítói kérelemre, illetve ügyészi keresetre, a törvényességi ellenőrzés során megszüntetett és a kezelő szervnek az alapítvány célját veszélyeztető tevékenysége miatti bírósági megszüntetése esetén is ez a helyzet.

A végelszámolást követően kérelmezni kell a nyilvántartásból való törlést.
A kérelemnek – ha a szervezet jogutód nélkül megszűnik – tartalmaznia kell:

• az eljáró bíróság megjelölését;
• a kérelmező nevét, lakóhelyét;
• a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát,valamint
• az utalást arra, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.

A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell:

• a szervezet legfőbb szervének a megszűnést elhatározó ülésén készült jelenléti ívet a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), aláírásával, képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével;
• azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.

Ha végelszámolásra került sor, akkor a kérelemhez csatolni kell a végelszámolás eredményes befejezését igazoló okiratot is.
Ez esetben a végelszámoló nyújtja be a törlésre irányuló kérelmet.
A végelszámolás megkezdését követően minden szervezetet érintő kérdésben a végelszámoló nyilatkozik, a végelszámoló ugyanis a szervezet képviselőjévé válik.

 Végelszámolási eljárás

A végelszámolási eljárás során a szervezet legfőbb szerve döntést hoz a jogutód nélküli megszűnésről, és a végelszámoló személyéről.
Végelszámoló bárki lehet, aki képviselő is lehetne.)
A végelszámolásról szóló határozatot követően a végelszámoló válik a szervezet képviselőjévé. A végelszámolás során érdemes ügyvéd és könyvelő segítségét kérni, hogy a folyamat ne húzódjon el túl hosszú ideig (akár évekig).

A magyar civil szervezetekre vonatkozó adatokat. Számos információ megismerhető pl. egy alapítvány vagy egyesület működésére vonatkozóan. Innen érhető el a civil szervezetek pénzügyi beszámolói is. Az adatbázis a 2011. évi CLXXXI. törvény 86. § (1) bekezdése szerint közhiteles.

https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

1. Alapítvány, közalapítvány,
2. Egyesület,
3. Köztestület,
4. Magánnyugdíjpénztár, önkéntes kölcsön biztosító pénztár, vegyes pénztár,
5. Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet,
6. Országos sportági szakszövetség,
7. Egyéb szervezet,
8. Vallási egyesület,
9. Nyilvántartott egyház,
10. Bejegyzett egyház.

https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

1. szervezet nevével (rövidített/idegen nyelvű név),
2. adószámával,
3. régi nyilvántartási számmal,
4. szervezet székhelyével, irányítószámával, település, utca, házszámmal,
5. szervezet típusával (legördülő listából választható),
6. cél szerinti besorolás alapján,
7. cél leírásával,
8. alapítvány jellegével (nyílt/zárt),
9. szervezet nyilvántartási számával (megye / típus / sorszám),
10. eljáró bíróság nevével (legördülő lista),
11. ügyiratszámával (főszám / év),
12. jogerőre emelkedés dátumával,
13. törölt szervezetek szerint,
14. származtatott jogi személy nevével,
15. székhelyével, irányítószámával, település, utca, házszámmal,
16. képviselő személy: vezetéknevével, keresztnevével vagy utónevével.
    
    https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

1. a szervezet alapadatai: szervezet nyilvántartási száma, megnevezése, rövidített neve, idegen nyelvű elnevezése, székhelye, szervezet típusa, állapot, országos azonosító, eljáró bíróság, ügyszám, bírósági határozat száma, jogerőre emelkedésének időpontja, bejegyzés típus, bejegyzés dátuma, régi nyilvántartási szám formátum, létesítő okirat kelte, szervezet formája, cél szerinti besorolása, folyamatban lévő eljárás típusa, folyamatban lévő eljárás kezdete, közhasznú jogállás megszerzésének / módosításának / törlésének időpontja, közhasznúsági fokozat, cél szerinti leírás, vagyonfelhasználás mértéke és módja, általános rendelkezés a képviselet gyakorlásának módjáról;
2. a szervezet képviselőire vonatkozó adatok: név, képviseleti jog terjedelme, képviseleti joggyakorlás módja, megbízás időtartama, megbízás megszűnésének időpontja, a megszűnés tényleges időpontja;
3. származtatott jogi személyek listája;
4. jogelőd/ jogutód szervezetek listája;
5. szövetséget létrehozó társadalmi szervezetek listája;
6. adószámadatok: adószám, adószám státusza, adószám megszerzésének / felfüggesztésének / törlésének időpontja, közösségi adószám, közösségi adószám státusza, közösségi adószám megszerzésének / felfüggesztésének / törlésének időpontja, statisztikai számjel és annak státusza, statisztikai számjel megszerzésének / törlésének / felfüggesztésének / törlésének időpontja.
7. a szervezet számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatók adatai;
8. biztosítási intézkedések, büntetőjogi intézkedés, végrehajtási eljárás adatai;
9. közzététel adatai: közzététel dátuma, eljárás típusa, dokumentumra vonatkozó adatok, határozat bíróság elnevezése, határozat sorszáma. ( a teljes határozat megtekinthető és letölthető a közzététel dátumra történő kattintás után);
10. beszámoló (pénzügyi) adatai: közzététel dátuma, dokumentum adatok, közzététel benyújtás dátuma, beszámolási időszak kezdete, beszámolás időszak vége (a teljes pénzügyi beszámoló megtekinthető és letölthető a közzététel dátumra történő kattintás után).
    
    https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

Az SZJA 1% költségvetési támogatásnak minősül, így annak felhasználása és elszámolása során szigorúan meghatározott szabályoknak kell megfelelni. A felajánlást követő évben az utalt összeget fel kell használni, de a szervezet legfőbb szervének döntése alapján a maradék összeg még egy évig tartalékolható. A felhasználást követő év május 31-ig kell a civil szervezetnek nyilatkozni a felhasználásról, a fel nem használt összegrészt pedig visszafizetni.

Külföldi alapítványokra azonos feltételek irányadóak, mint a magyarországi alapítványokra.

Mivel Magyarországon közhasznú jogállást szerezni a külföldi alapítványok nem tudnak, azt kell igazolniuk, hogy megfelelnek a közhasznú jogállás feltételeinek, kivéve a magyarországi nyilvántartásba vételt. A személyes illetékmentesség emellett a külföldi alapítványoknak is akkor jár, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben társasági adónak megfelelő közteher-fizetési kötelezettségük nem volt.

Külföldi, újonnan alapított alapítvány is vállalhatja, hogy az alapítás évét követő második év végéig teljesíti a közhasznúvá minősítés feltételeit. Ebből az is következik, hogy a mulasztással járó szankciók is megegyeznek a hazai alapítványokra vonatkozó szabályokkal.

Az iskola feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. §-a szabályozza. Ha civil szervezetet választ az érettségire készülő diák az 50 órás iskolai közösségi szolgálathoz, akkor javasolt, hogy a szervezet az EMMI-nél regisztrált „közérdekű önkéntesfogadó szervezet” legyen, valamint mindenképp szükséges, hogy az iskola és az civil szervezet között együttműködési megállapodás jöjjön létre. További információk az alábbi oldalon olvashatók: 

https://www.oktatas.hu/kozneveles/iskolai_kozossegi_szolgalat/jogszabalyok

Olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a gazdasági társaság vagy civil szervezet (egyesület, alapítvány) vagyonát, eszközök és források csoportosításban 1000Ft-ban tartalmazza.

Beszámolás, beszámoló készítése alapjai:  a gazdasági társaság, civil szervezet éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés.

Részei:

• mérleg (m)
• eredmény kimutatás (ek)
• kiegészítő melléklet (km)

Az eredmény-kimutatás két formája közül választhat a vállalkozás:
1. összköltség eljárással készített eredmény-kimutatás,
2. forgalmi költség eljárással készített eredmény-kimutatás.

Eredménykategóriák:
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (az alaptevékenység eredménye)
B. Pénzügyi műveletek eredménye (nem értékesítésből adódik, hanem pénzügyi műveletekből)
C. Szokásos vállalkozási eredmény (A és B összevonásából)
D. Rendkívüli eredmény
E. Adózás előtti eredmény (C és D összevonásával); kiindulópont az adózás megkezdéséhez, kiszámításához. (Ez az adó a társaság gazdasági eredményéből fizetendő, társasági adó 18)
F. Adózott eredmény (A társasági adó után maradt összeg, ez használható fel részesedés, osztalék fizetésére).
G. Mérleg szerinti eredmény = saját tőke mérleg szerinti eredményével.

A beszámoló lehet:

• Éves beszámoló kettős könyvvitelt vezető
• Egyszerűsített éves beszámoló kettős könyvvitelt vezető
• Összevont (konszolidált) beszámoló kettős könyvvitelt vezető
• Egyszerűsített beszámoló egyszeres könyvvitelt vezető

Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni minden hazánkban működő vállalkozó, civil szervezet (alapítvány, egyesület), kivétel az, aki nem tartozik a számvitel hatálya alá.

Beszámoló készítésével kapcsolatos időpontok:

mérlegfordulónap:

az üzleti év utolsó napja, döntő többségben a naptári nap utolsó napja, vagyis december 31.

letétbe helyezés napja:

az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap, vagyis május 31.

mérlegkészítés napja:

az a nap, amikor a tulajdonosok elfogadják a beszámolót.

A beszámolót alátámasztja:

a leltár:

valódiságot és megbízhatóságot garantál,

a könyvvezetés:

szabályszerűséget és a folytonosságot biztosítja.

Társadalmi szervezet az új törvények hatálybalépésével nem alakítható.

A társadalmi szervezetet, mint formát, mint jogi fogalmat az új törvények fogalomrendszere megszüntette. A jelenleg hatályos jog szerint civil társaság, egyesület, párt, szakszervezet, szövetség és alapítvány alakítható, illetve alapítható.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény helyébe 2012. január 1-jével az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv). A jogszabály számos újdonságot, illetve változást hozott a társadalmi szervezetek számára.
A Civil tv. a „társadalmi szervezet” megnevezés helyett a „civil szervezet” elnevezést vezette be. A civil szervezet fogalma magában foglalja a civil társaságot, az egyesületet és az alapítványt.

A civil társaságot természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül hozhatnak létre. A civil társaság az egyesülethez képest egy lényegesen lazább szervezet, amelynek működéséhez nem szükséges bírósági nyilvántartásba vétel sem, s ennek következtében a civil társaság nem rendelkezik jogi személyiséggel sem.

A Civil tv. (2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) szerint a szövetség olyan egyesület, melynek tagja alapítvány, egyesület, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet¹².

Fontos megjegyezni, hogy a szövetség két tag részvételével is alapítható és működtethető². A szövetség tagja természetes személy nem lehet²
Ennek megfelelően az egyesület szabályai vonatkoznak rá, tehát a szövetség alapításához csak egy névre, székhelyre, alapszabályra és legalább két alapítóra (természetesen egyéb formai kötelezettségek betartásával: alakuló ülés megtartására, jegyzőkönyv készítésére, képviselő választására stb.) van szükség.

Jogi akadálya nincs, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szervezetek belső szabályai szerint kell eljárnia a képviselőknek abban a tekintetben, hogy van-e joguk a szervezetben taggá válni. Ugyanezek vonatkoznak az alapítványra is, ha abban alapítóként, képviselőként vagy kezelő szerv tagjaként óhajt részt venni egy szervezet.

Ha legalább két olyan tag alapít egyesületet, amelyik alapítvány vagy egyesület, akkor az alapított egyesület speciális lesz, szövetségként kerül bejegyzésre.

Minden, amit az adományozásról tudni érdemes - YouTube

Az egyesület létesítő okirata (alapszabálya) esetében nem előírás, hogy a tisztségviselők szerepeljenek név és tisztség szerint.

Ha viszont szerepelnek, felsorolásszerűen, név, tisztség és lakcímmel szerepeljenek, amit minden változásbejegyzési eljárás (változásbejelentés) alkalmából a közgyűlésnek is módosítani kell.

10 fő szükséges az egyesület alapításához, minimum, ezen belül 3 fős elnökség javasolt.

Nyilvántartásba vétel iránti kérelem:

Egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem | Magyarország Bíróságai (birosag.hu)

Civil eljárások elektronikus űrlapjai | Magyarország Bíróságai (birosag.hu)

Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások | Magyarország Bíróságai (birosag.hu)

A bejegyzést követően (jogi személy lesz) az egyesület bármely bankfióknál nyithat folyószámlát. Fontos, hogy előtte NAV adószámot is kérni kell!

• A törvényszéki eljáráshoz nem szükséges ügyvédi közreműködők felkérni (bár előnyös), különösen, ha hiánypótlás vagy fellebbezésre kerül sor az eljárás alatt.
• Az egyesület képviselője nyújtja be a kérelmet, ügyfélkapun keresztül is lehetséges, de írásban is.
• Igen tudunk segíteni, ingyenes a szolgáltatásunk.

Beadványok elektronikus benyújtása Civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben, Bemutató kisfilm:

Glotion TrueView 16x9 (youtube.com)

2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról *
2012. Fejezet Az e törvényben szabályozott polgári nem peres eljárások szabályai

A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok

7. pont A kérelmek tartalmi elemei

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100181.TV#A%20K%C3%A9relmek%20tartalmi%20elemei

2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról *

III. Fejezet

13. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás
14. § (1) *

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100181.TV

A jegyzőkönyvvezetőt a közgyűlés választja meg, miképpen a levezető elnök személyét is, a hitelesítőkkel együtt. Az alapító tagok ezt elláthatják, szavazhatnak.

Ha a birosag.hu iratmintát használják az egyesület megalapításához, akkor 90 nap is lehet a bejegyzés időtartama (ha minden irat és nyilatkozat rendben van), ha az IT???? iratmintáját használják, akkor 2 hét. Ez az egyszerűsített nyilvántartásba vétel.

Az iFORM űrlapok a Személyreszabott Ügyintézési Felület (SZÜF - www.magyarorszag.hu) "Bíróság" menüpontjából érhetőek, majd el a kitöltési útmutatókkal és ügyféltájékoztatókkal együtt.

Az iFORM űrlapok a Személyreszabott Ügyintézési Felület (SZÜF - www.magyarorszag.hu) "Bíróság" menüpontjából érhetőek, majd el a kitöltési útmutatókkal és ügyféltájékoztatókkal együtt.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást | Magyarország Bíróságai (birosag.hu)

Az elektronikus beadvány ÁNYK űrlapon történő benyújtásának informatikailag mindaddig nincs akadálya, amíg az adott űrlap IFORM-ként nem kerül rendszeresítésre, azaz nem kerül közzétételre a SZÜF felületen (SZÜF - www.magyarorszag.hu). 

Ezt követően az OBH és a bíróságok részére a beadvány elektronikus úton kizárólag iFORM űrlapon nyújtható be. 

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást | Magyarország Bíróságai (birosag.hu)

A kiküldetési rendelvény a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés elszámolásának adójogi és számviteli bizonylata. Ennek megfelelően a kiküldetési rendelvénynek formai és tartalmi szempontból is meg kell felelnie mind a személyi jövedelemadóról szóló törvény, mind a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek. 

A magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a kifizetőtől kiküldetési rendelvény, vagy útnyilvántartás alapján kaphat költségtérítést. Az Szja tv. előírja a kiküldetési rendelvény tartalmi követelményeit: a Szja tv 3. § 83. pontja, valamint a 3. számú melléklet 6. pontja, és az 5. számú melléklet II. 7. pontja tartalmazza. A papír alapú kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely kötelezően tartalmazza: 
• a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, 
• a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, 
• a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, 
• a futásteljesítményt, 
• az utazás költségtérítését, a költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).
Kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. 

Igazolás nélkül, költségként elszámolható kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi, illetve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az előzőek szerint megállapított üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a kilométerenkénti 15 forintos általános személygépkocsi-normaköltség (Szja tv. 3. számú melléklet II. 6./a) pont)

Kapcsolódó jogszabály

1995. évi CXVII. törvény

• 3. §

 Civil Közösségi Szolgáltató Központ (Civil Központ) (recic.hu)

Alapítvány:

3.sz.szekhelyhasznalati_engedely_sablon

4.sz.nevhasznalat sablon

5.sz.jegyzokonyv_sablon

10.sz.letesito_okirat_minta_alapitvany_0

11.sz.alapitvany_tisztsegelfogado_nyil._sablon

felugyelo_biz_Nyilatkozata__kh_új

LEMONDÓ NYILATKOZAT alapítvány

Közhasznú Alapítvány:

3.sz._szekhelyhasznalati_engedely_sablon

4.sz._nevhasznalat_sablon

5.sz._jegyzokonyv_sablon

12.sz.letesito_okirat_minta_alapitvany_kh

13.sz._alapitvany_tisztsegelfogado_nyil._kh_sablon

felugyelo_biz_Nyilatkozata__kh_új

LEMONDÓ NYILATKOZAT alapítvány

Egyesület:

1.sz.letesito_okirat_minta_egyesulet_0

2.sz.egyesulet_tisztsegelfogado_nyil.sablon

3.sz.szekhelyhasznalati_engedely_sablon

4.sz.nevhasznalat_sablon

5.sz.jegyzokonyv_sablon

6.sz.jelenleti_iv_sablon

7.sz.tagjegyzek_sablon

Belépési nyilatkozat-egyesületi tag részére

felugyelo_biz_Nyilatkozata__kh_új

Lemondó nyilatkozat -egyesület

Közhasznú Egyesületek:

3.sz.szekhelyhasznalati_engedely_sablon

4.sz.nevhasznalat_sablon

5.sz.jegyzokonyv_sablon

6.sz.jelenleti_iv_sablon

7.sz.tagjegyzek_sablon

8.sz.letesito_okirat_minta_egyesulet_kh_0

9.sz.egyesulet_tisztsegelfogado_nyil._kh_sablon

Belépési nyilatkozat-egyesületi tag részére

felugyelo_biz_Nyilatkozata__kh_új

Lemondó nyilatkozat -egyesület

Sportegyesület:

2.sz.egyesulet_tisztsegelfogado_nyil.sablon

3.sz.szekhelyhasznalati_engedely_sablon

4.sz.nevhasznalat_sablon

5.sz.jegyzokonyv_sablon

6.sz.jelenleti_iv_sablon

7.sz.tagjegyzek_sablon

Belépési nyilatkozat-egyesületi tag részére

felugyelo_biz_Nyilatkozata__kh_új

Lemondó nyilatkozat -egyesület

letesito_okirat_minta_sportegyesulet_0

Közhasznú Sportegyesület:

3.sz.szekhelyhasznalati_engedely_sablon

4.sz.nevhasznalat_sablon

5.sz.jegyzokonyv_sablon

6.sz.jelenleti_iv_sablon

7.sz._tagjegyzek_sablon

9.sz.egyesulet_tisztsegelfogado_nyil._kh_sablon

Belépési nyilatkozat-egyesületi tag részére

felugyelo_biz_Nyilatkozata__kh_új

Lemondó nyilatkozat -egyesület

letesito_okirat_minta_sportegyesulet_kh_0

Közhasznú Jogállás kérvénye:
Nyilatkozat a közh.feltételekről