„Fiatalok bevonása az önkéntes programba - iskolai közösségi
szolgálatból önkéntesség”
- műhelymunka, Simon Ádámmal




A Nemzeti Ifjúsági Tanács az Európai Szolidaritási Testület szolidaritási projektjén keresztül, valamint az Önkéntesség Magyarországi Éve 2021 kezdeményezéséhez csatlakozva tematikus műhelymunka foglalkozásokat valósít meg, többek között az önkéntesség, az önkéntes menedzsment témaköreit körbejárva.

  1. november 20-án, szombaton részt vettünk, a D2 Ifjúsági Központban megrendezésre került

„Fiatalok bevonása az önkéntes programba - iskolai közösségi szolgálatból önkéntesség” című műhelymunka foglalkozáson, Simon Ádámmal.

Simon Ádám, 12 éves kora óta önkénteskedik, igazán hitelesen tudta elmondani, hogy Ő hogyan került 2008-ban a Smidt Múzeum kertjének kitakarításával az önkéntes munka, az önkéntesség bűvkörébe, ez a „szerelem” azóta is tart.

2012-ben a Vas Megyei Önkéntes Centrum neki adományozta a „Vas megye önkéntese” díjat, amelyet a Smidt Múzeumban végzett munkája elismeréseként kapott meg. 2019-ben pedig a Herényi Kulturális és Sportegyesület, jelenlegi munkaadója terjesztette fel erre a díjra.

Kapcsolata az önkéntességgel egy egyszerű tevékenységtől indulva napjainkban már odafejlődött, hogy egyre több civil szervezet életébe kapcsolódott be és segíti működésüket. Ennek a hozzáállásnak köszönhetően lett, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, Vas Megyei Delegáltja. Saját példáján keresztül reális tájékoztatást adott nekünk, a Nemzeti Ifjúsági Tanács kezdeti vagy jelenleg is futó

 

  • az Építsd fel! - Diákszervezet-fejlesztés,
  • a LÉPJ FEL! 2.0,
  • a Szólj bele!
  • a Légy proaktív! - Közéleti Mentorprogram,
  • a Közösségképző,
  • a NIT TársFest - Mutasd meg!
  • a NIT Szabadegyetem, a Légy tudatos! - Középpontban a fenntarthatóság,
  • a Régiós képzések,
  • a Konferenciák,
  • és a Szolgáltatási divízió projektjeiről és programjairól, valamint a fiatalok és az önkéntesség témában.

Az előadó megcáfolta azt a társadalmi szinten rosszul rögzült sztereotípiát, miszerint az önkéntesség „időpazarlás” vagy „ingyen munka” lenne.

Elmagyarázta, hogy az önkéntesség NEM „ingyen munka”, hanem a társadalomnak fontos alapmotívuma. Az önkéntes tevékenység az egyén fejlődését is szolgálja, valamint az önkéntes egyén közösségbe kapcsolódásával nagy dolgokat lehet elérni akár lokális, akár regionális, akár országos szinten.

Véleménye szerint, apró dolgokra is lehet gondolni, ha mindenki csak egy szomszédjának segítene, akkor országos szinten erős közösségek és civil szerveződések működhetnének ezen az alapon.

Kifejtette, TÉVHIT az is, hogy az önkéntes munkával nem lehet előbbre jutni. Ezzel a tevékenységgel lényegében az adott civil szervezet és az önkéntes egyaránt profitál.

Elmondta, hogy kapcsolatokat, barátokat, mentorokat, élményeket, tapasztalatokat és készségeket nyer az önkéntes, valamint azt, hogy lépésről-lépésre, egy-egy szakterületen tudást gyűjt, és elér olyan szintekre, amelyet talán sokan nem is hinnének, amikor az önkéntességre gondolnak.

Nagy örömmel beszélt arról is, hogy elindultak a senior önkéntes programok, amelyek az időseket hozzák vissza a társadalom világába, hogy olyan aktív tevékenységeket végezhessenek, amelyek mindennapos folyamatként már megerőltető lenne számukra, de például nyugdíjas pedagógusok gyerekek táboroztatásában vagy korrepetálásában kiválóan tudnak segíteni. Ezek a példák is azt mutatják, hogy valamennyi ember számára elérhetővé vált az önkéntesség.

 

Véleményem szerint a szombati, műhelymunka foglalkozás, elérte célját.

Az előadó „küldetése” sikeres, az önkéntesség kultúrájának népszerűsítése, annak bemutatása előadásában teljesen realisztikus, életszerű.

Az Ő hozzáállása az önkéntességhez, példaértékű és követendő példa a fiataloknak és az idősebbeknek egyaránt.

„ Az önkéntesség egy olyan tevékenység, amit sosem késő elkezdeni!”