Betöltés

Gyakran Ismételt Kérdések

Bács-Kiskun Megye

Gyakran Ismételt Kérdések

Ezen az oldalon a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azokra adott válaszokat gyűjtöttük össze.

A kérdések között megtalálhatóak jogi, közhasznúsági, pénzügyi, könyvviteli, adózási és pályázati témák is.

 

A civil szervezeteket az a törvényszék veszi nyilvántartásba, amelyiknek az illetékességi területén a szervezet székhelye van. Ezt követően minden eljárást azon a törvényszéken kell kezdeményezni amelyik a szervezetet nyilvántartásba vette (akkor is, ha időközben a szervezet székhelye-változásbejegyzési eljárás eredményeként- megváltozott).
Nem. Az alapítvány és egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás tárgyi illetékmentes, a civil szervezetek változásbejegyzési eljárásáért pedig az alapítványok és egyesületek személyes illetékmentessége folytán nem kell fizetni.

A szervezet képviselője,-alapítvány esetén az alapító is- továbbá a bejegyzett képviselőtől származó közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a civil szervezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is kérheti kivonat kiállítását a nyilvántartást vezető bíróságtól. A kivonatért illetékbélyeggel kell fizetni a Törvényszék munkatársainál.

Minden év május 31-ig letétbe kell helyezni a számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet az Országos Bírósági Hivatal felé.

A civil szervezeteknek egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.

A civil szervezeteknek a NAV oldaláról tölthetik le a „14KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, 2016. május 31-éig kizárólag elektronikus úton kellett beküldeni a NAV részére az Ügyfélkapun keresztül.

Az adatlap mellé az ABEV programot is le kell töltenie azoknak, akik a közzétételi kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, mert az adatlap kizárólag ezen programon keresztül tölthető ki. Előnye, hogy a program útmutatót és hibajelzést is ad, ha nem helyesen töltik ki a lapot.

A 14KOZ számú közleményben szerepelnie kellett mindazon szja 1 %-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság

  • 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére,
  • a tárgyévben (2015-ben) felhasznált összegként figyelembe kell venni azon összeget is, amelyet a kedvezményezett már az utalás évében, azaz a 2014. évben felhasznált, illetve amelyet
  • a kedvezményezett a hibátlan 13KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel.

A közleményt abban az esetben is be kell nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2014. évben nem utalt ki a kedvezményezett és jogelődje részére szja 1%-os összeget az állami adó- és vámhatóság, azonban a 13KOZ jelű közleményében a kedvezményezett és/vagy jogelődje tartalékolt összeget tüntetett fel.

Amennyiben a kedvezményezett a számára 2008. év előtt átutalt összeg (vagy egy része) tartalékolásáról döntött (és erről sajtóközlemény útján beszámolt), az érintett összegeket 2015. december 31-ig használhatta fel. Ha a kedvezményezett a kiutalt összeget 2015. december 31-ig felhasználni nem tudta, akkor ezt nem sajtóközlemény útján, hanem a 14KOZ jelű közlemény „F” blokkjában kell feltüntetnie, és a fel nem használt összeget a közlemény benyújtásával egyidejűleg a NAV-nak viszza kell fizetnie.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

Az adatlapon meg kell adni a szervezet hivatalos adatait, egy táblázatban a kiutalt 1%-os összeg felhasználási módját (adott évben a két évvel korábban kiutalt 1%-os támogatást), majd írásban is be kell mutatni, hogy mire költötte a civil szervezet vagy intézmény a kapott összeget. Bár a tárgyév, melyről el kell számolni mindig az adott 1% kiutalását követő évet jelenti, amennyiben a szervezet/intézmény megkezdte a pénz elköltését még a kiutalás évében, akkor azt is bele kell számolni.

A pénzügyi adatoknál külön kell tételezni a működésre (mely a felhasznált összeg max. 25%-a), illetve a cél szerinti tevékenységre használt összeget, valamint a még el nem költött részt a tovább tartalékolt rovatban kell megjeleníteni.

A kitöltött, kész lapot a „Kapcsolat az Ügyfélkapuval” fül alatti „Elektronikus küldés Ügyfélkapun keresztül” felirat megnyomása után tudjuk benyújtani a NAV-nak, amennyiben a civil szervezet/intézet már érvényes regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.hu oldalon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a NAV által továbbított közleményeket a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján (www.civil.info.hu) június 30-tól legalább 1 évig ingyenesen teszi közzé. Azon kedvezményezettek, amelyek saját honlappal rendelkeznek, az 1% felhasználásáról szóló közleményüket el kell helyezzék azon legkésőbb május 31-éig, és azt onnan 1 évig nem távolíthatják el.

Ha támogatásról van szó, azt úgy kell tekinteni, mint bármilyen más, a magánszférából érkező támogatást. Ezt a törvény egységesen adományként kezeli.

Egyesület létrehozásához legalább 10 fő szükséges, akik az alakuló ülésen kimondják a szervezet megalakulását, az alapszabályát elfogadják és megválasztják a képviseleti szervét. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az egyesület az alapító tagok által elfogadott alapszabályon alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

A kérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok:

  • az alapszabály
  • az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék (tagok neve, lakhelye, aláírása)
  • az alakuló ülés jegyzőkönyve
  • az alakuló ülés jelenléti íve (dátum, helyszín, a jelenlévők neve, lakóhelye, aláírása)
  • a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
  • az ügyvezetés tisztségelfogadói nyilatkozata

Nem, a közhasznú jogállás 2 éves működés után kezdeményezhető, a szükséges feltételek fennállása esetén.

A szervezet erőforrásait és társadalmi támogatottságát jelző egyes szervezeti mutatóknak meg kell felelniük a Civil Törvény által támasztott alábbi feltételeknek. A feltételek teljesülését a bíróság visszamenőleg, a szervezet megelőző két évről szóló beszámolója és közhasznúsági melléklete alapján vizsgálja.

Az erőforrás-ellátottság alábbi három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két évre vonatkozóan:

  1. a szervezet átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

A társadalmi támogatottság alábbi három feltétele közül teljesíteni kell legalább egyet az előző két évre vonatkozóan:

  1. az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszközöket nem kell figyelembe venni), vagy
  2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
  3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

Bizonyos esetekben szükség lehet a létesítő okirat módosítására. Ha a létesítő okirat korábban nem tartalmazta az alábbi feltételek valamelyikét, akkor a tekintetben módosítani kell azt a következőképpen.

A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések):

  • a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára;
  • ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére;
  • a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére;
  • az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.
  • A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről):
  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);
  • a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
  • a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
  • a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat:

  • a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő (lásd bővebben a következő kérdésnél);
  • annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  • annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  • annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú tevékenységekről a létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységet végez, és azok milyen jogszabály alapján tekinthetők közhasznúnak. Itt lényeges, hogy a jogalkotó nem célt, hanem feladatot jelölt meg. A feladat azt jelenti, hogy nem úgy kell megjelölni az átvállalt feladat jogszabályi alapját, hogy az általános (céljellegű) legyen, hanem konkrét feladatot kell jogszabályi szinten megjelölnie a létesítő okiratban az alapítóknak.

A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.

A www.birosag.hu oldalon a következőképpen lehet a szervezet adataira keresni:
  • A bal oldali menüben találja a Civil szervezeteket, klikkeljen rá.
  • Ezt követően válassza ki a Civil szervezetek névjegyzékét.
  • Írja be a keresett szervezet nevének egy jellegzetes részét (minden százalék és egyéb jelek nélkül)
  • Ezt követően a találati listából válassza ki az adott szervezetet akként, hogy klikkeljen a szervezet nevére. Ezáltal láthatóak lesznek a szervezet aktuális adatai.
A http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok/beszamolok oldalról a papír alapú nyomtatványt kell kiválasztani. (PK-141P, PK-142P, PK-241P, PK-242P, PK-341P, PK-342P,Pk-441P,Pk-442P)
 
Célszerű ajánlva, tértivevénnyel postázni a beszámolókat (közhasznúsági mellékletet) ezzel igazolható a megküldés időpontja is. Az ajánlott szelvényt és a tértivevényt szíveskedjenek megőrizni.
 
Az iratok ne legyenek összetűzve, ragasztva, vagy fóliázva, mert ez a beadvány szkennelését akadályozza, kibontásukkor az irat sérülhet.
 
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szkennelés és így a közzététel is fekete-fehérben történik. Ennek megfelelően előnyösebb, ha nem színes formában kerül sor a beszámoló és mellékletei megküldésére. A vékony, vagy átlátszó papíron történő beküldés is problémás lehet a szkennelésénél, hasznosabb tehát megfelelő vastagságú, nem átlátszó papírt választani.
 
Amennyiben a beszámoló mellékleteként, szakmai anyagként esetleg könyv, újság, újságcikk…stb. is készül, ennek közzétételére csak abban az esetben van mód, ha ezek a beszámoló részét képezik. Formailag ez úgy oldható meg, ha a kiadvány A/4-es lapméretre kinyomtatásra, vagy lefénymásolásra kerül.

Az önkéntes segítés egyik lehetőségeként az un. közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait határozza meg a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény. Megalkotásának célja az volt, hogy az önkéntesség, e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, és az önkéntesség e területének intézményesítésével, bizonyos kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözze az állampolgárok és szervezetek részvételét a társadalom előtt álló feladatok önkéntes segítő tevékenységgel történő megoldásában.
Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát értjük. Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, szervezhető, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen – az önkéntes számára pedig adómentes módon –, ha bejelentkezik a törvény hatálya alá, vagyis a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába.
A közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásáról bővebb információt (keresés a regisztrált szervezetek között, bejelentés módja, formája, szükséges űrlapok, stb.) a Civil Információs Portálon találhat.

Postacím: 1253 Budapest, Pf. 36.
Ügyfélszolgálati elérhetőségek:
Telefon: +36 1 896 0620  
E-mail cím:  nea@bgazrt.hu

A civil szervezetek a 2019-es számviteli beszámolóját 2020-ban szeptember 30-ig kell letétbe helyeznie az Országos Bírósági Hivatalnál, elektronikusan (cégkapun keresztül) vagy postai úton.

Igen, elszámolható a NEA pályázatban minden olyan bizonylat, amellyel a munkába járás tényét tudja igazolni a munkavállaló és a munkáltató. A munkába járás költségét a B.1 soron tudják elszámolni.

Minden egyes közgyűlési határozatot, vagy elnökségi ülési határozatot egy ún. Határozatok Könyvébe kell összegyűjtenünk, ahol könnyebben átlátjuk, hogy melyik évben milyen határozatot hozott az adott testület.

Alapító vagyon nélkül alapítvány nem hozható létre. Annak mértéke a jogszabályokban nem meghatározott, ezért nehéz megítélni, hogy mekkora és milyen összetételű legyen. Hogy az alapító vagyon elegendő-e, azt a bíróság dönti el az alapítvány bejegyzésekor. A bíróság vizsgálja az alapítvány céljait és az ehhez rendelt vagyon arányát.

Ha az alapító zárt alapítványt hoz létre, akkor az alapító vagyonnak akkorának kell lenni, hogy az alapítvány céljai abból vagy annak hozadékából megvalósíthatóak legyenek. Zárt alapítvány esetén ugyanis a vagyon csatlakozással, adományokkal nem növelhető.

Nyílt alapítvány esetén akkora vagyont kell alapításkor rendelkezésre bocsátani, hogy az alapítvány működését megkezdhesse.

-

Hírlevél

Feliratkozáshoz kattintson a nyílra!

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig naprakész maradjon.