Megjelent az EGT és Norvég Civil Alap új projektpályázata

Az „Aktív közösségek, érvényesülő jogok, fenntartható jövő – projekt támogatások” című felhívás többéves, nagyobb léptékű civil projektek megvalósítását támogatja. A konstrukció nem egyszeri rendezvényekre vagy hagyományos működési kiadások finanszírozására épül: a pályázónak azt kell bemutatnia, milyen mérhető társadalmi változást kíván elérni.

A legfontosabb adatok

A felhívás teljes keretösszege várhatóan öt eredményterület között oszlik meg, és területenként körülbelül 20–22 szervezet támogatását tervezik. Hivatalos pályázati felhívás

A pályázat öt fő területe

A pályázatban egyetlen elsődleges eredményterületet kell kiválasztani.

1. Civil szervezetek részvétele a demokratikus folyamatokban

Támogathatók többek között azok a projektek, amelyek:

• figyelemmel kísérik az állami vagy magánszereplők döntéseit;
• elősegítik az állampolgárok részvételét a helyi, regionális vagy országos döntéshozatalban;
• növelik az átláthatóságot;
• közpolitikai javaslatokat dolgoznak ki;
• civil kampányokat és társadalmi akciókat valósítanak meg;
• fejlesztik a civil szervezetek és állampolgárok együttműködését az önkormányzatokkal;
• erősítik az önkéntességet, a magánadományozást és a társadalmi felelősségvállalást.

2. Információbiztonság és médiatudatosság

Ide kapcsolódhatnak például:

• a helyi és regionális dezinformáció elleni programok;
• médiatudatossági és állampolgári képzések;
• hiteles információforrások használatát segítő programok;
• helyi „információs sivatagok” felszámolása;
• civil vagy független médiumok fejlesztése;
• oknyomozó újságírás;
• a médiapluralizmust és a közérdekű tájékoztatást erősítő kezdeményezések.

3. Emberi jogok, egyenlő bánásmód és társadalmi igazságosság

Támogathatók azok a kezdeményezések, amelyek:

• fellépnek a sérülékeny társadalmi csoportokkal szembeni diszkrimináció ellen;
• segítik a roma közösségek, menekültek, nők vagy más kiszolgáltatott csoportok jogérvényesítését;
• javítják az érintettek lakhatási, oktatási, foglalkoztatási vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőségeit;
• jogi vagy más segítséget nyújtanak jogsértést elszenvedőknek;
• érdekérvényesítő, ellenőrző vagy korrupcióellenes tevékenységet végeznek;
• közpolitikai változást kezdeményeznek.

4. Nemek közötti egyenlőség és jogvédelem

A terület többek között az alábbiakat foglalja magában:

• a nemek közötti egyenlőség előmozdítása;
• a nemi alapú és családon belüli erőszak megelőzése;
• az áldozatok támogatása és jogvédelme;
• megelőző és jelzőrendszerek fejlesztése;
• tanácsadás, oktatás és szemléletformálás;
• a szexuális és reproduktív egészséghez fűződő jogok előmozdítása;
• az LGBTQI+ emberek jogainak védelme;
• jogszabályok és intézményi gyakorlatok felülvizsgálatát ösztönző programok.

5. Éghajlatvédelem, környezetvédelem és igazságos zöld átállás

Pályázhatnak például azok a szervezetek, amelyek:

• helyi közösségeket vonnak be környezetvédelmi ügyekbe;
• környezetvédelmi érdekérvényesítést és kampányokat folytatnak;
• környezeti döntések és beruházások társadalmi ellenőrzését végzik;
• fenntarthatóbb szabályozást vagy közpolitikát kezdeményeznek;
• fellépnek a természeti erőforrások védelmében;
• támogatják a környezetvédelmi aktivizmust;
• azért dolgoznak, hogy a zöld átállás a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekeit is figyelembe vegye.

A pályázat országosan nyitott, de külön ösztönzik a hátrányos helyzetű térségekben működő, illetve sérülékeny csoportok által vezetett vagy velük dolgozó szervezetek jelentkezését. A támogatható célok és tevékenységek részletesen

Milyen tevékenységek támogathatók?

A felsorolás nem kizárólagos, de a felhívás különösen az alábbiakat emeli ki:

• érdekérvényesítés és jogvédelem;
• kutatás, elemzés és szakpolitikai javaslatok készítése;
• döntéshozatali folyamatokban való részvétel;
• közpolitikák végrehajtásának nyomon követése;
• stratégiai pereskedés;
• jogi és pszichológiai segítségnyújtás;
• közösségszervezés;
• önkéntességet és állampolgári aktivitást erősítő programok;
• sérülékeny vagy kirekesztett csoportok elérése és érdekképviselete;
• civil hálózatok és együttműködések kialakítása;
• szemléletformálás és képzés;
• oknyomozó újságírás;
• médiatudatosság és dezinformáció elleni fellépés;
• társadalmi változást előmozdító kulturális tevékenység;
• interkulturális párbeszéd;
• európai és határokon átnyúló együttműködés.

Fontos korlátozás, hogy a szociális szolgáltatás önmagában nem elegendő pályázati cél. Ilyen szolgáltatás csak akkor támogatható, ha szorosan kapcsolódik az érdekérvényesítéshez, a közösségi részvételhez vagy az állampolgári szerepvállalás erősítéséhez.

Kik pályázhatnak?

A felhívás szerint legalább egy éve bejegyzett, Magyarországon működő, nonprofit és politikailag, kormányzatilag, illetve gazdasági szervezetektől független szervezetek pályázhatnak.

A jogosult szervezeti formák:

• egyesület – bizonyos kizárt egyesületi formák kivételével;
• alapítvány – a közalapítvány és vagyonkezelő alapítvány kivételével;
• szociális szövetkezet;
• kizárólag természetes személyek tulajdonában lévő, 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató nonprofit gazdasági társaság.

A szervezet:

• nem működhet személyes haszonszerzés céljából;
• esetleges nyereségét nem oszthatja fel;
• nem képviselheti kizárólag a tagjai gazdasági vagy szakmai érdekeit;
• független kell legyen a kormányzattól, önkormányzatoktól, politikai pártoktól és gazdasági szervezetektől;
• köteles elfogadni az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó alapelveket.

Nem pályázhatnak:

• politikai pártok;
• vallási intézmények;
• szakszervezetek és munkáltatói szervezetek;
• gazdasági kamarák;
• közalapítványok és vagyonkezelő alapítványok;
• nyereséget felosztó szövetkezetek;
• kizárólag gazdasági vagy szakmai érdekképviseletet végző szervezetek.

Hit alapú civil szervezet pályázhat, ha egyébként megfelel a civil szervezeti feltételeknek, és a támogatott projekt nem irányul vallási tanok népszerűsítésére, misszióra vagy térítésre.

Partnerség

A partnerség nem kötelező. A felhívás lehetőség szerint legfeljebb két partner bevonását ajánlja.

Partner lehet többek között:

• más civil szervezet;
• állami vagy önkormányzati intézmény;
• gazdasági szervezet;
• nemzetközi szervezet;
• Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában bejegyzett szervezet;
• más kedvezményezett országban, Ukrajnában vagy Szerbiában működő szervezet;
• meghatározott feltételekkel informális vagy önsegítő csoport.

A partnernek érdemben részt kell vennie a projektben. Egy szolgáltató vagy beszállító nem projektpartner, hanem alvállalkozó.

Egy szervezet:

• egy pályázatban lehet főpályázó;
• további legfeljebb két projektben lehet partner.

Az a szervezet, amely a Civil Alap 2026. tavaszi felhívásaiban egynél több projektre kapott támogatást, ezen a felhíváson nem pályázhat.

Elszámolható költségek

Elszámolhatók különösen:

• munkabér, járulékok és közterhek;
• utazási költségek és napidíjak;
• új vagy használt eszközök beszerzése;
• fogyóeszközök és készletek;
• külső szolgáltatások és vállalkozói szerződések;
• könyvvizsgálati költség;
• bérleti díj és rezsi;
• általános irodafenntartási költségek;
• ingatlan felújítása, átalakítása vagy korszerűsítése.

Az ingatlanhoz kapcsolódó felújítási és korszerűsítési költségek nem haladhatják meg a projekt közvetlen elszámolható költségeinek 50%-át.

A 15 000 eurót meghaladó szerződések esetében igazolható módon biztosítani kell a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt, például megfelelő ár-összehasonlítással.

A szervezeti kapacitásfejlesztésre – elsősorban adománygyűjtési és közösségi finanszírozási kampányok kialakítására – a támogatás legfeljebb 5%-a tervezhető.

Pénzügyi elszámolási lehetőségek

A pályázó tevékenységenként lebontott, tételes költségvetést készít, de a későbbi elszámolás egyszerűsített formában történhet:

1. Átalányösszeg: az adott tevékenységhez tartozó összeg akkor számolható el, ha a vállalt tevékenységet teljes egészében megvalósították és megfelelően igazolták.
2. 40%-os átalánydíj: a közvetlen személyi költségeket tételesen kell elszámolni, minden más kiadásra pedig a személyi költségek 40%-ának megfelelő átalány számítható fel.
3. Kombinált elszámolás: a személyi költségek tételesek, az egyéb kiadások pedig tevékenységenként meghatározott átalányösszegként számolhatók el.

A megfelelő elszámolási módot a szerződéskötés során a lebonyolítóval közösen határozzák meg.

A támogatás kifizetése

• A támogatást euróban utalják a szervezet forintalapú bankszámlájára.
• A bank az összeget automatikusan forintra váltja.
• Az árfolyamkockázat a támogatott szervezetet terheli.
• Az előleget a szerződés aláírását követő 10 munkanapon belül fizetik ki.
• A további támogatás éves, azonos összegű részletekben érkezik, az időközi beszámolók elfogadása után.
• A támogatás legalább 10%-át záró kifizetésként visszatartják, és csak a záróbeszámoló elfogadása után utalják át.

Ez a nagyobb összegű, többéves projektek esetében likviditási tervezést is igényel.

Mit jelent a hatásközpontú pályázat?

A pályázatban nem elegendő felsorolni, hogy a szervezet hány rendezvényt, képzést vagy kampányt fog megvalósítani. Be kell mutatni a teljes változási folyamatot:

• milyen problémát azonosítottak;
• kiket érint a probléma;
• milyen konkrét változást kívánnak elérni;
• milyen tevékenységek vezetnek ehhez;
• milyen közvetlen eredmények születnek;
• hogyan mérik a társadalmi hatást;
• mi marad fenn a projekt lezárása után.

A pályázónak a kötelező programszintű indikátorok mellett saját projektindikátorokat is meg kell határoznia. Ezekhez célértéket és igazolási módot kell rendelni, például jelenléti ívet, fényképet, képernyőképet, elkészült szakpolitikai javaslatot vagy nyilvános érdekképviseleti eredményt.

Értékelési szempontok

A támogathatósághoz legalább 23 pont szükséges. A projekt relevanciája és a pályázó szakmai kapacitása kizáró jellegű szempont: ha ezek valamelyikére mindkét értékelő nulla pontot ad, a pályázat automatikusan kiesik.