Betöltés

Gyakran Ismételt Kérdések

Csongrád-Csanád megye

Gyakran Ismételt Kérdések

Kedves Olvasóink!

Ezen az oldalon a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azokra adott válaszokat gyűjtöttük össze.

A kérdések között megtalálhatóak jogi, közhasznúsági, pénzügyi, könyvviteli, adózási és pályázati témák is.

Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Tegyék fel kérdéseiket a civilcsongrad@gmail.com email címen, és arra is válaszolunk!

 

A civil szervezeteket az a törvényszék veszi nyilvántartásba, amelyiknek az illetékességi területén a szervezet székhelye van. Ezt követően minden eljárást azon a törvényszéken kell kezdeményezni amelyik a szervezetet nyilvántartásba vette (akkor is, ha időközben a szervezet székhelye-változásbejegyzési eljárás eredményeként- megváltozott).
Nem. A közhasznú alapítvány és egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás tárgyi illetékmentes, a civil szervezetek változásbejegyzési eljárásáért pedig a közhasznú alapítványok és egyesületek személyes illetékmentessége folytán nem kell fizetni.

Módosultak az Alapítványokra vonatkozó illetékszabályok (2020. január 01-től)

Tájékoztató alapítványoknak: Módosulnak az illetékszabályok

Az alapítvány fogalmának változása

2020. január 1-jétől az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak az a magyarországi alapítványi szervezet minősül, amely a közhasznú jogállást megszerezte. Emellett alapítvány lehet külföldi alapítvány1 is, ha igazolni tudja, hogy a magyarországi nyilvántartásba vétel kivételével teljesíti a közhasznúság feltételeit.2

Mivel az újonnan létrejött alapítványok még nem rendelkezhetnek közhasznú minősítéssel, ezek esetében türelmi időt biztosít a törvény. Az alapítás évében és az azt követő két évben az alapítvány akkor is megfelel az új tartalmú alapítványfogalomnak, ha vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig a közhasznú minősítést megszerzi.
 

Mi a jelentősége ennek a változásnak?

Az illetéktörvény alkalmazásában alapítványoknak minősülő szervezetekre a törvény teljes, feltételes személyes illetékmentességet ad. Eddig az az alapítvány, amely teljesítette a személyes mentesség feltételeit – függetlenül a közhasznú minősítésétől – minden illetékfajta (öröklési, ajándékozási, visszterhes, közigazgatási, bírósági illeték) megfizetése alól mentesült. Ez 2020. január 1-jétől, főszabályként csak a közhasznú jogállású alapítványok esetében elérhető.

Fontos az is, hogy 2020. január 1-jétől a személyes illetékmentesség az EGT-államban nyilvántartásba vett, külföldi alapítványokra alkalmazható a hazai alapítványokkal azonos feltételek alapján.


Egy közhasznú alapítvány számára mit jelent ez a változás?

Ha az alapítvány rendelkezik közhasznú jogállással, akkor számára a módosuló szabályozás gyakorlati következményekkel nem jár. A közhasznú alapítványokat az eddigieknek megfelelően megilleti a feltételes személyes illetékmentesség, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben a vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.3


Ha egy alapítvány nem rendelkezik közhasznú jogállással, milyen szabályok vonatkoznak rá 2020. január 1-től?

A törvény átmeneti szabálya 2022. december 31-ig türelmi időt biztosít minden olyan alapítványnak, amely 2019. december 31-én magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezetnek minősül. Ezen alapítványoknak azonban vállalni kell azt is, hogy legkésőbb 2023. január 15-ig a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szereznek, és ezt igazolják.

Ha az alapítvány ezt a vállalását nem teljesíti, a feltételes személyes mentesség miatt meg nem fizetett illetéket meg kell fizetnie az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal együtt. Az alapítvány megszűnése esetén ez a fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.

A 2022. december 31-ig terjedő türelmi idő leteltét követően a nem közhasznú jogállású alapítvány nem minősül az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak, ezért nem lesz jogosult a feltételes személyes illetékmentességre sem. Ez nem feltétlenül jelenti azonban azt, hogy ezen alapítványokat minden vagyonszerzés esetben illetékfizetés terheli, mivel egyes jogügyletekre az illetéktörvény külön (tárgyi) illetékmentességet biztosít.4

Hogyan szerezheti meg egy alapítvány a közhasznú minősítést?

Ennek feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény tartalmazza.

Milyen feltételeket kell teljesítenie egy külföldi alapítványnak ahhoz, hogy a magyar közhasznú alapítványokkal azonos illetékkedvezményeket élvezzen?

Külföldi alapítványokra azonos feltételek irányadóak, mint a magyarországi alapítványokra.
Mivel Magyarországon közhasznú jogállást szerezni a külföldi alapítványok nem tudnak, azt kell igazolniuk, hogy megfelelnek a közhasznú jogállás feltételeinek, kivéve a magyarországi nyilvántartásba vételt. A személyes illetékmentesség emellett a külföldi alapítványoknak is akkor jár, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben társasági adónak megfelelő közteher-fizetési kötelezettségük nem volt.
Külföldi, újonnan alapított alapítvány is vállalhatja, hogy az alapítás évét követő második év végéig teljesíti a közhasznúvá minősítés feltételeit. Ebből az is következik, hogy a mulasztással járó szankciók is megegyeznek a hazai alapítványokra vonatkozó szabályokkal.

A fentiekre vonatkozó jogszabályhelyek:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés v) pontja az alapítvány fogalmáról
Az Itv. 99/T. § az alapítványoknak türelmi időt biztosító átmeneti rendelkezésekről
Az Itv. 87. § (6) bekezdése a vállalt közhasznúság megszerzésének elmulasztása esetén irányadó jogkövetkezményekről
Az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pont, illetve 5. § (2)-(4) bekezdés az alapítványok személyes illetékmentességéről

 

1EGT-államban nyilvántartásba vett
2A közhasznú jogállás feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 31. §-37. § tartalmazza
3Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés f) pont, illetve 5. § (2)-(4) bekezdés
4Így például öröklés útján történő szerzés esetén a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány); ajándékozás esetén a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése illetékmentes.

forrás:

https://nav.gov.hu/tarsasagok/nav/ado/illetek/Tajekoztato_alapitvan20191213.html?classname=T4Portlet&keywords=T4

 

 

további információk:

https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/2020-januar-1-napjan-hatalyba-lepo-jogszabaly-modositasok-erintik-civil

 

https://szegeditorvenyszek.birosag.hu/szamlaszamok

A szervezet képviselője,-alapítvány esetén az alapító is- továbbá a bejegyzett képviselőtől származó közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a civil szervezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is kérheti kivonat kiállítását a nyilvántartást vezető bíróságtól. A kivonatért illetékbélyeggel kell fizetni a Törvényszék munkatársainál.

Minden év május 31-ig letétbe kell helyezni a számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet az Országos Bírósági Hivatal felé.

A civil szervezeteknek egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.

A civil szervezeteknek a NAV oldaláról tölthetik le a „14KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, 2016. május 31-éig kizárólag elektronikus úton kellett beküldeni a NAV részére az Ügyfélkapun keresztül.

Az adatlap mellé az ABEV programot is le kell töltenie azoknak, akik a közzétételi kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, mert az adatlap kizárólag ezen programon keresztül tölthető ki. Előnye, hogy a program útmutatót és hibajelzést is ad, ha nem helyesen töltik ki a lapot.

A 14KOZ számú közleményben szerepelnie kellett mindazon szja 1 %-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság

  • 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére,
  • a tárgyévben (2015-ben) felhasznált összegként figyelembe kell venni azon összeget is, amelyet a kedvezményezett már az utalás évében, azaz a 2014. évben felhasznált, illetve amelyet
  • a kedvezményezett a hibátlan 13KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel.

A közleményt abban az esetben is be kell nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2014. évben nem utalt ki a kedvezményezett és jogelődje részére szja 1%-os összeget az állami adó- és vámhatóság, azonban a 13KOZ jelű közleményében a kedvezményezett és/vagy jogelődje tartalékolt összeget tüntetett fel.

Amennyiben a kedvezményezett a számára 2008. év előtt átutalt összeg (vagy egy része) tartalékolásáról döntött (és erről sajtóközlemény útján beszámolt), az érintett összegeket 2015. december 31-ig használhatta fel. Ha a kedvezményezett a kiutalt összeget 2015. december 31-ig felhasználni nem tudta, akkor ezt nem sajtóközlemény útján, hanem a 14KOZ jelű közlemény „F” blokkjában kell feltüntetnie, és a fel nem használt összeget a közlemény benyújtásával egyidejűleg a NAV-nak viszza kell fizetnie.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

Az adatlapon meg kell adni a szervezet hivatalos adatait, egy táblázatban a kiutalt 1%-os összeg felhasználási módját (adott évben a két évvel korábban kiutalt 1%-os támogatást), majd írásban is be kell mutatni, hogy mire költötte a civil szervezet vagy intézmény a kapott összeget. Bár a tárgyév, melyről el kell számolni mindig az adott 1% kiutalását követő évet jelenti, amennyiben a szervezet/intézmény megkezdte a pénz elköltését még a kiutalás évében, akkor azt is bele kell számolni.

A pénzügyi adatoknál külön kell tételezni a működésre (mely a felhasznált összeg max. 25%-a), illetve a cél szerinti tevékenységre használt összeget, valamint a még el nem költött részt a tovább tartalékolt rovatban kell megjeleníteni.

A kitöltött, kész lapot a „Kapcsolat az Ügyfélkapuval” fül alatti „Elektronikus küldés Ügyfélkapun keresztül” felirat megnyomása után tudjuk benyújtani a NAV-nak, amennyiben a civil szervezet/intézet már érvényes regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.hu oldalon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a NAV által továbbított közleményeket a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján (www.civil.info.hu) június 30-tól legalább 1 évig ingyenesen teszi közzé. Azon kedvezményezettek, amelyek saját honlappal rendelkeznek, az 1% felhasználásáról szóló közleményüket el kell helyezzék azon legkésőbb május 31-éig, és azt onnan 1 évig nem távolíthatják el.

Egyesület létrehozásához legalább 10 fő szükséges, akik az alakuló ülésen kimondják a szervezet megalakulását, az alapszabályát elfogadják és megválasztják a képviseleti szervét. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az egyesület az alapító tagok által elfogadott alapszabályon alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani. 

Elérhetőségeink | Szegedi Törvényszék (birosag.hu)

A kérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok:

  • az alapszabály
  • az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék (tagok neve, lakhelye, aláírása)
  • az alakuló ülés jegyzőkönyve
  • az alakuló ülés jelenléti íve (dátum, helyszín, a jelenlévők neve, lakóhelye, aláírása)
  • a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
  • az ügyvezetés tisztségelfogadói nyilatkozata

Nem, a közhasznú jogállás 2 év működési után kezdeményezhető, a szükséges feltételek fennállása esetén.

A szervezet erőforrásait és társadalmi támogatottságát jelző egyes szervezeti mutatóknak meg kell felelniük a Civil Törvény által támasztott alábbi feltételeknek. A feltételek teljesülését a bíróság visszamenőleg, a szervezet megelőző két évről szóló beszámolója és közhasznúsági melléklete alapján vizsgálja.

Az erőforrás-ellátottság alábbi három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két évre vonatkozóan:

  1. a szervezet átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

A társadalmi támogatottság alábbi három feltétele közül teljesíteni kell legalább egyet az előző két évre vonatkozóan:

  1. az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszközöket nem kell figyelembe venni), vagy
  2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
  3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

Bizonyos esetekben szükség lehet a létesítő okirat módosítására. Ha a létesítő okirat korábban nem tartalmazta az alábbi feltételek valamelyikét, akkor a tekintetben módosítani kell azt a következőképpen.

A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések):

  • a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára;
  • ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére;
  • a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére;
  • az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.
  • A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről):
  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);
  • a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
  • a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
  • a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat:

  • a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő (lásd bővebben a következő kérdésnél);
  • annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  • annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  • annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú tevékenységekről a létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységet végez, és azok milyen jogszabály alapján tekinthetők közhasznúnak. Itt lényeges, hogy a jogalkotó nem célt, hanem feladatot jelölt meg. A feladat azt jelenti, hogy nem úgy kell megjelölni az átvállalt feladat jogszabályi alapját, hogy az általános (céljellegű) legyen, hanem konkrét feladatot kell jogszabályi szinten megjelölnie a létesítő okiratban az alapítóknak.

A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.

Az önkéntes segítés egyik lehetőségeként az un. közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait határozza meg a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény. Megalkotásának célja az volt, hogy az önkéntesség, e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, és az önkéntesség e területének intézményesítésével, bizonyos kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözze az állampolgárok és szervezetek részvételét a társadalom előtt álló feladatok önkéntes segítő tevékenységgel történő megoldásában.
Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát értjük. Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, szervezhető, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen – az önkéntes számára pedig adómentes módon –, ha bejelentkezik a törvény hatálya alá, vagyis a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába.
A közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásáról bővebb információt (keresés a regisztrált szervezetek között, bejelentés módja, formája, szükséges űrlapok, stb.) a Civil Információs Portálon találhat.

Magyarországon 2020. november 1-ig 12.135 db fogadó szervezet regisztrált a Köt. alá amely azt mutatja, hogy azt a szervezetek széles köre ismeri és alkalmazza  a törvényben foglaltakat, de minden esetben érdemes tájékozódni az adott szervezet státuszáról a http://kot.emmi.gov.hu/onkentesseg link alatti keresőfelületen.

Közérdekű önkéntes tevékenységnek minősül:

  • Helyi önkormányzat, ezek társulása, illetve települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladati körében
  • Kisebbségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében
  • Költségvetési szerv az alaptevékenysége körében
  • a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;Magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében
  • Jogszabályban meghatározott közszolgáltatási, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve -intézmény, egészségügyi szolgáltató, közoktatási, felsőoktatási, muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár, nyilvános magánlevéltár, közművelődési intézmény
  • A nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében végzett tevékenység.

Az önkéntesség a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megtartásában is szerepet játszhat. Az 1993. évi III. törvény (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) 36. § (3) bekezdése szerint az ellátásra való jogosultság évenkénti felülvizsgálata során, amikor az eltelt egy évben minimum 30 nap munkaviszonyt, vagy egyszerűsített foglalkoztatást, vagy közfoglalkoztatásban eltöltött időt kell igazolni, akkor ebbe az igazolandó időtartamba a közérdekű önkéntes tevékenység is beleszámítható.


Viszont 2013-ban amikor megtörtént a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény felülvizsgálata, az egyértelműen elhatárolta az iskolai közösségi szolgálat és a közérdekű önkéntes tevékenység fogalmát. A köznevelési törvény szerint a „közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. A közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak. A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi előfeltételeként nem érdek nélküli.

Postacím:
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 1253 Budapest, Pf. 36.
Ügyfélszolgálat:
H, SZ, P:   9-12
K, Cs    :  13-16
Ügyfélszolgálati elérhetőségek:
Telefon: +36 1 896 0620
  
E-mail cím:  nea@bgazrt.hu

A legtöbb civil szervezet kezel személyes adatokat. Ezeket érdemes két nagy csoportra elkülöníteni:

  • vannak a szervezettel, a munkatársakkal, munkaviszonnyal kapcsolatos adatok (itt nem foglalkozunk vele),
  • és azok, amelyek a szervezet működése során keletkeznek, a szervezet másoktól gyűjti be és tárolja őket.

A törvény értelmében minden olyan adat személyes adatnak minősül, amely kapcsolatba hozható az érintettel – különösen ilyen a neve, azonosítója, telefonszáma, emailcíme, lakcíme, és azok is, amelyekből következtetéseket lehet levonni az érintettre nézve.

A személyes adat kategóriáján belül külön kört alkotnak a különleges adatok, amelyek olyan érzékeny információk, amelyek a nemzetiségre, politikai, vallási meggyőződésre, szexuális életre vagy beállítottságra, egészségi állapotra vagy éppen kóros szenvedélyre utalnak.

A személyes adatnak kezelője az, akinél az adat van, vagyis az is adatkezelésnek minősül, hogyha az adatok egy senki által nem használt pendrive-on vagy egy fiók mélyén elsüllyesztett papíron szerepelnek. A három fő tudnivaló ennek kapcsán:

  • az adatkezelés csak meghatározott célhoz kötött lehet (és ha a cél megvalósul, az adatokat törölni kell);

  • az adatkezelés csak az érintett beleegyezésén alapulhat, az erről szóló dokumentummal az adatkezelőnek kell tudnia bizonyítani, hogy az adatkezelés jogszerű;

  • az adatkezelő felelőssége, hogy gondoskodjon az adatok védelméről, vagyis hogy azok ne kerüljenek át máshoz.

Májusban lép hatályba az adatvédelemről szóló egységes EU-s szabályozás, az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). A GDPR sok változást hoz, az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb szempontokat, amikre érdemes odafigyelni az adatkezelés során.

Önellenőrző kérdések:

  • Milyen személyes adatokkal dolgozunk és milyen adatokat kezelünk?

  • Hol tároljuk ezeket az adatokat? (online, papíron, fájlokban stb.)

  • Milyen módon szivároghatnak ki az adatok? Mit teszünk egy adatszivárgás esetén?

  • Ki férhet hozzá az adatokhoz a szervezeten belül és kívül? (zárható szekrényben vannak? jelszóval védett fájlban? link birtokában bárki hozzáférhet az adatokat tartalmazó fájlhoz? stb.)

  • Mi(k) az adatkezelés célja(i)? Megvalósultak ezek a célok, vagy még folyamatban vannak?

  • Milyen hozzájárulást adtak a természetes személyek az adatkezeléshez?

Fontos, hogy az adatok kezelésének kell, hogy legyen valamilyen jogalapja. Ez civil szervezetek esetében leginkább az lehet, hogy az érintett hozzájárul az adatai kezeléséhez. A hozzájárulás ténye az érintettektől származó, az adatkezelésre vonatkozó, írásbeli hozzájárulási nyilatkozattal bizonyítható, ezt az adat kezelőjének kell megőriznie. Javasoljuk, hogy az adatkezelés csak a feltétlenül szükséges ideig és csak a feltétlenül szükséges adatokra vonatkozzon, azokat az adatokat, amelyek nem ilyenek, javasoljuk törölni.

Az adatkezelésre felhatalmazó hozzájárulásokat meg kell őrizni. A GDPR szerint az adatkezelőnek utólag is tudnia kell igazolni, hogy az érintettek a rendeletnek megfelelően hozzájárultak az adatkezeléshez. Ennek megfelelően a hozzájárulásokat meg kell őrizni, lehetőleg úgy, hogy visszakereshető legyen és kérés esetén törölni is lehessen a kérdéses adatokat.

16. év alattiak adatait csak a szülői hozzájárulással szabad kezelni. Ezt a fentieknek megfelelően dokumentálni kell.

Érdemes felülvizsgálni a meglévő adatvédelmi szabályzato(ka)t, adatvédelmi tájékoztatókat, egységesíteni és a szervezet honlapján is közzétenni azokat. A tájékoztató térjen ki az érintetteknek a kezelt adataival kapcsolatos jogaira is, ilyen például az adatok törléséhez való jog (az ún. elfeledtetéshez való jog).

Jó, ha van a szervezetben egy adatvédelmi felelős, aki tisztában van az adatvédelem szabályaival és odafigyel az adatok jogszerű kezelésére. Természetesen ez a munkaidejének csak kis részét köti majd le (a kezelt adatok mennyiségétől függően), de jobb, ha van valaki, akinek a dedikált feladata, hogy átgondolja a szervezeten belül az adatkezelési folyamatokat, és maximalizálja a személyes adatok védelmét, szükség esetén pedig hatásos lépéseket tudjon tenni.

Ha ún. adatvédelmi incidens történik, vagyis illetéktelen személyhez vagy nyilvánosságra kerülnek a személyes adatok, akkor ezt a lehető leghamarabb jelenteni kell az adatvédelmi hatóságnak (NAIH).

tasz.hu

---------------------

A Net-jog.hu Adatvédelmi és Internetjogi Tanácsadó Iroda írása az alábbi linken érhető el.

Felkészülés az Adatvédelmi Rendelet alkalmazására 12 lépésben
https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html 

Dr. Holló Dóra Ügyvéd: A Nagy GDPR Kérdezz-felelek
https://7blog.hu/gdpr/

Milyen szabályok vonatkoznak a kép- és hangfelvétel készítésére? - interjú Jakabosné dr. Németh Monikával
https://birosag.hu/media/aktualis/milyen-szabalyok-vonatkoznak-kep-es-hangfelvetel-keszitesere-interju-jakabosne-dr

Angol nyelvű összefoglalók:

Useful GDPR Resources:
https://www.eugdpr.org/more-resources-1.html

Önellenőrző lista adatkezelők számára, kapcsolódó magyarázatokkal (www.ico.org.uk):
https://ico.org.uk/for-organisations/resources-and-support/data-protection-self-assessment/data-controllers/

Egyéb önellenőrző listák:
https://ico.org.uk/for-organisations/resources-and-support/data-protection-self-assessment/

Az összeállítást folyamatosan bővítjük.

"Röviden: szinte borítékolhatóan komoly bírságoknak teszed ki magadat és a cégedet.

Hosszabban: azért javasolt mindenkinek felülvizsgálnia és hatályosítania az adatkezelési gyakorlatát, mert a GDPR az eddigieknél sokkal szigorúbb szankcionálási eszközöket ad a nemzeti hatóságok (Magyarországon a NAIH) kezébe:

a bírság maximális mértéke 20 millió euró vagy az előző év világpiaci árbevételének 4 %-a. A kettő közül a magasabb jelenti a felső határt. Természetesen a NAIH a konkrét bírság összegét számos tényezőtől teszi majd függővé, így figyelembe veszi a jogsértés súlyát, mértékét, az okozott sérelem nagyságát, illetve azt, hogy az gondatlanságból, szándékosságból, netán menthető nemtudásból fakad-e"

Dr. Holló Dóra Ügyvéd

https://7blog.hu/gdpr/

 

A 2011. évi CLXXV. Tv. 2.§ (6.) során meghatározásra került a civil szervezet fogalma, amit korábban csupán a gyakorlati szükségszerűség miatt emlegettünk a nonprofit szervezet fogalmán belül.

Civil szervezetnek tekintjük a civil társaságot, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület (a párt kivételével) és az alapítványt.

forrás: nonprofit.hu

Tartalmi elemei

  1. a mérleg (egyszerűsített mérleg)
  2. az eredménykimutatás (eredménylevezetés)
  3. kettős könyvvitel esetében a kiegészítő melléklet (Ec tv. 29.§. 2/c)
  4. közhasznúsági melléklet (minden civil szervezet köteles készíteni, Ec tv.29.§. 3.)

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni

  • a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként
  • a támogatási program keretében kapott visszatérítendő támogatásokra vonatkozó részletezett adatokat

Közhasznúsági mellékletben be kell mutatni

  • a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat,
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
  • a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását,

a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Ezt a helyzetet megelőzni lehet, kezelni nem: ha a tagok szabályos képviseleti meghatalmazást adnak más személyeknek, akik helyettük az üléseken eljárhatnak, akkor a meghatalmazott személyekkel meg lehet tartani a határozatképes ülést.

A másik lehetőség, amire szintén érdemes felkészülni és a Ptk. lehetőséget ad rá, az elektronikus úton lebonyolított ülésezés. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti. Fontos hangsúlyozni, hogy a létesítő okiratban erre a kérdésre ki kell térni.

 A harmadik lehetőség, hogy a határozatképtelen ülést követően összehív a szervezet egy másik ülést, amely a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Fontos szabály, hogy a megismételt ülést nem lehet a határozatképtelen ülés előtt összehívni (akár ugyanabban a meghívóban, amiben az eredetileg tervezett ülésre hívja meg a tagokat a képviselő), hanem csak azt követően.

Az „elnöki” pozíciót a jogszabály is ismeri, a „pénztáros” elnevezést ugyanakkor a törvény nem nevesíti, de a gyakorlatban nagyon sok egyesületnél létezik. Ennek megfelelően olyan kikötés nincs  a jogszabályban, hogy „az elnök és a pénztáros nem lehet ugyanazon személy”, ugyanakkor célszerű és kifejezetten ajánlott, hogy ez a két pozíció elkülönüljön, ez az egyesület tagjainak is érdeke.

Röviden tehát a válasz: a jogszabály ugyan nem zárja ki, de nem javasolt a dolog, később problémás lehet.

A civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei:

- magánszemélyek adományai
- cégek hozzájárulásai
- állami támogatások (európai uniós vagy hazai támogatások)
- önkormányzati támogatások
- a személyi jövedelemadó kötelezettséget teljesítő adózók1 %-os felajánlásai

A nyilvántartásba vételi, illetve változásbejegyzési eljárás során alkalmazandó dokumentumok elkészítéséhez tartalmi és egyben formai segítséget is nyújt a birosag.hu oldal. Ezek a sablonok a gyakorlatban többször előforduló hibák kiküszöbölése mellett, az új Ptk. és az új közhasznúsági törvény előírásainak figyelembevételével kerültek megszövegezésre. Mindemellett azok bírósági eljárásokban való alkalmazása nem garantálja a kérelem pozitív elbírálását, illetve a hiánypótlási felhívás nélküli bejegyzést, mert tartalmuk a jogszabály változások folytán folyamatosan alakuló bírói gyakorlathoz igazodik.

Az okiratsablonok az alábbi helyről letölthetők: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok.

2014. március 15. napján hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. (Ptk.). A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett egyesület, alapítvány a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezéseit felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz. Egyesület és alapítvány 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet.

Rendezvény időpontjának, helyszínének változása engedélyköteles – kérjük, nyújtson be az EPER-ben erre vonatkozó módosítási kérelmet!

Ebben az esetben szükséges megvárni, míg a kérelem bírálatra, kiértesítésre kerül – ezt követően nyújtható be az újabb kérelem – a támogatási időszak utolsó napjáig!

A letétbehelyezés a szervezet számviteli beszámolójának az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH-nál) történő letétbehelyezését jelenti. Letétbehelyezés igazolásául elfogadható: a postára adás feladóvevénye, vagy az OBH igazolása, illetve az OBH érkeztető bélyegzője a www.birosag.hu oldalon megtalálható számviteli beszámolón.

 

Igen, a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap pályázatai esetében nincs ezzel kapcsolatos kitétel.

 

Ha a pályázó a pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, és azok jellegüknél fogva pótolhatók, a BGA Zrt. egy alkalommal felszólítja a pályázót a pályázat kijavítására.

A hiánypótlást a pályázónak elektronikus úton kell benyújtania a NIR-en keresztül. A hiánypótlás benyújtására a hiánypótlási felhívás elektronikus kézbesítését követő nyolc napon belül van lehetőség.

Igen, a 2011. évi CLXXV. törvény  - az egyesülési jogról,  a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról -  29§ (3) pontja szerint ezt minden civil szervezetnek meg kell tennie.

Ha támogatásról van szó, azt úgy kell tekinteni, mint bármilyen más, a magánszférából érkező támogatást. Ezt a törvény egységesen adományként kezeli.

Az Országos Bírósági Hivatal honlapján, erre a linkre kattintva:

https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

A Bethlen Gábor Alapkezelő közzétette a 2020. október 12-én megjelent pályázatokhoz kapcsolódó “Gyakran Ismételt Kérdések”  (GYIK) című segédletét.

A GYIK az „Adományok után járó normatív kiegészítésen alapuló támogatás civil szervezetek részére 2020.”, a „Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2021.” valamint a „Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás 2021.” pályázatokhoz nyújt segítséget.

A GYIK megtekinthető, letölthető:
GYIK_NEA_2020_10_12.pdf (bgazrt.hu)

  1. Regisztráljon az Nemzetpolitikai Információs Rendszerbe (NIR), vagy, ha már korábban regisztrált, ellenőrizze a regisztrációjának érvényességét és adatainak helyességét. A regisztrációs felület elérhető: itt 

  2. Ellenőrizze a pályázati kiírásban és az útmutatóban, hogy jogosult-e pályázni! A szervezet jogosult pályázni, ha:
  • helyi vagy területi hatókörrel működik
  • nem pályázik a NEA összevont pályázati felhívásának keretében
  • a 2018. és 2019. évi számviteli beszámolóját letétbe helyezte,
  • a szervezet bevétele 2018-ban és 2019-ben is kevesebb volt, mint 5 millió Ft.
  1. Ellenőrizze, hogy a szervezet 2018. és 2019. évi számviteli beszámolói elérhetők a birosag.hu oldalon! Ha még nem érhető el a Civil szervezetek névjegyzéke (keresés) | Magyarország Bíróságai (birosag.hu) honlapon, akkor a beszámolót és a letétbe helyezést igazoló dokumentumot együtt kell csatolni a pályázathoz!

  2. Ellenőrizze, hogy a szervezet 2018. és 2019. évi beszámolói – tartalmukban – teljesek. A beszámolónak tartalmaznia kell a mérleget, továbbá a könyvelés módjától függően az eredménylevezetést vagy eredménykimutatást. Ismétlődő formai hiba, hogy a szervezetek – bár már régebb óta működnek – üresen hagyják a beszámoló előző évre vonatkozó oszlopait. Az esetleges hibát új beszámoló elfogadásával és közzétételével lehet javítani. 

  3. Ellenőrizze a beszámolókban, hogy a szervezet a bevétele alapján jogosult pályázni! Ismétlődő hiba, hogy a beszámoló kitöltésénél, nem veszik figyelembe, hogy a nyomtatványon ezer forintban kell megadni a tételeket. (pl: 1 = 1 ezer Ft; 10=10 ezer Ft; 500 = 500 ezer Ft) Az esetleges hibát új beszámoló elfogadásával és közzétételével lehet javítani.  

  4. Egy szövegszerkesztő programban írjon egy legfeljebb 2.000 karakter terjedelmű szöveget, melynek tartalma: „a szervezet tevékenységeinek, eddigi eredményeinek bemutatása”! Segítség lehet az alábbi címszavak mentén haladni:
  • Mióta létezik a szervezet?
  • Mi a küldetése?
  • Milyen feltételek között működik szervezet, illetve mit tud hozzáadni a projekt megvalósításához /emberi erőforrások (foglalkoztatottak, „szerződéses” munkatársak önkéntesek); infrastrukturális és dologi feltételek/
  • A szervezet munkájának háttere. Miért van szükség a szervezet munkájára? Milyen problémák megoldásához járul hozzá?
  • Mely szervezetekkel, intézményekkel működik együtt?
  • Az adott kollégium tevékenységének megfelelő eredmények (2-3 évre visszamenőleg; számszerűsíthető eredmények, kiemelve azokat az eredményeket, amelyek előkészítették a mostani projektet, ha korábban nyert a szervezet NEA-t annak eredménye, a folyamatos, egymásra épülő munka kiemelése)

Ezt a leírást a „Projektterv” pont alatt található mezőbe kell majd feltölteni!  A 2.000 karakter kevesebb, mint egy fél gépelt oldalnyi szöveget jelent, ezért a lényeges elemeket érdemes kiemelni. A pirossal szedett elemek azok, amelyeket kivonatolva át lehet emelni a projekt 8. pontjában említett összefoglalásba.

  1. Egy szövegszerkesztő programban írjon egy legfeljebb 2.000 karakter terjedelmű szöveget, melynek tartalma: “a szervezet működésével, működtetésével kapcsolatos tervek bemutatása a költségterv indoklásának alátámasztása”!  Hasznos lehet az alábbi címszavak mentén haladni:
  • a pályázat indokoltsága (miért van szüksége a szervezetnek és a szervezet által elért embereknek, közösségeknek a pályázati támogatásra; milyen helyi probléma megoldására vagy lehetőség kihasználására irányul a pályázat?)
  • Mi a cél?
  • Milyen célcsoport, célcsoportok igényeit szolgálja ki a szervezet?
  • A pályázat tevékenységei és/vagy mit akarunk, mire van szükségünk, mihez kérünk támogatást!
  • a tervezett ütemezés
  • A pályázat mennyiségi és minőségi eredménye,
  • pályázat hatása a helyi, térségi stb. vagy szakmai közösségre

A pirossal szedett elemek azok, amelyeket kivonatolva át lehet emelni 8. pontban említett összefoglalásba.

  1. A korábbi évtől eltérően a pályázati űrlap kér egy hosszabb összefoglalást a projekt tatalmáról. Egy szövegszerkesztő programban írjon egy legfeljebb 2.000 karakter terjedelmű szöveget, ami összefoglalja a pályázat tartalmát. Hasznos lehet az alábbi címszavak mentén haladni:
  • a szervezet jelenlegi helyzete, jellemzői
  • a szervezet munkájának háttere. Miért van szükség a szervezet munkájára?
  • a pályázat indokoltsága
  • miért van szüksége a szervezetnek és a szervezet által elért embereknek, közösségeknek a pályázati támogatásra
  • milyen helyi probléma megoldására vagy lehetőség kihasználására irányul a pályázat
  • a pályázat célja és a helyi igények kapcsolódása a pályázati célhoz
  • a pályázat tevékenységei
  • pályázat mennyiségi és minőségi eredménye,
  • pályázat hatása a helyi, térségi stb. vagy szakmai közösségre

Felesleges teljesen új szöveget írni, a 7. és 8. pontban ismertetett leírások lényegi részeit lehet átmásolni ide. Sőt! Figyelembe véve, hogy az egyszerűsített pályázatnál nincs tartalmi bírálat elegendő lehet ezt a legfeljebb 2 000 karakter terjedelmű szöveget megírni, és ennek részeit átmásolni a részletes leírásokba (6. és 7. pont).

  1. A korábban nem volt, de most már szükséges egy nagyon rövid összefoglalás is. Egy szövegszerkesztő programban írjon egy legfeljebb 500 karakter terjedelmű szöveget, amiben összefoglalva leírja a pályázatának célját, tartalmát!

  2. Tervezze meg előre a pályázat költségvetését ebben segít az Útmutató 1. „A támogatás terhére elszámolható költségek köre” pontja! A tervezéshez segítséget jelenthet az általunk közreadott táblázat:

    TERVEZET:
  Segédlet a NEA 2020 pályázatok költségvetésének tervezéséhez        
Főkategória és alklategória  kiválasztása: Költségtétel kiválasztása:
Költségtétel megnevezése
Költség összege: Költségek indoklása, részletező  Mi kerülhet ide?  
1 Személyi jellegű ráfordítások  (1.)   0      
Bérköltség (1.1) Bérköltség-munkaviszony (1.1.1.)        Munkavállaló bére, betegszabadság, járulékok, táppénz-hozzájárulás, munkavállaló munkába járásának költsége, béren kívüli juttatások, egyéb. (A béreket és járulékokat lehet egy soron tervezni, nem kell a munkavállónként sem megbontani, a költség indoklásánál ezt ki lehet mutatni)  
Bérköltség (1.1) Ösztöndíj (1.1.2.)       Ösztöndíj (2004. évi CXXIII. törvény III/A. fejezet szerint), járulékok, egyéb.   
Bérköltség (1.1) Egyszerűsített foglalkoztatás költsége (1.1.3.)       Egyszerűsített foglalkoztatás díja, egyszerűsített foglalkoztatás járulékai, egyéb.  
Bérköltség (1.1) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (1.1.4.)       Magánszeméllyel kötött megbízási szerződés szakmai feladat ellátására, magánszeméllyel kötött vállalkozási szerződés szakmai feladatok ellátására, járulékok, egyéb.  
Bérköltség (1.1) Önkéntes foglalkoztatott költségei (1.1.5.)       Önkéntes foglalkoztatott költségei, étkezés, egészségügyi szolgáltatás, használt saját eszközök költségének megtérítése, élet-, egészség- és balesetbiztosítás díja, napidíj, egyéb.  
2 Anyagjellegű ráfordítások (2.)   0      
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Ingatlan, jármű, egyéb eszközök üzemeltetésének költségei (2.1.1.)       Bérleti díj, közüzemi díjak, fűtőanyag, javítás, karbantartás költségei, üzemeltetés költsége, biztosítás, üzemanyag, parkolási, úthasználati díj, számítástechnikai fogyóeszközök, egyéb (Csak a saját, illetve tartósan bérelt ingatlan, jármű)  
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Ingatlan, jármű, egyéb eszközök üzemeltetésének költségei (2.1.1.)          
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Adminisztráció költségei (2.1.2.)       Nyomtatvány, irodaszer, adminisztrációs szolgáltatások, jogszabályi megfelelést segítő szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások díja, hatósági díjak, illetékek, kamat, egyéb.  
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Adminisztráció költségei (2.1.2.)          
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) PR-, marketing-, kommunikációs költségek (2.1.3.)       PR, marketing költségek, hirdetés, reklámköltségek, PR, marketing kiadványok, arculati elemek, PR, marketingszolgáltatások, Postaköltség, telefon költség, internet költsége, honlap fenntartás, üzemeltetés költsége, belső kommunikációs kiadványok, egyéb.  
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) PR-, marketing-, kommunikációs költségek (2.1.3.)          
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Szervezet- és humánerőforrás-fejlesztés költségei (2.1.4.)       Oktatás, továbbképzés költsége, konferenciák, szemináriumok, szakmai találkozók részvételi díja, szervezet munkatársainak /önkénteseinek szervezett saját képzés költségei, szakkönyvek, előfizetési díjak, komplex szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés, vezetés, irányítás fejlesztése, belső-, külső kommunikáció fejlesztése, minőségirányítási rendszer, egyéb.  
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Szállítás, utazás, kiküldetés költségei (2.1.5.)       Szállásdíj, utazási költség, személygépkocsi költségtérítés, személyszállítás, fuvarozás, raktározás, logisztikai szolgáltatások, egyéb.  
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Szállítás, utazás, kiküldetés költségei (2.1.5.)          
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Védőruházat, védőfelszerelés, munkaruha, jelmez, formaruha, javítás, karbantartás, készítés költségei, egyéb. (2.1.6.)       Védőruházat, védőfelszerelés, munkaruha, jelmez, formaruha, javítás, karbantartás, készítés költségei, egyéb.  
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Egyéb beszerzések, szolgáltatások (2.1.7.)       Egyéb anyagok, tagdíjak, nevezési díjak, közhasznú tevékenységben foglalkoztatott állatok költségei, egyéb anyagjellegű szolgáltatások, biztosítási díjak, reprezentáció, vállalkozási szerződés alkalmi feladatok ellátására, egyéb nem magánszeméllyel kötött megbízási és vállalkozási szerződés díja, egyéb.  
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Egyéb beszerzések, szolgáltatások (2.1.7.)          
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Egyéb beszerzések, szolgáltatások (2.1.7.)          
Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Egyéb beszerzések, szolgáltatások (2.1.7.)          
3. Beszerzések, beruházások, felújítások (3.)   0      
Beruházások és egyéb tárgyi eszközök beszerzése (3.1.) Tárgyi eszköz beszerzése (3.1.1.)       Igazgatási eszköz, berendezés, célszerinti tevékenység eszközei, berendezései, egyéb  
Beruházások és egyéb tárgyi eszközök beszerzése (3.1.) Tárgyi eszköz beszerzése (3.1.1.)          
Beruházások és egyéb tárgyi eszközök beszerzése (3.1.) Immateriális javak beszerzése (3.1.2.)       Immateriális javak beszerzése, szellemi termék, vagyoni értékű jogok, egyéb.  
Beruházások és egyéb tárgyi eszközök beszerzése (3.1.) Immateriális javak beszerzése (3.1.2.)          
Beruházások és egyéb tárgyi eszközök beszerzése (3.1.) Saját tulajdonú ingatlan felújítása (3.1.3.)       Vállalkozási és megbízási szerződés díja, engedélyek beszerzésének díja, fuvarozási, szállítmányozási díj, raktározás, egyéb.  
Beruházások és egyéb tárgyi eszközök beszerzése (3.1.) Saját tulajdonú ingatlan felújítása (3.1.3.)          
  ÖSSZESEN (1+2+3)   0      

PÉLDA:

Főkategória kiválasztása: Alkategória kiválasztása: Költségtétel kiválasztása: Költségtétel megnevezése
például:
Költségek indoklása, részletező magyarázata például: Ide tartozik például Megjegyzés
Személyi jellegű ráfordítások  (1.)  Bérköltség (1.1.) Bérköltség munkaviszony (1.1.1.)  Munkavállaló bére és járulékai ... fő bére bruttó … Ft +  járulék = … Ft/hó * 12 hónap = …Ft Munkavállaló bére, betegszabadság, járulékok, táppénz-hozzájárulás, munkavállaló munkába járásának költsége, béren kívüli juttatások, egyéb.  
(1.) Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség (1.1.) Ösztöndíj (1.1.2.) Ösztöndíj  1 munkvállaló után fizetendő ösztöndíj  és járuléka  … Ft/év  (a  hatályos rendelekezések alapján számolva) Az ösztöndíjas foglkoztatás és a járadéka Az ösztöndíjas foglkoztatást a 2004. évi CXXIII. Törvény III/A. fejezete szabályozza
(1.) Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség (1.1.) Egyszerűsített foglalkoztatás költségei (1.1.3.) Egyszerűsített foglalkoztatás díja A foglalkoztatott díja … Ft/nap  + ...Ft/nap adó * … nap = … Ft
vagy
…Ft/év a szervezet programjainak megvalósításhoz kapcsolódó alkalmi foglalkoztatásra
Egyszerűsített foglalkoztatás díja, egyszerűsített foglalkoztatás járulékai, egyéb.  
(1.) Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség (1.1.) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (1.1.4.)  Megbízási díj és járuléka  … fő megbízása * … Ft/fő + járulék (a  hatályos rendelekezések alapján számolva) a … feladat elvégzésére Magánszeméllyel kötött megbízási szerződés szakmai feladat ellátására, magánszeméllyel kötött vállalkozási szerződés szakmai feladatok ellátására, járulékok, egyéb.  
(1.) Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség (1.1.) Önkéntes foglakoztatott költségei (1.1.5.)  az önkéntes tv. szerinti  juttatások  … Ft/év útiköltség térítése az önkéntesekenek;    Az  önkéntesek jutalmazása …Ft/év (A szervezet … fő jutalmazásával számol) Önkéntes foglalkoztatott költségei (2005.évi
LXXXVIII. tv. alapján, önkéntes tevékenysége
ellátása közben/érdekében felmerült költségek.  Nem az önkéntes munka pénzben számított értéke!
Önkéntes foglalkoztatott költsége csak abban az esetben támogatható, amennyiben a szervezet a 2005.évi LXXXVIII. tv. alapján regisztrálta magát, mint Önkéntes foglalkoztató és az önkéntes szerződésben szerepelnek ezen juttatások.
Anyagjellegű ráfordítások (2.) Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Ingatlan, jármű, egyéb eszközök üzemeltetésének költsége (2.1.1.) Bérleti díj …Ft/hó *12 hónap bérleti díj a szervezet telephelyének fenntartásához;
… Ft/óra * …. óra = … Ft bérleti díj  a szervezet által használt terem béreletére  
Bérleti díj, közüzemi díjak, fűtőanyag, javítás, karbantartás költségei, üzemeltetés költsége, biztosítás, üzemanyag, parkolási, úthasználati díj, számítástechnikai fogyóeszközök, egyéb.  
Anyagjellegű ráfordítások (2.) Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Adminisztráció költségei (2.1.2,) A számviteli, jogi megfelelés és banki könyvvitel költsége könyvelési díj: … Ft/ év, a számviteli politika és belső szabályzatok frissítése: ..FT/év , jogi tanácsadás …Ft/év; bankszámlavezetés költsége … Ft/év Nyomtatvány, irodaszer, adminisztrációs szolgáltatások, jogszabályi megfelelést segítő szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások díja, hatósági díjak, illetékek, kamat, egyéb.  
Anyagjellegű ráfordítások (2.) Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) PR, marketing, kommunikációs költségek (2.1.3.)     PR-, marketingköltségek, hirdetés, reklámköltségek, PR-, marketingkiadványok, arculati elemek, PR-, marketingszolgáltatások, postaköltség, telefonköltség, internet költsége, honlapfenntartás, üzemeltetés költsége, belső kommunikációs kiadványok, egyéb. Kizárólag csak a szervezet működéséhez kapcsolódó költségek számolhatók el, azaz egy adott programmal kapcsolatos PR, marketing költségek nem támogathatók!
Anyagjellegű ráfordítások (2.) Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Szervezet- és humánerő-forrás fejlesztésének költségei (2.1.4.)     Oktatás, továbbképzés költsége, konferenciák, szemináriumok, szakmai találkozók részvételi díja, szervezet munkatársainak/önkénteseinek szervezett saját képzés költségei, szakkönyvek, előfizetési díjak, komplex szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés, vezetés, irányítás fejlesztése, belső, külső kommunikáció fejlesztése, minőségirányítási rendszer, egyéb.  
Anyagjellegű ráfordítások (2.) Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Szállítás, utazás-, kiküldetés költségei (2.1.5.)     Szállásdíj, utazási költség, személygépkocsi költségtérítés, személyszállítás, fuvarozás, raktározás, logisztikai szolgáltatások, egyéb  
Anyagjellegű ráfordítások (2.) Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Munka-, és védőruha, védőfelszerelés költségei (2.1.6.)     Védőruházat, védőfelszerelés, munkaruha, jelmez, formaruha, javítás, karbantartás, készítés költségei, egyéb.  
Anyagjellegű ráfordítások (2.) Igénybe vett szolgáltatások értéke (2.1.) Egyéb beszerzések, szolgáltatások (2.1.7.)     Egyéb anyagok, tagdíjak, nevezési díjak, közhasznú tevékenységben foglalkoztatott állatok költségei, egyéb anyagjellegű szolgáltatások, biztosítási díjak, reprezentáció, vállalkozási szerződés alkalmi feladatok ellátására, egyéb nem magánszeméllyel kötött megbízási és vállalkozási szerződés díja, egyéb.  
Beszerzések, beruházások, felújítások (3.) Beruházások és egyéb tárgyi eszközök beszerzése (3.1.) Tárgyi eszköz beszerzése (3.1.1.)     Igazgatási eszköz, berendezés, célszerinti tevékenység eszközei, berendezései, egyéb  
Beszerzések, beruházások, felújítások (3.) Beruházások és egyéb tárgyi eszközök beszerzése (3.1.) Immateriális javak beszerzése (3.1.2.)     Immateriális javak beszerzése, szellemi termék, vagyoni értékű jogok, egyéb.  
Beszerzések, beruházások, felújítások (3.) Beruházások és egyéb tárgyi eszközök beszerzése (3.1.) Saját tulajdonú ingatlan felújítása (3.1.3.)     Vállalkozási és megbízási szerződés díja, engedélyek beszerzésének díja, fuvarozási, szállítmányozási díj, raktározás, egyéb.  

11.

Utalja át a 2.000 Ft pályázati díjat a Támogatáskezelő számlaszámára Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 10032000-00310024-00000017 (közlemény rovatba írja be a szervezet adószámát és azt, hogy NEA, így: ……..-..-..NEA 


12.

Amikor megnyílik a pályázat az előre elkészített tartalmakat már csak be kell másolnia a NIR felületére!

 

A pályázatok benyújtásának időpontja és támogatási idejét az alábbi táblázat tartalmazza:

Kollégium Benyújtási határidő 

 

kezdete

Benyújtási
határidő vége
Közösségi környezet 2020.11.12. 8.00 óra 2020.12.11. 12:00
Mobilitás és alkalmazkodás 2020.11.12. 8.00 óra 2020.12.11. 12:00
Nemzeti összetartozás 2020.11.12. 8.00 óra 2020.12.11. 12:00
Társadalmi felelősségvállalás 2020.11.12. 8.00 óra 2020.12.11. 12:00
Új nemzedékek jövőjéért 2020.11.12. 8.00 óra 2020.12.11. 12:00

 

Előny:

Ha a pályázat hivatalos dátumának megnyitása előtt Ön már felkészülten tudja megkezdeni a pályázatírást.

Tegyen előkészületeket, előzetesen már regisztrálja a szervezetét a pályázati felületre, amennyiben még nem rendelkezik NIR regisztrációval 1. pontban leírtak szerint és utalja át a pályázati díjat a 11. pontban leírtak szerint.

 

Amennyiben a szervezetnek igazolásra van szüksége arról, hogy a már megküldött, de még közzé nem tett beszámoló az OBH részére beadásra került, célszerű benyújtani a megküldést igazoló tértivevény dátumát, vagy fénymásolatát, mert ez alapján a küldemény gyorsabban azonosítható.
Elektronikusan megküldött beszámoló esetén, amennyiben az az Országos Bírósági Hivatal által közzétételre befogadásra kerül, a beküldő Ügyfélkapujára kerül kiküldésre az igazolás, amelyet a későbbi felhasználás érdekében érdemes elmenteni illetve kinyomtatni.
Az igazolás megküldését kérheti személyesen, illetve ezen az e-mail címen: 

Igen, azonban a képviselő által a beküldő személy részére adott  – a letétbe helyezés és közzététel céljából történő benyújtásra, viszontválasz fogadására történő –meghatalmazását a Pp. 196.§ alapján teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyet az űrlaphoz elektronikus formában átalakítva – pdf formátumban – csatolni kell.  [Cnytv. 5. § (1) bek. 9.§, 21. § (8) bek., Pp. 69-73. §, 196. §] .

Felhívjuk a könyvelők szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál történő eljárásra szóló meghatalmazás, illetve az arról szóló igazolás a civil szervezeti beszámoló OBH általi közzétételéhez való jogosultságát nem igazolja, az ő esetükben is szükség van teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazásra.
Tájékoztatjuk, hogy minden egyes beküldés esetén csatolni kell a beküldő személy részére adott meghatalmazást!
A képviselő által az ügyfélkapun beküldő részére adott meghatalmazást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 196.§ alapján teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyet az űrlaphoz elektronikus formába átalakítva – pdf formátumban – csatolni szükséges.
Teljes bizonyító erejű magánokirat, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
(1) a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.
(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat – értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is – teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően – az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
(3) Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.
A meghatalmazáshoz mintát itt éri el: 

A pályázónak a pályázat beadása napjáig 2.000,- Ft összegű pályázati díjat kell megfizetnie (egy összegben) kizárólag banki utalással az alábbi fizetési számlaszámra:

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

10032000-00310024-00000017 (IBAN HU20100320000031002400000017)

Az utalás során a közlemény rovatban fel kell tüntetni, hogy „NEA” és a pályázó adószámát.

Az utalást alátámasztó banki dokumentumot (pl. banki átutalási megbízás, bankszámlakivonat nyitóés záró egyenleggel) csatolni szükséges a NIR Mellékletek űrlapjára.

A pályázat benyújtásakor a szervezet e-mail címét pontosan szükséges megadni, mert a pályázati díjról szóló számla elektronikus számlaként erre az e-mail címre kerül megküldésre.

Az önkéntes tevékenységnek hazai keretek között 4 fő ismérve van:

  • az önkéntes szabad akaratán alapuló,
  • szűkebb baráti vagy családi körön kívül,
  • közvetlen anyagi ellenszolgáltatás nélkül (de a tevékenység ellátásával kapcsolatos költségek megtéríthetőek),
  • a közjó érdekében végzett tevékenység.

Magyarországon az önkéntes tevékenységnek nem nem feltétele, hogy az civil szervezeti vagy intézményi keretek között történjen, de az esetek többségében szerencsés, ha a szervezeti koordinációs háttér valamilyen formában biztosított.

Az önkéntes tevékenységről szóló jogszabályt 2005-ben fogadta el a parlament, majd 2005. október 1-vel lépett hatályba, s mára már a civil szervezetek körében ismert jogszabállyá vált.

A törvény szerint önkéntes tevékenység az ún. fogadó szervezeteknél, a törvény által meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett munka. A törvény meghatározza a fogadó szervezetek körét és az ott végezhető tevékenységet is.

Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, mely ingyenes megbízási jogviszonynak tekintendő, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen és az önkéntes számára pedig adómentes módon, ha bejelentkezik a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába.

Magyarországon 2020. november 1-ig 12.135 db fogadó szervezet regisztrált a Köt. alá amely azt mutatja, hogy azt a szervezetek széles köre ismeri és alkalmazza  a törvényben foglaltakat, de minden esetben érdemes tájékozódni az adott szervezet státuszáról a http://kot.emmi.gov.hu/onkentesseg link alatti keresőfelületen.

Közérdekű önkéntes tevékenységnek minősül:

  • Helyi önkormányzat, ezek társulása, illetve települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladati körében
  • Kisebbségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében
  • Költségvetési szerv az alaptevékenysége körében
  • a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;Magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében
  • Jogszabályban meghatározott közszolgáltatási, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve -intézmény, egészségügyi szolgáltató, közoktatási, felsőoktatási, muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár, nyilvános magánlevéltár, közművelődési intézmény
  • A nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében végzett tevékenység.

Az önkéntesség a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megtartásában is szerepet játszhat. Az 1993. évi III. törvény (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) 36. § (3) bekezdése szerint az ellátásra való jogosultság évenkénti felülvizsgálata során, amikor az eltelt egy évben minimum 30 nap munkaviszonyt, vagy egyszerűsített foglalkoztatást, vagy közfoglalkoztatásban eltöltött időt kell igazolni, akkor ebbe az igazolandó időtartamba a közérdekű önkéntes tevékenység is beleszámítható.


Viszont 2013-ban amikor megtörtént a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény felülvizsgálata, az egyértelműen elhatárolta az iskolai közösségi szolgálat és a közérdekű önkéntes tevékenység fogalmát. A köznevelési törvény szerint a „közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. A közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak. A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad

akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi előfeltételeként nem érdek nélküli.

Az új szabályok szerint nem. Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Természetesen, ha az alapítók kívánják, az alapszabály tartalmát alakuló közgyűlésen is meghatározhatják.

A szervezet a bírósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, tehát működését a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdheti meg.

Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el, így az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. Ők egyben az egyesület törvényes képviseletét is ellátják, képviseleti jogukat önállóan gyakorolják. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. Alapítvány esetében a kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.

Ptk. 3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A kuratórium tagjaira ezt meghaladóan további szabályok vonatkoznak.

Ptk. 3:397. § [A kuratórium]

(1) A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.

(2) A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie.

(3) Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

(4) Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

(5) Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Az a szervezet amely a 2011. december 31. napján hatályos szabályok alapján közhasznú volt, 2014. május 31. napjáig megőrzi ezt a státuszát és a hozzá kapcsolódó kedvezményeket, jogállása közhasznú. Amennyiben a szervezet ezt követően is szeretné megtartani közhasznú jogállását, úgy 2014. május 31. napjáig terjeszthet elő kérelmet az Ectv.-nek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vétele iránt. A kérelmet a külön erre a célra rendszeresített űrlapon kell benyújtani.

 

A 2011. évi CLXXV. Tv. 2.§ (6.) során meghatározásra került a civil szervezet fogalma. Civil szervezetnek tekintjük a civil társaságot, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesületet (a párt kivételével) és az alapítványt. Általában spontán módon, kezdeményezésre, mozgalomból kinőve jön létre.
 
A civil szervezet olyan nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik. A szervezet közcélú tevékenységet és közfeladatot lát el, azaz a szervezetnél tágabb közösség érdekében jár el.

1. a Felhatalmazó levél 

  • a BGA Zrt. oldaláról kinyomtatott, számlavezető bank által aláírt eredeti példány


2.  az Aláírási címpéldány

  • A szervezet képviselőjének aláírási címpéldánya,
  • illetve ha 3 éven belül, azaz 2019. vagy 2020. évben nyertes pályázatukhoz már benyújtották és azóta adataikban és a képviselő személyében nem történt változás, akkor  az adatok változatlanságáról szóló nyilatkozat.

A nyilatkozat letölthető: https://civil.info.hu/nea/kezdolap/dokumentumtar/index.html

 

3. és az Általános nyilatkozat 

  • a pályázat benyújtásakor aláírt és a NIR felületre feltöltött nyilatkozat eredeti példánya. A nyilatkozat a NIR -ből (Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer) a szerződéskötés szakaszában is letölthető

Az általános nyilatkozat letölthető: https://nir.bgazrt.hu/bga/

 

-

Hírlevél

Feliratkozáshoz kattintson a nyílra!

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig naprakész maradjon.
Feliratkozását  civilcsongrad@gmail.com emailcímen is jelezni tudja!

Adatkezelési Tájékoztatónk:

https://drive.google.com/file/d/1ci5x4YY1QUl9ZrPN5AVTJplHyQL-_jzT/view

A Csongrád-Csanád Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ (Civil Központ) tevékenysége és programjai a Miniszterelnökség és Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósulnak meg,

a CKSZ-KP-1-2021/1-000006 azonosító számú pályázat keretében.