Betöltés

Gyakran Ismételt Kérdések

Csongrád-Csanád megye

Gyakran Ismételt Kérdések

Ezen az oldalon a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azokra adott válaszokat gyűjtöttük össze.

A kérdések között megtalálhatóak jogi, közhasznúsági, pénzügyi, könyvviteli, adózási és pályázati témák is.

Tegyék fel kérdéseiket a civilcsongrad@gmail.com email címen, és arra is válaszolunk!

 

A civil szervezeteket az a törvényszék veszi nyilvántartásba, amelyiknek az illetékességi területén a szervezet székhelye van. Ezt követően minden eljárást azon a törvényszéken kell kezdeményezni amelyik a szervezetet nyilvántartásba vette (akkor is, ha időközben a szervezet székhelye-változásbejegyzési eljárás eredményeként- megváltozott).
Nem. A közhasznú alapítvány és egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás tárgyi illetékmentes, a civil szervezetek változásbejegyzési eljárásáért pedig a közhasznú alapítványok és egyesületek személyes illetékmentessége folytán nem kell fizetni.

Módosultak az Alapítványokra vonatkozó illetékszabályok (2020. január 01-től)

Tájékoztató alapítványoknak: Módosulnak az illetékszabályok

Az alapítvány fogalmának változása

2020. január 1-jétől az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak az a magyarországi alapítványi szervezet minősül, amely a közhasznú jogállást megszerezte. Emellett alapítvány lehet külföldi alapítvány1 is, ha igazolni tudja, hogy a magyarországi nyilvántartásba vétel kivételével teljesíti a közhasznúság feltételeit.2

Mivel az újonnan létrejött alapítványok még nem rendelkezhetnek közhasznú minősítéssel, ezek esetében türelmi időt biztosít a törvény. Az alapítás évében és az azt követő két évben az alapítvány akkor is megfelel az új tartalmú alapítványfogalomnak, ha vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig a közhasznú minősítést megszerzi.
 

Mi a jelentősége ennek a változásnak?

Az illetéktörvény alkalmazásában alapítványoknak minősülő szervezetekre a törvény teljes, feltételes személyes illetékmentességet ad. Eddig az az alapítvány, amely teljesítette a személyes mentesség feltételeit – függetlenül a közhasznú minősítésétől – minden illetékfajta (öröklési, ajándékozási, visszterhes, közigazgatási, bírósági illeték) megfizetése alól mentesült. Ez 2020. január 1-jétől, főszabályként csak a közhasznú jogállású alapítványok esetében elérhető.

Fontos az is, hogy 2020. január 1-jétől a személyes illetékmentesség az EGT-államban nyilvántartásba vett, külföldi alapítványokra alkalmazható a hazai alapítványokkal azonos feltételek alapján.


Egy közhasznú alapítvány számára mit jelent ez a változás?

Ha az alapítvány rendelkezik közhasznú jogállással, akkor számára a módosuló szabályozás gyakorlati következményekkel nem jár. A közhasznú alapítványokat az eddigieknek megfelelően megilleti a feltételes személyes illetékmentesség, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben a vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.3


Ha egy alapítvány nem rendelkezik közhasznú jogállással, milyen szabályok vonatkoznak rá 2020. január 1-től?

A törvény átmeneti szabálya 2022. december 31-ig türelmi időt biztosít minden olyan alapítványnak, amely 2019. december 31-én magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezetnek minősül. Ezen alapítványoknak azonban vállalni kell azt is, hogy legkésőbb 2023. január 15-ig a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szereznek, és ezt igazolják.

Ha az alapítvány ezt a vállalását nem teljesíti, a feltételes személyes mentesség miatt meg nem fizetett illetéket meg kell fizetnie az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal együtt. Az alapítvány megszűnése esetén ez a fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.

A 2022. december 31-ig terjedő türelmi idő leteltét követően a nem közhasznú jogállású alapítvány nem minősül az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak, ezért nem lesz jogosult a feltételes személyes illetékmentességre sem. Ez nem feltétlenül jelenti azonban azt, hogy ezen alapítványokat minden vagyonszerzés esetben illetékfizetés terheli, mivel egyes jogügyletekre az illetéktörvény külön (tárgyi) illetékmentességet biztosít.4

Hogyan szerezheti meg egy alapítvány a közhasznú minősítést?

Ennek feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény tartalmazza.

Milyen feltételeket kell teljesítenie egy külföldi alapítványnak ahhoz, hogy a magyar közhasznú alapítványokkal azonos illetékkedvezményeket élvezzen?

Külföldi alapítványokra azonos feltételek irányadóak, mint a magyarországi alapítványokra.
Mivel Magyarországon közhasznú jogállást szerezni a külföldi alapítványok nem tudnak, azt kell igazolniuk, hogy megfelelnek a közhasznú jogállás feltételeinek, kivéve a magyarországi nyilvántartásba vételt. A személyes illetékmentesség emellett a külföldi alapítványoknak is akkor jár, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben társasági adónak megfelelő közteher-fizetési kötelezettségük nem volt.
Külföldi, újonnan alapított alapítvány is vállalhatja, hogy az alapítás évét követő második év végéig teljesíti a közhasznúvá minősítés feltételeit. Ebből az is következik, hogy a mulasztással járó szankciók is megegyeznek a hazai alapítványokra vonatkozó szabályokkal.

A fentiekre vonatkozó jogszabályhelyek:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés v) pontja az alapítvány fogalmáról
Az Itv. 99/T. § az alapítványoknak türelmi időt biztosító átmeneti rendelkezésekről
Az Itv. 87. § (6) bekezdése a vállalt közhasznúság megszerzésének elmulasztása esetén irányadó jogkövetkezményekről
Az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pont, illetve 5. § (2)-(4) bekezdés az alapítványok személyes illetékmentességéről

 

1EGT-államban nyilvántartásba vett
2A közhasznú jogállás feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 31. §-37. § tartalmazza
3Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés f) pont, illetve 5. § (2)-(4) bekezdés
4Így például öröklés útján történő szerzés esetén a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány); ajándékozás esetén a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése illetékmentes.

forrás:

https://nav.gov.hu/tarsasagok/nav/ado/illetek/Tajekoztato_alapitvan20191213.html?classname=T4Portlet&keywords=T4

 

 

további információk:

https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/2020-januar-1-napjan-hatalyba-lepo-jogszabaly-modositasok-erintik-civil

 

https://szegeditorvenyszek.birosag.hu/szamlaszamok

A szervezet képviselője,-alapítvány esetén az alapító is- továbbá a bejegyzett képviselőtől származó közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a civil szervezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is kérheti kivonat kiállítását a nyilvántartást vezető bíróságtól. A kivonatért illetékbélyeggel kell fizetni a Törvényszék munkatársainál.

Minden év május 31-ig letétbe kell helyezni a számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet az Országos Bírósági Hivatal felé.

A civil szervezeteknek egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.

A civil szervezeteknek a NAV oldaláról tölthetik le a „14KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, 2016. május 31-éig kizárólag elektronikus úton kellett beküldeni a NAV részére az Ügyfélkapun keresztül.

Az adatlap mellé az ABEV programot is le kell töltenie azoknak, akik a közzétételi kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, mert az adatlap kizárólag ezen programon keresztül tölthető ki. Előnye, hogy a program útmutatót és hibajelzést is ad, ha nem helyesen töltik ki a lapot.

A 14KOZ számú közleményben szerepelnie kellett mindazon szja 1 %-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság

  • 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére,
  • a tárgyévben (2015-ben) felhasznált összegként figyelembe kell venni azon összeget is, amelyet a kedvezményezett már az utalás évében, azaz a 2014. évben felhasznált, illetve amelyet
  • a kedvezményezett a hibátlan 13KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel.

A közleményt abban az esetben is be kell nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2014. évben nem utalt ki a kedvezményezett és jogelődje részére szja 1%-os összeget az állami adó- és vámhatóság, azonban a 13KOZ jelű közleményében a kedvezményezett és/vagy jogelődje tartalékolt összeget tüntetett fel.

Amennyiben a kedvezményezett a számára 2008. év előtt átutalt összeg (vagy egy része) tartalékolásáról döntött (és erről sajtóközlemény útján beszámolt), az érintett összegeket 2015. december 31-ig használhatta fel. Ha a kedvezményezett a kiutalt összeget 2015. december 31-ig felhasználni nem tudta, akkor ezt nem sajtóközlemény útján, hanem a 14KOZ jelű közlemény „F” blokkjában kell feltüntetnie, és a fel nem használt összeget a közlemény benyújtásával egyidejűleg a NAV-nak viszza kell fizetnie.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

Az adatlapon meg kell adni a szervezet hivatalos adatait, egy táblázatban a kiutalt 1%-os összeg felhasználási módját (adott évben a két évvel korábban kiutalt 1%-os támogatást), majd írásban is be kell mutatni, hogy mire költötte a civil szervezet vagy intézmény a kapott összeget. Bár a tárgyév, melyről el kell számolni mindig az adott 1% kiutalását követő évet jelenti, amennyiben a szervezet/intézmény megkezdte a pénz elköltését még a kiutalás évében, akkor azt is bele kell számolni.

A pénzügyi adatoknál külön kell tételezni a működésre (mely a felhasznált összeg max. 25%-a), illetve a cél szerinti tevékenységre használt összeget, valamint a még el nem költött részt a tovább tartalékolt rovatban kell megjeleníteni.

A kitöltött, kész lapot a „Kapcsolat az Ügyfélkapuval” fül alatti „Elektronikus küldés Ügyfélkapun keresztül” felirat megnyomása után tudjuk benyújtani a NAV-nak, amennyiben a civil szervezet/intézet már érvényes regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.hu oldalon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a NAV által továbbított közleményeket a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján (www.civil.info.hu) június 30-tól legalább 1 évig ingyenesen teszi közzé. Azon kedvezményezettek, amelyek saját honlappal rendelkeznek, az 1% felhasználásáról szóló közleményüket el kell helyezzék azon legkésőbb május 31-éig, és azt onnan 1 évig nem távolíthatják el.

Egyesület létrehozásához legalább 10 fő szükséges, akik az alakuló ülésen kimondják a szervezet megalakulását, az alapszabályát elfogadják és megválasztják a képviseleti szervét. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az egyesület az alapító tagok által elfogadott alapszabályon alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

A kérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok:

  • az alapszabály
  • az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék (tagok neve, lakhelye, aláírása)
  • az alakuló ülés jegyzőkönyve
  • az alakuló ülés jelenléti íve (dátum, helyszín, a jelenlévők neve, lakóhelye, aláírása)
  • a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
  • az ügyvezetés tisztségelfogadói nyilatkozata

Nem, a közhasznú jogállás 2 év működési után kezdeményezhető, a szükséges feltételek fennállása esetén.

A szervezet erőforrásait és társadalmi támogatottságát jelző egyes szervezeti mutatóknak meg kell felelniük a Civil Törvény által támasztott alábbi feltételeknek. A feltételek teljesülését a bíróság visszamenőleg, a szervezet megelőző két évről szóló beszámolója és közhasznúsági melléklete alapján vizsgálja.

Az erőforrás-ellátottság alábbi három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két évre vonatkozóan:

  1. a szervezet átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

A társadalmi támogatottság alábbi három feltétele közül teljesíteni kell legalább egyet az előző két évre vonatkozóan:

  1. az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszközöket nem kell figyelembe venni), vagy
  2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
  3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

Bizonyos esetekben szükség lehet a létesítő okirat módosítására. Ha a létesítő okirat korábban nem tartalmazta az alábbi feltételek valamelyikét, akkor a tekintetben módosítani kell azt a következőképpen.

A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések):

  • a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára;
  • ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére;
  • a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére;
  • az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.
  • A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről):
  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);
  • a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
  • a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
  • a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat:

  • a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő (lásd bővebben a következő kérdésnél);
  • annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  • annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  • annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú tevékenységekről a létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységet végez, és azok milyen jogszabály alapján tekinthetők közhasznúnak. Itt lényeges, hogy a jogalkotó nem célt, hanem feladatot jelölt meg. A feladat azt jelenti, hogy nem úgy kell megjelölni az átvállalt feladat jogszabályi alapját, hogy az általános (céljellegű) legyen, hanem konkrét feladatot kell jogszabályi szinten megjelölnie a létesítő okiratban az alapítóknak.

A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.

Az önkéntes segítés egyik lehetőségeként az un. közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait határozza meg a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény. Megalkotásának célja az volt, hogy az önkéntesség, e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, és az önkéntesség e területének intézményesítésével, bizonyos kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözze az állampolgárok és szervezetek részvételét a társadalom előtt álló feladatok önkéntes segítő tevékenységgel történő megoldásában.
Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát értjük. Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, szervezhető, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen – az önkéntes számára pedig adómentes módon –, ha bejelentkezik a törvény hatálya alá, vagyis a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába.
A közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásáról bővebb információt (keresés a regisztrált szervezetek között, bejelentés módja, formája, szükséges űrlapok, stb.) a Civil Információs Portálon találhat.

Postacím:
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 1253 Budapest, Pf. 36.
Ügyfélszolgálat:
H, SZ, P:   9-12
K, Cs    :  13-16
Ügyfélszolgálati elérhetőségek:
Telefon: +36 1 896 0620
  
E-mail cím:  nea@bgazrt.hu

A legtöbb civil szervezet kezel személyes adatokat. Ezeket érdemes két nagy csoportra elkülöníteni:

  • vannak a szervezettel, a munkatársakkal, munkaviszonnyal kapcsolatos adatok (itt nem foglalkozunk vele),
  • és azok, amelyek a szervezet működése során keletkeznek, a szervezet másoktól gyűjti be és tárolja őket.

A törvény értelmében minden olyan adat személyes adatnak minősül, amely kapcsolatba hozható az érintettel – különösen ilyen a neve, azonosítója, telefonszáma, emailcíme, lakcíme, és azok is, amelyekből következtetéseket lehet levonni az érintettre nézve.

A személyes adat kategóriáján belül külön kört alkotnak a különleges adatok, amelyek olyan érzékeny információk, amelyek a nemzetiségre, politikai, vallási meggyőződésre, szexuális életre vagy beállítottságra, egészségi állapotra vagy éppen kóros szenvedélyre utalnak.

A személyes adatnak kezelője az, akinél az adat van, vagyis az is adatkezelésnek minősül, hogyha az adatok egy senki által nem használt pendrive-on vagy egy fiók mélyén elsüllyesztett papíron szerepelnek. A három fő tudnivaló ennek kapcsán:

  • az adatkezelés csak meghatározott célhoz kötött lehet (és ha a cél megvalósul, az adatokat törölni kell);

  • az adatkezelés csak az érintett beleegyezésén alapulhat, az erről szóló dokumentummal az adatkezelőnek kell tudnia bizonyítani, hogy az adatkezelés jogszerű;

  • az adatkezelő felelőssége, hogy gondoskodjon az adatok védelméről, vagyis hogy azok ne kerüljenek át máshoz.

Májusban lép hatályba az adatvédelemről szóló egységes EU-s szabályozás, az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). A GDPR sok változást hoz, az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb szempontokat, amikre érdemes odafigyelni az adatkezelés során.

Önellenőrző kérdések:

  • Milyen személyes adatokkal dolgozunk és milyen adatokat kezelünk?

  • Hol tároljuk ezeket az adatokat? (online, papíron, fájlokban stb.)

  • Milyen módon szivároghatnak ki az adatok? Mit teszünk egy adatszivárgás esetén?

  • Ki férhet hozzá az adatokhoz a szervezeten belül és kívül? (zárható szekrényben vannak? jelszóval védett fájlban? link birtokában bárki hozzáférhet az adatokat tartalmazó fájlhoz? stb.)

  • Mi(k) az adatkezelés célja(i)? Megvalósultak ezek a célok, vagy még folyamatban vannak?

  • Milyen hozzájárulást adtak a természetes személyek az adatkezeléshez?

Fontos, hogy az adatok kezelésének kell, hogy legyen valamilyen jogalapja. Ez civil szervezetek esetében leginkább az lehet, hogy az érintett hozzájárul az adatai kezeléséhez. A hozzájárulás ténye az érintettektől származó, az adatkezelésre vonatkozó, írásbeli hozzájárulási nyilatkozattal bizonyítható, ezt az adat kezelőjének kell megőriznie. Javasoljuk, hogy az adatkezelés csak a feltétlenül szükséges ideig és csak a feltétlenül szükséges adatokra vonatkozzon, azokat az adatokat, amelyek nem ilyenek, javasoljuk törölni.

Az adatkezelésre felhatalmazó hozzájárulásokat meg kell őrizni. A GDPR szerint az adatkezelőnek utólag is tudnia kell igazolni, hogy az érintettek a rendeletnek megfelelően hozzájárultak az adatkezeléshez. Ennek megfelelően a hozzájárulásokat meg kell őrizni, lehetőleg úgy, hogy visszakereshető legyen és kérés esetén törölni is lehessen a kérdéses adatokat.

16. év alattiak adatait csak a szülői hozzájárulással szabad kezelni. Ezt a fentieknek megfelelően dokumentálni kell.

Érdemes felülvizsgálni a meglévő adatvédelmi szabályzato(ka)t, adatvédelmi tájékoztatókat, egységesíteni és a szervezet honlapján is közzétenni azokat. A tájékoztató térjen ki az érintetteknek a kezelt adataival kapcsolatos jogaira is, ilyen például az adatok törléséhez való jog (az ún. elfeledtetéshez való jog).

Jó, ha van a szervezetben egy adatvédelmi felelős, aki tisztában van az adatvédelem szabályaival és odafigyel az adatok jogszerű kezelésére. Természetesen ez a munkaidejének csak kis részét köti majd le (a kezelt adatok mennyiségétől függően), de jobb, ha van valaki, akinek a dedikált feladata, hogy átgondolja a szervezeten belül az adatkezelési folyamatokat, és maximalizálja a személyes adatok védelmét, szükség esetén pedig hatásos lépéseket tudjon tenni.

Ha ún. adatvédelmi incidens történik, vagyis illetéktelen személyhez vagy nyilvánosságra kerülnek a személyes adatok, akkor ezt a lehető leghamarabb jelenteni kell az adatvédelmi hatóságnak (NAIH).

tasz.hu

---------------------

A Net-jog.hu Adatvédelmi és Internetjogi Tanácsadó Iroda írása az alábbi linken érhető el.

Felkészülés az Adatvédelmi Rendelet alkalmazására 12 lépésben
https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html 

Dr. Holló Dóra Ügyvéd: A Nagy GDPR Kérdezz-felelek
https://7blog.hu/gdpr/

Milyen szabályok vonatkoznak a kép- és hangfelvétel készítésére? - interjú Jakabosné dr. Németh Monikával
https://birosag.hu/media/aktualis/milyen-szabalyok-vonatkoznak-kep-es-hangfelvetel-keszitesere-interju-jakabosne-dr

Angol nyelvű összefoglalók:

Useful GDPR Resources:
https://www.eugdpr.org/more-resources-1.html

Önellenőrző lista adatkezelők számára, kapcsolódó magyarázatokkal (www.ico.org.uk):
https://ico.org.uk/for-organisations/resources-and-support/data-protection-self-assessment/data-controllers/

Egyéb önellenőrző listák:
https://ico.org.uk/for-organisations/resources-and-support/data-protection-self-assessment/

Az összeállítást folyamatosan bővítjük.

"Röviden: szinte borítékolhatóan komoly bírságoknak teszed ki magadat és a cégedet.

Hosszabban: azért javasolt mindenkinek felülvizsgálnia és hatályosítania az adatkezelési gyakorlatát, mert a GDPR az eddigieknél sokkal szigorúbb szankcionálási eszközöket ad a nemzeti hatóságok (Magyarországon a NAIH) kezébe:

a bírság maximális mértéke 20 millió euró vagy az előző év világpiaci árbevételének 4 %-a. A kettő közül a magasabb jelenti a felső határt. Természetesen a NAIH a konkrét bírság összegét számos tényezőtől teszi majd függővé, így figyelembe veszi a jogsértés súlyát, mértékét, az okozott sérelem nagyságát, illetve azt, hogy az gondatlanságból, szándékosságból, netán menthető nemtudásból fakad-e"

Dr. Holló Dóra Ügyvéd

https://7blog.hu/gdpr/

 

A 2011. évi CLXXV. Tv. 2.§ (6.) során meghatározásra került a civil szervezet fogalma, amit korábban csupán a gyakorlati szükségszerűség miatt emlegettünk a nonprofit szervezet fogalmán belül.

Civil szervezetnek tekintjük a civil társaságot, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület (a párt kivételével) és az alapítványt.

forrás: nonprofit.hu

Tartalmi elemei

  1. a mérleg (egyszerűsített mérleg)
  2. az eredménykimutatás (eredménylevezetés)
  3. kettős könyvvitel esetében a kiegészítő melléklet (Ec tv. 29.§. 2/c)
  4. közhasznúsági melléklet (minden civil szervezet köteles készíteni, Ec tv.29.§. 3.)

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni

  • a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként
  • a támogatási program keretében kapott visszatérítendő támogatásokra vonatkozó részletezett adatokat

Közhasznúsági mellékletben be kell mutatni

  • a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat,
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
  • a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását,

a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Ezt a helyzetet megelőzni lehet, kezelni nem: ha a tagok szabályos képviseleti meghatalmazást adnak más személyeknek, akik helyettük az üléseken eljárhatnak, akkor a meghatalmazott személyekkel meg lehet tartani a határozatképes ülést.

A másik lehetőség, amire szintén érdemes felkészülni és a Ptk. lehetőséget ad rá, az elektronikus úton lebonyolított ülésezés. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti. Fontos hangsúlyozni, hogy a létesítő okiratban erre a kérdésre ki kell térni.

 A harmadik lehetőség, hogy a határozatképtelen ülést követően összehív a szervezet egy másik ülést, amely a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Fontos szabály, hogy a megismételt ülést nem lehet a határozatképtelen ülés előtt összehívni (akár ugyanabban a meghívóban, amiben az eredetileg tervezett ülésre hívja meg a tagokat a képviselő), hanem csak azt követően.

Az „elnöki” pozíciót a jogszabály is ismeri, a „pénztáros” elnevezést ugyanakkor a törvény nem nevesíti, de a gyakorlatban nagyon sok egyesületnél létezik. Ennek megfelelően olyan kikötés nincs  a jogszabályban, hogy „az elnök és a pénztáros nem lehet ugyanazon személy”, ugyanakkor célszerű és kifejezetten ajánlott, hogy ez a két pozíció elkülönüljön, ez az egyesület tagjainak is érdeke.

Röviden tehát a válasz: a jogszabály ugyan nem zárja ki, de nem javasolt a dolog, később problémás lehet.

A civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei:

- magánszemélyek adományai
- cégek hozzájárulásai
- állami támogatások (európai uniós vagy hazai támogatások)
- önkormányzati támogatások
- a személyi jövedelemadó kötelezettséget teljesítő adózók1 %-os felajánlásai

A nyilvántartásba vételi, illetve változásbejegyzési eljárás során alkalmazandó dokumentumok elkészítéséhez tartalmi és egyben formai segítséget is nyújt a birosag.hu oldal. Ezek a sablonok a gyakorlatban többször előforduló hibák kiküszöbölése mellett, az új Ptk. és az új közhasznúsági törvény előírásainak figyelembevételével kerültek megszövegezésre. Mindemellett azok bírósági eljárásokban való alkalmazása nem garantálja a kérelem pozitív elbírálását, illetve a hiánypótlási felhívás nélküli bejegyzést, mert tartalmuk a jogszabály változások folytán folyamatosan alakuló bírói gyakorlathoz igazodik.

Az okiratsablonok az alábbi helyről letölthetők: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok.

Egyesület létrehozásához legalább 10 fő szükséges, akik az alakuló ülésen kimondják a szervezet megalakulását, az alapszabályát elfogadják és megválasztják a képviseleti szervét. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az egyesület az alapító tagok által elfogadott alapszabályon alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

A kérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok:

  • az alapszabály
  • az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék (tagok neve, lakhelye, aláírása)
  • az alakuló ülés jegyzőkönyve
  • az alakuló ülés jelenléti íve (dátum, helyszín, a jelenlévők neve, lakóhelye, aláírása)
  • a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
  • az ügyvezetés tisztségelfogadói nyilatkozata

Fontos: valamennyi dokumentumot teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell előterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy az aláírások valódiságát két tanúval vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni.

Rendezvény időpontjának, helyszínének változása engedélyköteles – kérjük, nyújtson be az EPER-ben erre vonatkozó módosítási kérelmet!

Ebben az esetben szükséges megvárni, míg a kérelem bírálatra, kiértesítésre kerül – ezt követően nyújtható be az újabb kérelem – a támogatási időszak utolsó napjáig!

A letétbehelyezés a szervezet számviteli beszámolójának az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH-nál) történő letétbehelyezését jelenti. Letétbehelyezés igazolásául elfogadható: a postára adás feladóvevénye, vagy az OBH igazolása, illetve az OBH érkeztető bélyegzője a www.birosag.hu oldalon megtalálható számviteli beszámolón.

 

Igen, a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap pályázatai esetében nincs ezzel kapcsolatos kitétel.

 

Ha a pályázó a pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, és azok jellegüknél fogva pótolhatók, a BGA Zrt. egy alkalommal felszólítja a pályázót a pályázat kijavítására.

A hiánypótlást a pályázónak elektronikus úton kell benyújtania a NIR-en keresztül. A hiánypótlás benyújtására a hiánypótlási felhívás elektronikus kézbesítését követő nyolc napon belül van lehetőség.

Igen, a 2011. évi CLXXV. törvény  - az egyesülési jogról,  a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról -  29§ (3) pontja szerint ezt minden civil szervezetnek meg kell tennie.

Ha támogatásról van szó, azt úgy kell tekinteni, mint bármilyen más, a magánszférából érkező támogatást. Ezt a törvény egységesen adományként kezeli.

Az Országos Bírósági Hivatal honlapján, erre a linkre kattintva:

https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

-

Hírlevél

Feliratkozáshoz kattintson a nyílra!

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig naprakész maradjon.

 

A Csongrád-Csanád Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ (Civil Központ) tevékenysége és programjai a Miniszterelnökség és Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósulnak meg a CIC-KP-1-2020/1-000006 azonosító számú pályázat keretében.