A 2026-os civil szervezeti beszámolók letétbe helyezése és közzététele 

A civil szervezetek beszámolási kötelezettsége a jogszerű működés, az átláthatóság és a közbizalom alapja. Emellett a számviteli beszámoló és a közhasznúsági mellékletek tartalma és a letétbe helyezési kötelezettség teljesítése meghatározó többek között a pályázati lehetőségek elérése szempontjából is. A civil szervezetek 2026. január 1. napjától kizárólag iFORM űrlapok használatával küldhetik be az éves számviteli beszámolójukat. Ez a változás nem tűnik jelentősnek, de  technikailag (és talán személetében) is átalakítja a könyvelők és a beszámolók elkészítéséért felelős tisztségviselők feladatát.  A beszámoló űrlap és a mellékéletek hitelesítéséhez nem lesz szükség külön elektronikus aláírásra. A Cégkapu használata azonban előtérbe kerülhet. Az alábbiakban áttekintjük a beszámoló benyújtásával kapcsolatos fontosabb információkat. 

A 2025. évről szóló beszámolók benyújtási határideje: 2025. május 31. 

Amennyiben szükséges, a 2024. évről szóló beszámoló korábbi időpontban is benyújtható.

 

Azoknak az alapítványoknak, amelyek a megalakuláskor a közhasznú jogállás elérését vállalták, különösen figyelni kell arra, hogy az alapítás évét követő második év végéig kell a közhasznú jogállást megszerezni!

A beszámoló benyújtásának módja

A beszámolót és közhasznúsági mellékletet:

  • elektronikus úton (személyes azonosítóval: Ügyfélkapu + vagy DÁP alkalmazás segítségével vagy Cégkapun keresztül) vagy
  • papír alapon postai úton (1363 Budapest, Pf.24.), illetve
  • papír alapon személyesen az OBH Ügyfélszolgálati Irodáján (1055 Budapest, Szalay u. 16.) lehet benyújtani.

Az elektronikus eljárásra kötelezett szervezetek (pl. közhasznú szervezetek, szövetségek) a beszámolójukat kizárólag elektronikus úton nyújthatják be.

Az elektronikus eljárásra kötelezett szervezetek

Kizárólag elektronikus úton nyújthatja be az éves számviteli beszámolót többek között:

  • a közhasznú szervezet
  • a szövetség
  • az a civil szervezet, amelynek mérlegfőösszege eléri az ötmillió forintot.
  • a közalapítvány
  • a köztestület (pl. kamara)
  • a hegyközség
  • az országos sportági szakszövetség
  • stb

Azok a szervezetek, melyek nincsenek elektronikus útra kötelezve, választásuk szerint elektronikusan vagy papír alapon is eljárhatnak.

Figyelem! Az email útján küldött beszámolót – a hatályos jogszabályok alapján – az OBH nem tudja közzé tenni. 

A beszámoló formája

Az egyesületek, alapítványok, valamint az általuk létrehozott jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek beszámolási kötelezettségeit a számviteli törvény, a Civil törvény és a 479/2016 Korm.rendelet szabályozza. De tartalmilag hatással van a beszámolóra a 350/2011. Korm. rendelet is.

A beszámoló formáját a szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. A beszámoló formája lehet[1]:

  1. egyszerűsített beszámoló;
  2. egyszerűsített éves beszámoló;
  3. szerinti éves beszámoló.

Egyszerűsített beszámoló

Egyszerűsített beszámolót az egyszeres könyvvitelt vezető szervezetek nyújthatnak be, ha az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó bevételük együttes összege – két egymást követő évben, évenként – nem haladja meg az 50 millió forintot[2]. Az egyszerűsített beszámoló részei:

  • 479/2016 Korm. rendelet 1 sz. melléklete szerinti egyszerűsített mérleg
  • 479/2016 Korm. rendelet 2 sz. melléklete szerinti eredménylevezetés
  • 350/2011 Korm. rendelet szerinti közhasznúsági melléklet (akkor is, ha nincs közhasznú jogállása és nem is szeretne!)

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető szervezet. E körbe tartoznak a bevételük mértékétől függetlenül a közhasznú jogállással rendelkező szervezetek. Számukra a Civil törvény írja elő a kettős könyvvezetés kötelezettségét[3]. Ezt a kötelezettséget a Korm rendelet is megerősíti[4], kiegészítve azzal, hogy amennyiben a közhasznú jogállás megszerzésére év közben kerül sor, akkor már a közhasznú jogállás megszerzésének üzleti évére is alkalmazni kell a kettős könyvvitel szabályait. Szintén egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni a civil szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves bevételének együttes összege meghaladja az 50 millió forintot[5]. Az egyszerűsített éves beszámoló részei:

  • 479/2016 Korm. rendelet 3 sz. melléklet szerinti mérleg
  • 479/2016 Korm. rendelet 4 sz. melléklet szerinti eredménykimutatás
  • a Civil törvény 29. § (4) bekezdés szerinti kiegészítő melléklet (az Szt. szerinti kiegészítő melléklet részeként)
  • szerinti kiegészítő melléklet
  • 350/2011 Korm. rendelet szerinti közhasznúsági melléklet (akkor is, ha nincs közhasznú jogállása és nem is szeretne)

Számviteli törvény szerinti éves beszámoló

A Számiteli törvény szerinti éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

  1. a mérlegfőösszeg az 2 000 millió forintot (ez változást jelent, az értékhatár a korábbi évben 1 200 millió forint volt),
  2. az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves bevételének együttes összege a 4 000 millió forintot (ez változást jelent, az értékhatár a korábbi évben 2 400 millió forint volt),
  3. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt[6].

Az éves beszámoló részei:

  • a számviteli törvény szerinti mérleg (a számviteli politikában kell megjelölni, hogy az Sztv. 1. számú mellékletében szereplő mérleg formák közül melyiket választja a szervezet)
  • a számviteli törvény szerinti eredménykimutatás (a számviteli politikában kell megjelölni, hogy az Sztv. 2-3. számú mellékletében szereplő módok közül melyiket választja a szervezet)
  • az Sztv. szerinti éves beszámolóhoz tartozó (teljes adattartalmú) kiegészítő melléklet
  • a Civil törvény 29. § (4) bekezdés szerinti kiegészítő melléklet (az Szt. szerinti kiegészítő melléklet részeként)
  • a 350/2011 Korm. rendelet szerinti közhasznúsági melléklet (akkor is, ha nincs közhasznú jogállása és nem is szeretne)

A Korm. rendelet 8. § (3a) bekezdése szerint a civil és az e jogszabályban meghatározott egyéb szervezeteknek nem kell üzleti jelentést készíteni a beszámolóval egyidejűleg

“Űrlapkényszer”

A civil szervezetek beszámolói 2026. január 1. napjától kizárólag iFORM űrlapok használatával küldhetők be az Országos Bírósági Hivatal felé.

A 2024. évről vagy a korábbi évekről szóló beszámolókat is csak az iFORM űrlapok használatával lehet beküldeni.

Az iFORM űrlapok a magyarorszag.hu vagy mo.hu oldalon „Bíróság” / „Civil beszámolók” menüpontjából érhetők el. Az űrlapok közvetlen elérése

https://xn--magyarorszg-t7a.hu/szuf_szolg_lista?kategoria=BI.CB

https://mo.hu/szuf_szolg_lista?kategoria=BI.CB

A 2025. évről szóló beszámolók benyújtásához szükséges űrlapok:

 

Az elmaradt beszámoló pótlása

Ha nem érhető el bírosag,hu oldalon a szervezet 2024. évről szóló beszámolója, akkor egy éven belül, azaz 2024. május 31-ig lehet bírság nélkül pótolni a beszámoló letétbe helyezését[7]. A 2024. évre vonatkozó számviteli beszámoló űrlapok:

 

Az év közbeni beszámolók

Amennyiben a szervezetnek a 2026. év január 1-vel kezdődő üzleti évről kell mérleget vagy beszámolót készíteni (pl. jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnés, vagy a közhasznú jogállás megszerzése miatt) akkor az idei évre vonatkozó űrlapokat kell használni:

 

Az iFORM beszámoló űrlap mentése

Az űrlapok kitöltése közben, illetve után célszerű használni a „Mentés” funkciót. Így az űrlap következő megnyitásánál a megjelennek a korábban megadott és elmentett adatok. Ez akkor hasznos funkció, ha ugyanazzal az Ügyfélkapu+ vagy DÁP azonosítóval többször lép be valaki az űrlapkitöltő felületre, és folytatni kívánja a korábban megkezdett munkát.

A Cégkapuval történő beküldés esetén van szabályos lehetőség arra, hogy a „Mentés” funkcióval mentett beszámoló űrlapot a szervezet Cégkapujához hozzáférő több személy is (képviselő, megbízott, ügykezelő) is meg tudja nyitni. Ennek menete:

  1. a magyarország.hu vagy mo.hu oldal megnyitása
  2. „Tovább a mo.hu Profil oldalra” gombra kattintás
  3. a szervezet Cégkapu hozzáféréssel rendelkező képviselője, Cégkapu megbízottja, Cégkapu ügykezelője a saját személyes (Ügyfélkapu+, DÁP esetleg eIDAS eID belépési adataival belép a Profil oldalára.
  4. a „Profil” oldalon a „Piszkozatok” menüpont alatt megtalálható a mentett, de még be nem küldött beszámoló űrlap.

     +1 A „Profil” oldalon az „Eseménynapló” menüpont alatt ellenőrizni lehet, a beszámoló elküldését.

Amennyiben valaki „Természetes személyként” jelentkezik be a felületre, akkor a kitöltött és elmentett beszámoló űrlaphoz elvileg nem férhet hozzá más személy. Csak a Cégkapuval történő ügyinézés esetében biztosítja a rendszer, hogy más arra jogosult személy is hozzáférjen a mentett űrlaphoz.  

 

Az iFORM beszámoló űrlap XML adatként történő letöltése és feltöltése

Az űrlap kitöltése során lehetőség van az adatok XML-be történő letöltésére. Ez a lehetőség „Letöltések” menüpontban érhető el.  A saját eszközre letöltött és elmentett XML állományt később bármely eszközről vissza lehet tölteni. Az azonos típusú beszámoló űrlap megnyitása után a menüben megtalálható az „adat XML feltöltése” lehetőség. Ezt használva lehet feltölteni az online űrlapba a számítógépre mentett adatokat.  Mindegy, hogy az űrlapot természetes személyként vagy Cégkapu azonosítóval tölti ki valaki.  A letöltött adat XML fájlt, bárki fel tudja tölteni az általa megnyitott űrlap menüjéből. Az XML letöltés esetén a csatolt mellékleteket nem menti a rendszer, azokat ezen a módon vissza tölteni sem lehet.

Megoldható, de azért komoly figyelem és fegyelem kell ahhoz, hogy ezzel a megoldással a könyvelők szabályosan tudjanak dolgozni. Az XML letöltés és visszatöltés lehetősége ezzel együtt hasznos. Így van mód a beszámoló saját számítógépen történő tárolására, illetve arra, hogy a képviselő ügyfélkapu adatainak megosztása nélkül bárki és bármikor hozzá férhet a beszámoló és közhasznúsági melléklet tartalmához.

 

Az iFORM beszámoló űrlap letöltése pdf. fájlként   

Az iFORM alkalmazásban mód van az űrlap pdf-ben történő letöltésére. A munka bármely fázisában lehetséges pdf. fájlt készíteni az űrlapról.

A dokumentum beküldése után a rendszer felajánlja a letöltés lehetőségét. Javasoljuk a teljes csomagot menteni. Ez tartalmazza a beküldött, elektronikusan beküldött beszámoló űrlapot is.

Figyelem! A beszámoló űrlapot az elektronikus beküldésétől függetlenül, a mellékleteivel együtt ki kell nyomtatni, és a papír alapon aláírt példányokat meg kell őrizni!

 

Hogyan tudják a könyvelők szabályosan kitölteni és beküldeni a beszámolót?

A jelenleg is élő, de szabálytalan gyakorlat szerint a könyvelők gyakran a szervezetek képviselőinek személyes azonosító adatait használva küldik be a számviteli beszámolókat. Valószínű, hogy az iFORM beszámoló űrlapok használatának bevezetése nem fogja teljesen megszüntetni ezt az adatvédelmi szempontból is kockázatos eljárást. Az iFORM űrlapok használatának előnye, hogy nincs szükség az ÁNYK vagy más program telepítésére. Emiatt a szervezet képviselője vagy az általa meghatalmazott személy külön segítség nélkül is képes a beszámoló és a közhasznúsági mellélet kitöltésére, ellenőrzésére, beküldésére.

Ha könyvelő készíti el a beszámolót azt látjuk a legegyszerűbben kivitelezhető, jogszerű megoldásnak, ha a könyvelőt Cégkapu ügykezelőként állítja be a szervezet képviselője vagy Cégkapu megbízottja.  A Cégkapu ügykezelő rögzítését a képviselő vagy a Cégkapu megbízott a saját Cégkapus tárhelyén a Beállítások menüpontból tudja elindítani.

Ha nincs mód a Cégkapu ügykezelő beállítására az XML fájl használatát javasoljuk. Az ügyvezetés és a könyvelő el tudja küldeni egymásnak az XML állományt. Ez hasonlít ahhoz, mint amikor az ügyvezetés és a könyvelő az ÁNYK programból lementett .enyk fájlt osztotta meg egymással. A különbség az, hogy az online űrlapkitöltő rendszerben nincs „mentés másként” vagy „Megnyitás” funkció. Az XML adat letöltési és feltöltési lehetőségével elkerülhető, hogy a könyvelő jogosulatlanul férjen hozzá a személyes és a szervezeti tárhelyhez.  De nagy fegyelmet és figyelmet igényel, hogy az ügyvezetés és a könyvelő így működjön együtt a beszámoló elkésztésén és letétbehelyezésén.

Könyvviteli szolgáltató megbízása

A szervezet akkor köteles mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személyt megbízni vagy alkalmazni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítására, vezetésére és a beszámoló elkészítésére, ha az éves (éves szintre átszámított) bevétele a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan meghaladja a 20 millió forintot. 

A mérlegképes könyvelői szakképesítés alatt:

  • az okleveles könyvvizsgálói szakképesítést
  • mérlegképes könyvelői szakképesítést,
  • a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítést

 

A tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező szakképzett könyvelőket a Pénzügyminisztérium adatbázisában lehet megtalálni:  

https://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/nevjegyzek-konyvviteli-szolgaltatast-vegzok

Az is szabályos, ha az arra kötelezett szervezet olyan céget bíz meg a beszámoló elkészítésével, a könyvelésnek irányításával, amelyik a megfelelő végzettséggel és engedéllyel rendelkező személyt alkalmaz.

A beszámoló elfogadása

A beszámolót és közhasznúsági mellékletet a vonatkozó jogszabályok szerint egyesületek esetében a közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek), alapítványok esetében a kuratóriumnak kell elfogadnia. Az elfogadott beszámolót az Országos Bírósági Hivatal felé kell megküldeni. Gyakori hiba, hogy a szervezet a közgyűlés vagy a kuratórium jóváhagyása nélkül helyezi letétbe a beszámolót. A beszámoló űrlaphoz ugyan nem kötelező csatolni a beszámolót elfogadó ülés/határozathozatal jegyzőkönyvét, illetve a döntést. Az ÁSZ azonban az ellenőrzés során bekéri ezt a jegyzőkönyvet is.

A beszámoló aláírása

A Sztv. előírása értelmében a beszámolót a képviseletre jogosult személynek alá kell írnia a hely és a keltezés feltüntetése mellett. (Sztv. 20. § (6) bekezdés, 99. § (5) bekezdés) A civil szervezet vezetője az aláírással vállalja a felelősséget a beszámolóban szereplő adatok tekintetében. A beszámoló letétbe helyezése, közzététele nem mentesít az aláírási kötelezettség teljesítése alól. Az OBH-nak megküldött elektronikus űrlap nem tartalmazza a szervezet képviselőjének aláírását, de a szervezetnek rendelkeznie kell aláírt példánnyal, amit Számv. tv. szerint köteles megőrizni.

A beszámolók befogadása az OBH által

A papír alapon megküldött beszámolót az OBH kizárólag eredetiben, keltezéssel ellátva, a tárgyév, illetve az időszak pontos feltüntetésével, valamint a képviselő aláírásával ellátva fogadja el.

Elektronikus megküldés esetén beszámoló közvetlenül:

  • a szervezet Cégkapuján
  • a képviselő személyes tárhelyén (KÜNY-tárhely)
  • vagy a beszámoló benyújtására jogosult meghatalmazott személyes tárhelyén (KÜNY-tárhely)

Cégkapun keresztül történő beküldés

A szervezet képviselője

Minden adószámmal rendelkező szervezetnek rendelkeznie kell Cégkapu hozzáféréssel. A Cégkapu kezelését alapesetben a szervezet képviselője végzi. A képviselő van hozzárendelve ennek a szolgáltatásnak a használatához.

Cégkapu megbízott

A Cégkapu regisztrációs/adatmódosítás felületén meg lehet adni legfeljebb öt cégkapu megbízottat. Az itt beállított Cégkapu megbízott a szervezet minden ügyében tud intézkedni a szervezet nevében. A Cégkapu megbízott külön meghatalmazás nélkül tudja benyújtani a számviteli beszámolót az ÁNYK Program „Kapcsolat a Cég/hivatali kapuval” menüből.

Megjegyzés: Nem javasoljuk, hogy a könyvelést végző szolgálatátó cégkapu megbízott legyen. 

Cégkapu ügykezelő

A Cégkapu tárhely kezelésével gyakorlatilag korlátlan számú Cégkapu ügykezelőt lehet megbízni. A tarhely.gov.hu oldalon a beállítások menüben lehet az ügykezelőt hozzáadni a Cégkapuhoz. A Cégkapu ügykezelő kaphat általános vagy korlátozott jogot a tárhely kezeléséhez. A Cégkapu ügykezelő, ha van jogosultsága, akkor külön meghatalmazás nélkül tudja benyújtani a számviteli beszámolót.

 

Annak, aki képviselőként, Cégkapu megbízottként, vagy Cégkapu ügykezelőként nyújtja be a beszámolót, rendelkeznie kell Ügyfélkapu+ azonosítóval vagy DÁP mobil alkalmazással, esetleg európai digitális azonosítóval. A Cégkapuval történő beküldés esetén a jogosultságot nem az Országos Bírósági Hivatal ellenőrzi. Már az űrlap kitöltő felületére történő belépés során megtörténik a jogosultság ellenőrzése. A rendszer csak az arra jogosultaknak engedi meg az űrlap cégkapus kitöltését és beküldését.

 

Nincs szükség elektronikus aláírásra, bélyegzőre

Az Országos Bírósági Hivatal a kérdésünkre válaszolva jelezte, hogy a beszámoló űrlapot és a mellékleteket nem szükséges külön elektronikus aláírással ellátni. A küldés során a rendszer ún.  FEDOR hitelesítéssel látja el a bíróság felé elküldött dokumentumokat. Ez alapján azonosítható a beküldő személye.

Az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatott továbbá arról, hogy „a beszámolók feldolgozása során, az űrlaphoz csatolt FEDOR Igazolás a beküldő személyes adataival – a személyes adatok védelme érdekében – leválasztásra kerül a beszámolóról, mielőtt az közzétételre kerülne a Civil szervezetek névjegyzékében.”

Beküldés a meghatalmazott személyes tárhelyén keresztül

Ha nem a szervezet Cégkapuján, illetve a képviselő személyes tárhelyén keresztül kerül a beszámoló benyújtásra, a jogosultságot meghatalmazás csatolásával igazolni szükséges.

A meghatalmazását teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, formai követelménye nincs. A pdf formátumba átalakított meghatalmazást minden egyes beszámolóhoz csatolni kell, de ez lehet ugyanaz a korábban készített meghatalmazás, amely általános és visszavonásig érvényes.

A meghatalmazáshoz szerkeszthető okirat sablonok az alábbi oldalon érhetők el: 

https://birosag.hu/ugyfeleknek/urlapok-nyomtatvanyok/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-eljarasok-okiratsablonok?page=2

A beszámolóhoz csatolandó mellékletek

Könyvvizsgálói jelentés

Amennyiben kötelezett rá a szervezet a könyvvizsgálói jelentést csatolni kell.

A 479/2016 Korm rendelet 16. § szerint kötelező a könyvvizsgálat:

  • annál a civil szervezetnél, amelynél az éves (éves szintre átszámított) bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában a tárgyévi várható bevétel a 600 millió forintot meghaladja (változás: a 2025. évtől emelkedett az értékhatár 300 millió Ft-ról 600 millió Ft-ra),
  • vagy ha a kötelezettséget jogszabály írja elő (pl. közalapítvány).
  • Önkéntesen bármikor lehet könyvvizsgálót választani és könyvvizsgálatot kérni. Kötelező a könyvvizsgálat, ha a szervezet létesítő okirata könyvvizsgálatot írt elő.

Kötelező a könyvvizsgálat pályázatot megvalósító szervezetnél, amennyiben a pályázati kiírásban előírták a projekt kötelező könyvvizsgálatát.

Változott a 479/2016 Korm. rendeletben a kötelező a könyvvizsgálat értékhatára. De az új szabályt először a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Kiegészítő melléklet

A 479/2016. (XII.28.) Korm. rendelet 22.§ (1) bekezdése szerint a civil szervezetnek az egyszerűsített éves beszámolójához szükséges a Számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet is benyújtania. Másként fogalmazva a kettős könyvitelt vezető szervezeteknek kötelező kiegészítő mellékletet is készíteni,

Régebben a beszámoló űrlap része volt a civil törvény által előírt kiegészítő melléklet. A civil törvény (2011.évi CLXXV.tv.) 29.§ (4) szerinti kiegészítő mellékletet a számviteli törvény szerinti kiegésztő mellékletbe kell beépíteni. Ehhez ezt a formát javasoljuk:

kiegészítő melléklet a támogatásokról, adományokról (.xls)

Meghatalmazás

A beküldő jogosultságának igazolására, akkor van szükség, ha a beszámolót nem a szervezt képviseleti joggal rendelkező tisztségviselője küldi be.

A beszámoló elfogadását igazoló dokumentumok

A jegyzőkönyv, jelenléti ív nem részei a beszámolónak, nem szükséges megküldeni a beszámoló mellékleteként!  

A mellékletek csatolása elektronikus beküldés esetén

Könyvvizsgálói jelentés, a szöveges beszámoló, illetve a kiegészítő melléklet típusú csatolmányokhoz csatolt mellékletek megjelenítésre kerülnek, ezért fontos, hogy a melléklet csatolása során a megfelelő csatolmánytípust válasszák ki, mert ennek elmulasztása elutasítási ok lehet.

Értesítések

Az elektronikus úton beküldött beszámolók esetében az alábbi értesítések érkeznek:

A Központi Rendszertől érkező feladási és letöltési igazolás

Ezek az üzenetek a Tárhely alapbeállítása szerint kiszűrésre kerülnek, azaz nem találhatóak meg a „Beérkezett üzenetek” között és a Tárhelyhez tartozó e-mail címre sem érkezik ezekről értesítés. A „Szűrés” beállításával tudja ezeket az üzeneteket megtekinteni úgy, hogy a „Kivéve rendszerüzenetek” elől kiveszi a pipát:

Ha nem érkezik meg pár percen belül a Feladási és Letöltési igazolás, akkor érdemes a beszámolót ismételten elküldeni (előtte mindenképpen javasolt ellenőrizni, hogy nem került-e az igazolás a szűrt dokumentumok közé, illetve nem áll-e fenn a kézbesítést befolyásoló központi üzemzavar, amelyről a birosag.hu – Rendkívüli hírek oldalon ad tájékoztatást az OBH).

Az Országos Bírósági Hivataltól érkező érdemi válasz

Szabályszerű benyújtás esetén „Igazolás” dokumentum, nem szabályszerű benyújtás esetén „Elutasítás”, amelyben az OBH a hiba pontos megjelölésével hívja fel a figyelmet a beszámoló ismételt előterjesztésére.

A Nemzeti Együttműködési Alap és egyéb pályázatok idején többször találkozunk azzal, hogy a szervezet beszámolója nem elérhető az OBH oldalán. Ennek oka lehet, hogy a szervezet ügyvezetője nem olvasta el az OBH elutasító végzését, illetve nem korrigálta a hiányosságát.   

 

A beszámoló beküldése tisztújítás esetén

Gyakori kérdés a beszámoló benyújtása akkor, amikor még az újonnan megválasztott képviselő törvényszék általi bejegyzése folyamatban van. Ebben az esetben a megválasztott képviselő már eljárhat, az ez erre való jogosultságát a megválasztásáról szóló aláírt közgyűlési jegyzőkönyv és a tisztségelfogadó nyilatkozat csatolásával tudják igazolni (a beszámoló nyomtatvány „Meghatalmazás” csatolmánytípusához szükséges csatolni).

OBH Ügyfélszolgálat

A beszámolókkal kapcsolatban felmerült kérdéseikkel kapcsolatban az OBH Ügyfélszolgálati Irodája áll rendelkezésre az alábbi elérhetőségeken:

email: civilinfo@obh.birosag.hu

telefon: +36 1 354 4165, +36 1 354 4295

A beszámoló közzététele a szervezet honlapján és székhelyén

Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, akkor a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a saját honlapján is köteles elhelyezni. Ennek határideje szintén május 31. A szervezet a saját honlapján közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja[8]. A szervezetnek be kell tartania azokat a szabályokat is, amelyeket a saját létesítő okiratában határoz meg a beszámolónak a szervezet székhelyén történő közzétételével, illetve a beszámoló nyilvánosságával, megtekinthetőségével kapcsolatban meghatár

 

Források:

  1. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról; https://njt.hu/jogszabaly/2011-175-00-00.45#CI
  2. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról; https://njt.hu/jogszabaly/2011-181-00-00.37#CI

479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet

a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; https://njt.hu/jogszabaly/2016-479-20-22.14#SZ9@BE6

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről; https://njt.hu/jogszabaly/2011-350-20-22

  1. évi C. törvény a számvitelről; https://njt.hu/jogszabaly/2000-100-00-00

Országos Bírósági Hivatal: https://birosag.hu/ugyfeleknek/birosagi-eljarasok/civil-nyilvantartasi-eljarasok/beszamoloval-kapcsolatos-tajekoztato/beszamolo-benyujtasaval-kapcsolatos-gyakran-ismetelt-kerdesek



erke.hu: https://erke.hu/2025/05/12/a-civil-szervezeti-beszamolok-letetbe-helyezesevel-es-kozzetetelevel-kapcsolatos-fontosabb-informaciok-2025/
(P.Z.)

 

[1] 479/2016 Korm.rendelet 7. § (4) bekezdés

[2] 479/2016 Korm.rendelet 8. § (1) bekezdés

[3] 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (továbbiakban Civil törvény) 27. § (2) bekezdés

[4] 479/2016 Korm.rendelet 9. § (5) bekezdés

[5] 479/2016 Korm.rendelet 8. § (2) bekezdés

[6] 479/2016 Korm.rendelet 8. § (3) bekezdés

[7] Civil törvény  30. § (5)

[8] Civil törvény 30. § (4)